Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-26 / 33. szám

1911. április 26.

EGER. <33 sz.)

3

Mert az a néhány szál fenyő és tuja-bo- kor, ami az ékes és kevésbbé ékes sodrony- keritések mögött, hatalmas daráz^kő-bástyák közé van ültetve, talán még nem park ?

Vagy igen?

Ez szomorú lenne!

Attól félünk ugyanis, hogy ezekkel az újsütetű parkokkal is úgy leszünk, mint a Kossuth Lajos-tér befásításával. A városi kertész esztendők óta fásítja, de a tér fele még sincs befásítva. Nem fogannak meg az elültetett csemeték. Vagy az Eszterházy-téri parkkal, amely csak májusban zöld, azután pedig kiég benne a fű, a cserje; mert az öntözőkutat csak megásatták, de vajmi ritkán használják.

A Samassa-téri és a Vásár-téri újonnan kreált úgynevezett parkokon még ki sem zöldült a fű, az „ezerszínben pompázó“ virágágyak helyén még csak a tápláló termőföld szerény barna szine ékeskedik, de a „park“-ra már ránehezedett a hagyományos egri átok. A csak pár héttel ezelőtt elültetett fenyő és tuja-bok- rok fele már kiszáradt; a másik fele pedig olyan vérszegény, hogy aligha lesz belőlük csak egy-kettő is a jövendő park — dísze.

De hát ezen ne csodálkozzunk. Nálunk semmi sem alaposan, hanem csak felületesen készül. Szalmatűz nálunk a felbuzdulás. A jóakarat, az áldozatkészség megvolna, de a jóakarat és áldozatkészség végrehajtásából hiányzik a — lelkiismeretesség. Azon a pénzen, amit az uj parkokba öltünk, másutt nagyon szép vegetációt produkáltak volna, amelyet megbámul és irigyel az idegen, és amelyre büszke örömmel tekinthet az, akié. A mi parkjaink talajából még c«ak a köveket sem szedték ki. Ott vannak azok betemetve a porhanyó föld alá, vagyis inkább ott éktelenkednek a termő humusz között. Pedig munkaerő volt elég; hozzáértő felügyelő is van: a város kertésze. Csak éppen a lelkiismeretesség és a kötelességtudás hiányzik a napszámért és a homoráriumért kijáró munkából. Ezért csenevész minálunk úgy a már meglevő, mint a még csak most készülő park. Nem a rombolástól kell tehát félteni a levegő-javító, szemnek tetsző, élvezetet és üdülést-nyujtó park-szőnyegeket: hanem becsületes, lelkiismeretes munkával előbb meg keil teremteni azokat.

Velencében, Velencének abban a korában, midőn a város kereskedelme virágkorát éli, a XVI. század közepén, midőn a kereskedelmi forgalom a szélrózsa minden iránya felé, az Újvilág, az Indiák és Afrika felé is nyomul. Shylock szavaiból tudjuk, hogy Antonio „egy gályát Tripoliszba küldött, másikat India felé... harmadikat Mexicóba, negyediket Anglia felé.“ Nem tekintve azt, hogy itt egy oly anachroniz- mussal van dolgunk, mely a nagy britt költőnél mindennapos dolog, kétségtelen, hogy Shylock jogának elbírálásánál a shakespeari kort alapul nem vehetjük, mert ez a kor már Shy- locknak kötlevelét, mint erkölcstelent, elvetette. E kor jogi meggyőződése oly jogügyletet, melynek tárgyát az emberi test részei képezték, érvénytelennek tekintett, különösen az egyház befolyása folytán. Midőn tehát Ihe- ring Shylock kötlevelét érvénytelennek minősíti, kétségtelen, hogy ő a modern jogesztetika szemüvegén át vizsgálja a kérdést. Ezt a jogi felfogást úgy, mint Ihering teszi, vizsgálódásaink alapjául nem vehetjük. Porcia szavai világosan rámutatnak arra az álláspontra, melyet el kell foglalnunk:

„Kereseted csodás természetű,

De rendbe’ van s államjogunk fszerint

Eljárásod nem ostromolható.“

(Folytatjuk.)

