Eger - hetente kétszer, 1911

1911-05-13 / 38. szám

1911. május 13.

EGER. (38. sz.l

3

ven írt munkájában (L’Éducation de la vo- lonté. Paris. 28. kiadás) rámutatott arra, hogy minő fontos jelentősége van az akarat életében a motívumok érzelmi tónusának. Magában véve semmiféle eszme nem mozgatja meg az akaratot. Kell, hogy az eszmének hangulata legyen, hogy az a kellemes vagy a kellemetlen érzelmével töltsön el. Már pedig nincs az a profán gondolat vagy intézmény, mely ezt a lélektani szükségességet jobban figyelembe vette volna, mint az Egyház intézményei. A lélektani megértés, az ember igazi mivoltának megértése, sehol olyan pregnánsan nem nyilvánul, mint az egyházi intézményekben. A transzcendens Ítélkezés gondolata kapcsolatban a cerimoniákkal, a szentek, szentképek kultuszával, a szentmisével, a szentgyakorlati elmélkedés módozataival stb. stb. mind klasz- szikus példái annak, hogy az ember természetével leszámolva, miként kell őt erkölcsössé tenni. Az a pedagógiai irány, melyet a leipzigi egyetemről Barth, a jónevü pedagógus hirdet s melynek nálunk is vannak követői, csak holt írás, mely senkit sem mozgat meg. Kant etikai vezérelvével senkit sem fogunk erkölcsössé tenni. Ellenben az, aki az evangélium erkölcstanát a katolikus Egyház erkölcseivel akarja megvalósítani: az nemcsak az Egyház szemében lesz erkölcsös, hanem a társadalomnak is értékes tagjává válik. Nem átaljuk e helyen ismételni, hogy amig egy — az Egyház intencióit annyij a átérző — Loyolai Ignácban a pszichológiai tudás egyik oszlopát bámuljuk, addig a puritánizmusra törekvő vallásoknál a lélektani értékelés nagy szegénységét kell tapasztalnunk.

Röviden összegezve a mondottakat, a következőket véltük megállapítani:

1. A modern filozófia etikai csődje mellett is van abszolút morál, melyet az evangélium erkölcstanában látunk.

2. Megvalósíthatásának módozatai közt legkiválóbbaknak azokat tekintjük, melyeket a katolikus Egyház ad elénk.

3. Az abszolút önzetlenséget, mint az ember természetének meg nem felelő, valóság nélküli szavat a tudomány tetszetős, de haszontalan játékai közé utaljuk.

Mindezeken felül természetesen nem feledkezünk meg az individuális sajátosságok hatalmas befolyásáról.

Czakó Ambró dr.

kolja a szavak értelmét. Ennyiben balladás ii’ányu és Osszián követője. Sőt a káityát is említi. Alighanem szomoiú tapasztalatai vannak a tolakodó kíbicek repítéséről! Ennyiben modern és — aviatikus. íme, az ősrégi és az uj irányzatokat mily ügyesen csatolja egymáshoz a babérleveles poéta!

Grósz választékosán, finoman, tartalmasán, kedvesen ír. Nagy gondot fordít a lelki élet nyilvánulásaira. Arany eltörpül mellette, Tompa csak csácsog, Petőfi meg afféle igrici Még leginkább Rikóti Mátyással, Keselyeő Péterrel és Bagó Márton urammal volna összehasonlítható. Az egész ember forrongásban van, mint ősszel a must és talpraesetten jegyzi meg magáról: „háborog.“ Igaz, hogy akadtak „kőszívű márvány“ bírálók, kik a háborgást a babéros költő elmebeli megháborodására vonatkoztatták.

No, de a kritikusoktól mi várható? Berzsenyit is lehúzta Kölcsey.

A könyv egyébként csinos félpapir-kötés- ben jelent meg Mezöcsát fővárosban, az Urnák 1911. esztendejében, 8 lapra teljed és ... utánnyomása tilos.

Kolacskovszky Lajos.

