Eger - hetente kétszer, 1911

1911-05-24 / 41. szám

Előfizetési árak: Egész évre----10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. —= Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 41. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, május 24. Keresztény kultúra. Eger, 1911. május 23. Ritkán hallani a magyar parla­mentben olyan magasabb nézőpontról mondott beszédet, mint amioő a köz- oktatásügy mostani vezetőjének vita- megnyitó beszéde volt. Tulajdonképen nem is jól beszélünk, mert úgy áll a dolog, hogy ez a magas színvonalú beszéd, nem megnyitotta a vitát, ha­nem lehetetlenné tette. Higgadt, meg­gondolt, határozott irányával lelkese­désre ragadta az elvbarátokat, gondol­kodóba ejtette a kételkedőket és szinte elnémította az ellenségeket. A beszéd hatása rendkívüli volt. Tüntetőén lelkesedtek még azok is, akik alattomban más célokra törek­szenek. Hogy lelkesedésük a tömeg­hatás eredménye volt-e, vagy az ál­szemérem: az mellékes. Tény, hogy senki nem tudta magát kivonni e ha­tás alól, vagy nem akarta, mert félt, hogy az oktalanság megbélyegző vádja érhetné. Ezt a hatást azonban egyáltalán nem érezte, illetve nem akarta meg­érezni a sajtó. A napilapoknak az a fajtája, amely még a szótárakból is ki akarja küszöbölni a legeszményibb fo­galmak nevét; amely nem akar ismerni se Istent, se Hazát: más húrokat pen­getett. Az íróasztal mellett gubbaszkodó toliforgatók nem érezték közvetetlenül a Zichy János gróf beszédének meggyőző erejét, izzó hatását; a rögeszméivel té- pelődő agy boncolgatni kezdette a vi­tán felül álló igazságokat, amelyeknek szinte az ösztönszerűség erejével kell hatniok. Elégedetlenkedett azért, mert az ország közoktatásügyi minisztere ke­resztény és magyar kultúrát akar csi­nálni. Mivel pedig nem látszott cél­szerűnek, hogy ez az álhazafiság a „ ma­gyart“ bántsa: teljes erővel fordultak a „keresztény kultúra“ elLn. Tejfeles szájú emberkék, névtelen apróságok, mondvacsinált tudósok kez­dették keresni, kutatni, fejtegetni: hol van és mi az a keresztény kultúra? És furcsa következtetésekre jutot­tak; ők, akik unos-untig hivatkoznak a történelemre. Azt mondották, azt bizonyítgatták, hogy nincs keresztény kultúra. Ejnye, ejnye! Ekkora feledékeny- séget még se tételeztünk volna föl. Ezek a jó urak nem tudnák azt, hogy Európa és Amerika kultúráját a ke­reszténység teremtette meg? ! Nem tud­nák talán a szabadgondolkodó urak, hogy mindannak, amit a pogány kul­túra teremtett kontinensünkön, csak a r romjai maradtak fenn?! Es mernék-e tagadni, hogy az ó-kornak hatalmas (relatíve nagy műveltségű) államai, me­lyek nem akartak behódolni a keresz­ténység kulturális erejének, megakad­tak a fejlődésben, sőt elkallódtak? Mi lett Afrika éjszaki részéből? Hová let­tek : Asszíria, Babylonia, Perzsia. .. ?! Mi történt a hatalmas görög és római néppel? Nyomtalanul tűntek el a lon- gobardok, gótok, hunok, avarok is, mert nem volt ez államok alakulásá­ban lelki tartalom. Ingatag volt az alap, amelyen épültek; nem tartotta össsze őket magasabb eszme, neme­sebb, általánosabb értékű lelki kapocs. Eredménytelenül vette föl a har­cot egyik-másik állam, egyik-másik nép avval az intézménnyel, melynél hatalmasabb tényező még soha nem mozgatta meg az emberiséget. Hiszen ebből sarjadt a mai tudomány, művé­szet, a földmivelés, az ipar, a kereske­delem; ez teremtette meg a mai tár­sadalmat; ez az alapja a művelt nem­zetek állami berendezkedésének. . . Az „EGER44 tárcája. Szicíliából. Irta: Popovichné V. Hedvig. 