A közönség kilenc-tizedrésze örül a viruló zöldnek, nemhogy pusztítaná, de gondosan őrködik fölötte és gyönyörködik a fejlődő tenyészeten. A tizedik tizedrészt pedig — amelynek zömét a fiatalság szolgáltatja, — rá kell nevelni a természet szeretetére és megbecsülésére. Ez nem lehetetlen dolog, mert másutt mindenütt lehetségesnek bizonyult, és ami a fő, nálunk sem tudunk felmutatni példákat, rombolásnak nevezhető park-pusztításokról. Egyes fákat, utszéli csemetéket (sajnos!) kivágnak, letörnek itt-ott az utak mentén, házak vagy boltok előtt. De parkban még nem esett kár soha. Ezért mondjuk, hogy rá kell nevelni a gyengéket is — mert erősek már sokan vannak! — a természet szeretetére.

Nem nehéz mesterség ez. Semmi problémája nincs: szinte magától tapad az emberre. Mert: „mi szeretteti meg ezt a földi világot legjobban a halandó emberrel ? A természet, a kertészkedés.“

Jókai mondja ezt, a nemzet koszorús költője, aki maga is nagy kertész és igy a természet igazi tisztelője volt. Hanem ha már Jókaiból idézünk, folytassuk tovább ezt az idézést. Jó tanácsnak is, tanításnak is beillik.

„A virágok, a fák a legjobb kibékítők az emberi lélek és a sors közö't, — Írja a legnagyobb magyar író. — A kertészet tulajdonképen nem egyéb, mint az emberi akaratnak küzdelme a természet ellen. Mert a természet bizonyára nem a mi édes anyánk; hanem a hernyóé, a kukacé, a cserebogáré. A természet nem a mi búzánkat, répánkat dajkálja, hanem a dudvát, gyomot: nekünk kell a természet édes magzatait ekevassal, ásóval, kapával kiirtanunk; a természet gyönyörködik a konkolyban, pipacsban, búzavirágban, amiket mi kigyomlálunk. A természet nekünk csak vackort kínál; mi kényszerítjük az ő kedvencét, a vadfát, hogy nekünk édes, zamatos gyümölcsöt teremjen: késsel hasogatjuk, fűrésszel csonkítjuk, ágait lenyessük, hajtásait lecsipkedjük : folytonosan küzdünk mind a négy istennel, a földdel, a vízzel a széllel, a nappal; s ez a harc a hatalmasok ellen, diadalhoz szoktatja a lelkünket.. .“

De térjünk vissza a mi parkjainkhoz, amelyeknek úgy féltik a — kerítését.

Csinálják meg, kérem, ezeket a parkokat, de úgy, hogy mindenkinek gyönyörűsége teljék benne. Hisszük, hogy akkor nem kell félteni a — kerítését sem.

HÍREK.

Eger, 1911. április 25-én.

Tájékoztató.

Apr. 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban.

„ 29. Egerváros közgyűlése.

„ 29. A fögimn. zenekar hangversenye.

„ 30. Országos vásár Tiszanánán.

Május 1. Színi szezón kezdete Egerben.

„ 1. Országos vásár Kápolnán.

„ 1. Országos vásár Tiszaörsön.

„ 1. Hónapos állatvásár Egerben.

„ 1., 2. Sorozás Gyöngyösön.

„ 2. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Rózsaszentmártonban.

„ 3. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja

Tiszanánán.

„ 3., 4., 5., 6. Sorozás Hatvanban.

„ 6. Olajbafőtt szt. János; búcsú a főszékesegyházban.

„ 8. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 8., 9., Országos vásár Egerben.

„ 8., 9. 10., Sorozás Egerben.

„ 9. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Karácsondon.

„ 10. Országos vásár Pétervásárán.

„ 12., 13., 15. Sorozás Tiszafüreden.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán.

„ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. milÉi ..JfeiÜ

Személyi hír. M. Gottlieb Borbála, az angol- kisasszonyok főfejedelemasszonyának helyettese, szombaton Egerbe érkezett, az egri intézet megvizsgálására.

Áthelyezés. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter Elek Oszkár dr. egri áll. főreáliskolai és Havas József sümegi reálisk. r. tanárokat kölcsönösen áthelyezte.