A hét.

Vasárnap gyűlést tartott volna Gyöngyös- solymoson aMezőfi pártja. A szónok éppen maga Mezőfi volt, a nagy vezér s vele volt a szociáldemokrata központból Dohány Mór is. Úgy látszik azonban, hogy nem sok vágott dohányt sejthettek nála a gyöngyössolymosi józan magyarok, mert nem nagyon érdekelte őket a dolog. A gyűlésen 10 — 20 ember „tolongott,“ de azokat is inkább a kíváncsiság vitte oda. A népmentő eszmék nem hatották meg őket. Hiába, az „általános, egyenlő, titkos“ se hat már valami nagyon! Észrevette ugyanis a magyar nép, hogy ez is csak jelszó, amely csupán a vezéreknek használ. Éppen úgy, mint a maszlag, amelytől az kergül meg, aki beveszi, nem az, aki beadja.

*

A Karenin Anna keddi előadásán gyönyörű díszlettel dolgozott Palágyi. Kivált az utolsó felvonásban, amikor a háttér transzparentes függönye Moszkvát ábrázolta. Legmegkapóbb volt, midőn a szikrákat hányó vonat átdübör- gött a szinpadra. Tetszett is a dolog annyira, hogy a karzat meg akarta — ujráztatni.

Bizony nagy kár, hogy a színpadunk ilyen kicsiny. A miskolczi színházhoz szabott, tehát nagyobb méretű és remek díszleteket rendszerint nem lehet nálunk használni. Ezért nem adhatja Palágyi Egerben az Ember tragédiáját se, pedig erre neki vannak a legszebb díszletei egész Magyarországon.

*

Bizonyos, hogy kevés olyan áldozatrakész direktor van az országban, mint a mienk. Mikor Gogg Kriszta beteget jelentett s a Willars dragonyosait emiatt le kellett vennie a műsorról, rögtön M. Szoyer Ilonkáért sürgönyzött. Az Opera művésznője azonban nem jöhetett, F. Gogg Kriszta pedig meggyógyult.

*

Tűzrendészen téren már évek óta vezetőszerepet játszik Hevesvármegye s elsőségét országszerte elismerik. Az Országos Tűzoltószövetségben olyan nagy munkát fejtenek ki a hevesmegyeiek, hogy mindenki kalapot emel előttük. A veszprémi kongresszusra is mintegy százan jelentkeztek eddig vármegyénkből. Olyan szám, amelyet még a legnagyobb vármegyék is aligha érnek el.

*

A 40 frankos selyem alsószoknya minden asszonyt vonz. Vonzza pláne, ha harmadfél frankért megveheti. A párisi Rosset cég lavina- rendszerű eladása Egerben is selyem alsószoknya nélkül hagyott vagy hatszáz külvárosi asszonyt, akiknek nyakán ottmaradt a „bon.“ No, de egypár kapott 4—5 korona értékű . . . rongyot.

HÍREK.

Honvédőink új ezredparancsnoka Breit József vezérkari testületi ezredes lett. A miskolczi

10. honvédgyalogezred eddigi pai-ancsnoka, Lengyel János, dandárparancsnok lett a mostani előléptetések alkalmával.

Uj levéltáros. Az egri fökáptalan az egri főkáptalani országos levéltár hites jegyzőjévé Leskó József hitoktatót, az Egyházmegyei Adatok szerkesztőjét és ismert nevű történet-írót nevezte ki.