3 (Befejezés.) A Massimo-szinház maga is nagy neveze­tessége Palermonak, de legfőbb nevezetessége a „Villa lgieau — a világ „nyolcadik csodája,“ aho­gyan egy szellemes hercegnő mondta. Ezt a „Villa Igiéá“-t egy százszoros milliomos álmodta meg. És miután pénzzel még az álmot is meg valósíthatni, hát létrejött ez a tündérkastély 1 Eredetileg betegeknek szánták. Persze nem nekem, neked, vagy ő neki, hanem bíborban született betegeknek, vagy legalább is olyanok­nak, akik a születésük és a megbetegedésök közé eső időt okosan használták fel és össze­szedtek vagy egy árva milliárdot. . . Csak­hogy, sajnos, az álomnak ezt a részét nem lehetett megvalósítani és a fejedelmeknek ké­szült szanatórium üresen tátongott . . . mi­után szép pár tucat milliót elnyelt. A család és a barátok rávették azután a tulajdonost, hogy bízza a kezelést egy ahhoz értő részvénytár­saságra. Ez erélyesen látott a munkához és csakhamar praktikussá tette az álmot. Némi változtatással és pótló építéssel azzá tette az Igieá-t, ami a világ „nyolcadik csodája“ tréfás elnevezésre érdemesítette. Most már jöhetnek az elkényeztetett fejedelmek, a nagy igényű milliárdosok, épugy, mint a szerényebb pén- züek. Mindenki részese lehet a nagy pompá­nak; a tündéri szépségeket épugy élvezheti az, aki naponta teljes ellátásért húsz frankot fizet, mint aki kétszáz és többéit élvezi ugyan­ezeket az előnyöket. A különbség leginkább a lakásban van. Vannak Louis XV., Empire és fényes modern stílben berendezett lakások: több hálószoba, fürdőszobából, budoárból, szalonból álló rendkí­vül fényes lakosztályok. A két személynek való szobák szintén fürdőszobával vannak. Nem tekintve a mesés pompát, az egész be­rendezés a korunkat jellemző, féltő gonddal alkalmazott óriási higéniát mutatja fel. Innen a neve: Igiea. . . Hölgy-szalonok, meg zene- és olvasótermek állanak a vendégek rendelkezé­sére. Hírlapok az öt világrészből. És olyan gazdag könyvtár, hogy a tudós a klasszikus művek közt válogathat, a hölgyek kedvenc Íróik legújabb regényei közt és a gyermekek szintén megtalálják kedves ismerőseiket: a Hoffmann- és Andersen-meséket. A kertek festői fekvése és az Ezeregyéj bűbájaira emlékeztető szépsége, minden egye­bet elhomályosít. Januárban bódító illat fo^ gadja a sétálót. Az Isten szabad ege alatt viru nak az ezerszínben pompázó rózsák, szeg­fűk, verbénák, rezedák, nárciszok, gyöngyvi­rágok, íriszek, jácintok és ibolyák ezrei! Az óriási mimóza-fák is januárban kezdenek nyílni. A narancs-, citrom- és mandarinfak csak úgy roskadoznak gyümölcseik terhe alatt. És bi­zony más íze van, ha magunk szakítjuk a fá­ról, mintha a „greizler“ fiókjából kerül elő. . . Vannak olyan exotikus fák is, amelyek gyümölcsének a külseje a tökre emlékeztet. Ez a gyümölcs aranysárga színűre érik. Egy-egy fa 100—200 darab ilyen óriás gyümölcsöt terem és ágai csaknem letöredeznek az óriási súly alatt. Hát még a remek pálmák és a gigászi kaktuszok 1 A laun-tennisz és a Golf szintén a kert­ben vannak. A természet csodáit az építő művészek zsenije ügyesen kihasználta. A tenger szélén levő kőbarlangok fölé hidat és terraszt épí­tett, ahonnan a világ legszebb kilátása nyílik a végtelen tengerre és a messzeségben kéklő hegyekre. Egy sok, sok évszázados diadalívet szintén odavarázsoltak Flóra bájos gyermekei közé; a tengerhez pedig vakítóan fehér, szé­les márványlépcsőn lehet lejutni egészen be a I vízbe. A kert lábát ugyanis a tenger csobogó

Next

/
Thumbnails
Contents