Buzaszentelés. A Szent Márk napján szokásos buzaszentelő-körmenetet az idén is nagy pompával tartották meg Egerben. Az impozáns körmenet reggel 7 órakor indult ki a főszékesegyházból és a Deák Ferenc-út végén levő búzaföldekre vonult, ahol a zöldelő vetésekre Isten áldását kérte. A körmenetet Demkó György prépost-kanonok vezette és az ájtatos hívők sokaságán kívül részt vettek benne az összes iskolák növendékei is.

Eljegyzés. Ringelhann Béla oki. gépészmérnök, az egri villamgyár igazgatója, eljegyezte haralyi Fejér Juliskát.

Arcképleleplezés. A Keresztény Iparoskör két érdemes díszelnökének, Id. Tancsa Lajosnak és Balkay Bélának arcképét megfesttette és vasárnap leplezi le. Ezt megelőzően, szombaton este YgíDkor a Polgári Dalkör szerenádot ad az ünnepeltek tiszteletére. Vasárnap 10 órakor szentmise lesz a minoritáknál, ahol a Polg. Dalkör énekel. 11 órakor lesz a díszközgyűlés, mely a Polg. Dalkör énekével kezdődik és fejeződik be s Károly János elnöki megnyitóján kívül Breznay Imre moud ünnepi beszédet. 7y2 órakor társasvacsora a kör nagytermében. (Egy teríték ára 2-50 K.) Csak azok vehetnek részt, akik részvételüket f. hó 29-ikéuek déli 12 óráig Breznay Imre, Eichbrunn József, Fügedy János, Gáspár István, Grónay Andor, ifj. Hám Lajos, Kalmár Gáspár, vagy Strausz Sándor ívtartóknál aláírják, vagy bejelentik.

Ifjúsági hangverseny. Főgimnáziumunk ifjúságának zenekara, melynek rövid múltja alatt is oly szép sikerei voltak már, ismét a közönség elé lép, hogy tudását bemutassa és haladásáról tanúságot tegyen. Szombaton (április 29-én) d. u. 1lib-kor hangversenyt rendez a főgimnázium tornatermébon a következő tartalmas programmal: 1. Megnyitó beszéd. Mondja Radványi Teofil dr. tanár, elnök. 2. Rossini: Nyitány a „Tancred“ c. operából. 3. Bizet: 2 25 Suite „L’Arlesienne.“ a) Pastorale, b) Intermezzo. 4. Beethoven: Trio Nro 2. Largo. Előadják: hegedűn Mednyánszky Miklós VIII. o. t., gordonkán Stephanovszky Sándor VIII. o. t., zongorán Ficzere László VII. o. t. 5. Lehár: Keringő a „Cigányszerelem“-ből. 6. Haydn: Symphonie Nro 6. (Sextett.) a) Adagio cantabile, b) Andante. 7. Myddleton: A néger álma. (op. 21.) 8. Magyar nóták. 9. Rákóczi induló. A zenekart Heroviis Antal karmester vezényli. A belépődíj személyenkint 2 korona az első tiz sorban, a többiben 1 korona. Jegyek előre válthatók a Szolcsányi-féle könyvkereskedésben.

Kirándulás. Az Egri Turista-egylet holnap (szerdán) kirándulást rendez Szarvaskőre. Indulás Egervár állomásról 1 óra 50 perckor délben, visszaérkezés 9 óra 34 perckor este.

A Kát. Legényegylet műkedvelő előadása nagy közönség előtt és szépen folyt le vasárnap este. A szereplők mind megállották a helyüket; látszott rajtuk az alapos készülés, továbbá a figyelmes kidolgozás. A jól megválasztott daraboknak jól megjátszott helyzetkomikumai gyakran keltettek derültséget. Ámbár minden szereplő, amennyire csak tőle telt, jót nyújtott, mégis ki kell emelnünk Szepessy Lajost (Szénássy, a III. darabban) és Benedek Károlyt (Tóbiás, a II. darabban). Előadás után sikerült táncmulatság volt.

A színi szezon első hetében négy uj da-