Türk Frigyes emlékezete. Az egri Kisasz- szony-temető zöldelő lombkoronái alatt immár egy hónap óta pihen a nagy természet és Eger város múltjának avatott tollú ismerője és írója, a klasszikus műveltségű és poéta lelkű Türk

Frigyes. Sírja fölött ki-ki sarjad egy-egy fűszál, hogy majdan bársonyos zöldjével élő gyepszőnyeget bontson arra a földhalomra, mely a fáradhatatlan, nagyszivű tudós feledtető álmát, édes pihenését biztosítja. Mert a természet nagy demokrata. Előbb a halálban teszi egyenlőkké a nagy és kis-szellemek, a tisztesség, rang, vagyon vagy nyomorúság hordozóinak kihűlt földi maradványait, azután rájuk boiítja, mint pályabért az élet küzdelmeiért, az anyaföld legszebb ékességét, a himes — mezőt. Türk Frigyes sírja fölött tehát a természet megkezdte már babér-osztó munkáját. De ott virraszt a kegyelet is. Az egri állami iskolák gondnoksága ugyanis, amelynek a minden nemes ügyért, tehát a népnevelés ügyéért is lelkesülő tudós alelnöke volt, legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Türk Frigyes síi-ja fölé maradandó becsű emléket állít, melynek költségeit, a társadalom bevonásával, gyűjtés utján fogja összehozni. A gyűjtést és az emlékmű ügyét a gondnokság egyik igen agilis tagjái-a, Rátvay Géza dr. jogtanárra bízta, aki ismert lelkesedésével és ügy- buzgóságával karolta fel az ügyet. A mozgalom tehát mihamarább megindul és a közönségnek alkalma lesz ugyanolyan meleg szeretettel meghálálni Türk Frigyes kedves, rokonszenves munkásságát, mint amilyen meleg szeretettel pazarolta azt Türk Frigyes az ő szeretett szülővárosának, Egernek dicsőítése, előrehaladása kulturális emelkedése és népe jólétének előmozdítása érdekében.

Papnövendékek fölvétele. Az egri érseki fő- egyházmegye növendék papjai közé felvétetni kívánó ifjak felvételi vizsgálatának ideje ez évben julius hó 1-ső napján lesz. A pályázni óhajtó

VI., VII., VIII. gimnáziumi osztályt végzett ifjaknak keresztleveleikkel és ez évi iskolai bizonyítványaikkal ellátva, Egerben, az egyház- megyei hivatal irodájában, folyó évi junius hó 30-án, délután 2 és 3 óra között személyesen kell jelentkezniük.

Dalmáciáról és Sziciliáról tartott érdekes előadást hétfőn és kedden az angolkisasszonyok leánynevelő-intézete tanulóinak Harmatzy Lóránt, a Ferenc József-rend lovagja, belügyminiszteri titkár. Sajat művészi felvételeiből mutatott be a két nap 226 vetített képet olyan érdekes felolvasás keretében, aminőt bizony az Urániában is ritkán hallhatni. Éles megfigyelés, finom meglátó érzék, pompás nyelvezet jellemezték az előadást. Amint értesülünk, Harmatzy Lóránt, egri barátainak kérésére, a tél folyamán szívesen tart egy pár ilyen előadást az egri közönségnek.

A Katolikus Sajtóegyesület egri fiókja a

közelben fogja megtartani évi közgyűlését. Azért akiknél taggyüjtő ivek vannak, szíveskedjenek azokat minél előbb eljuttatni Nagy János dr. teológiai tanárhoz, ki a Liceumban lakik.

A sorozás eredménye Egerben szokatlanul kedvező volt, amennyiben a 461 sorozásra állított fiatalember közül 108-at vettek be, és pedig az I. korosztályból 69-et, a II-ból 24-et, a III-ból pedig 15-öt. Mivel pedig Egerre 75 újonc volt kivetve, 33-mal adott több katonát mint kellett volna. Ebből lehet sejteni azt, hogy a létszám-emelés előre veti árnyékát.

Munkásjutalmazás. A kereskedelemügyi miniszter — tudvalévőén — a gyári és kisipari érdemes munkásokat (segédeket) állami jutalomdíjban (100 kor.) és elismerő oklevélben részesíti. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara területére 6 ilyen dij és oklevél van engedélyezve. A jutalomra való igény feltételei a következők : 1. magyar állampolgárság (igazolandó a születési év és hely). 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (igazolandó a tanoncidő, iskolai végzettség, netáni szakis-