Eger - hetente kétszer, 1911
1911-04-22 / 32. szám
4 EGER (32 sz.) 1911. április 22. csinálták, mint a Samassa-parkét. De helyesebb is igy, mert maradandóbb lesz. * A Széchenyi-utca próbaaszfaltjai (a Líceumtól a Szent JáDos-utcáig) éppen nem állották ki a próbát. Két országosau ismert cég csináltatta — mintának ; de csak arra lett minta, hogy milyen ne legyen az aszfalt-kocsiűt. Csupa gödör, csupa lyuk volt már régen úgy, hogy még a cement-alapot is kikezdték a kocsik. Most ezt is az Angol-aszfalt Részvénytársaság csináltatja komprimált aszfalt-porral, tehát remélhető, hogy tartósabb lesz. * Egyszóval — szépülünk! Uj parkunk, az uj aszfalt-utak, aszfalt-javítások, a város legkülönbözőbb pontjain épülő számos uj ház — mind a haladás jele. De sajnos, nemcsak szépészeti tekintetben haladunk, hanem szédítően emelkedik a pótadó is. * Eger város erősen terjeszkedik. Olyan lehet léghajóról nézve, mint mikor a kamasz kinövi a ruháját. Nagy csontos, vörös keze kinyúlik a kabát-újjból, nadrágja meg féllábszárig ér. Ilyen uj házsorok, uj utcák keletkeztek a Szép- asszony-völgy felé, a Dónát-parton, az Eger- vár-állomás mellett stb., hogy a nagykaszárnya mögött elnyúló Tisztviselő-telepet ne is említsük. És mindenütt serényen folyik a munka; minden ilyen helyen 4—5 uj ház épül most is. * E héten volt az öntözködés is, mely azonban lassankint divatját múlja. A gyógyszerészek mondják, hogy évről-évre rohamosan csökken a rózsavíz-fogyasztás. Persze, persze — hovatovább kevesebb fiatal találja örömét az ártatlan élvezetekben. * Mégis csak élelmes emberek azok a gyöngyösiek! A Máv tói sehogy se bírnak Vámos- györkön olyan csatlakozást kapni, amely úgy a lefelé, mint a fölfelé utazók kívánalmait kielégítené. Mivel megunták a kérvényezést, most automobil-összeköttetést létesítettek Gyöngyös és Vámosgyörk között. így aztán indulhatnak későbben, érkezhetnek korábban. HÍREK. Eger, 1911. április 21-éű. Tájékoztató. Apr. 23. Szinielőedáa és táaemulatság a Kát. Legény- egyletben. „ 24., 25 , 26. Sorozás Gyöngyösön. „ 24. Országos vásár Verpelóten. „ 24., 25. Országos vásár Hatvanban. „ 25. Szent Márk napja. Bnzaszentelés. „ 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban. „ 29. Egerváros közgyűlése. „ 29. A fögimn. zenekar hangversenye. „ 30. Országos vásár Tiszanánán. Május 1. Szini szezon ketdete Egerben. „ 1. Országos vásár Kápolnán. „ 1. Országos vássr Tiszaörsön. „ 1. Hónapos állatvásár Egerben. „ 1., 2. Sorozás Gyöngyösön. „ 2. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Rózsaszentmártonban. „ 3. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 3., 4., 5., 6 Sorozás Hatvanban. „ 6. Olajbafőtt szt. János; búcsú a főszékesegyházban. „ 8. A közigazgatási bizottság ülése. , 8., 9., Országos vásár Egerben. , 8., 9. 10., Sorozás Egerben. „ 9. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Karácsondon. „ 10. Országos vásár Pétervásárán. „ 12., 13., 15. Sorozás Tiszafüreden. . 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 15. A hevesi főszo.gabiró tárgyalási napja Kiskörén. Személyi hírek. Bibornok-érsekünk Szmrecsányi Lajos püspök és Kriston Endre titkár kíséretében, tegnap délelőtt a fővárosba utazott. — Vajda Ödön zirczi apát, főrendiházi tag, a ciszterci rend egri házának látogatására hétfőn Egerbe érkezik s előreláthatóan szombatig marad itt. — Haczela Peregrin, a minoriták galíciai lengyel rendtartományának főnöke, mint a minorita-rend római generálisának helyettese, az egri rendház megvizsgálása végett, szombaton, április 22-én délben Egerbe érkezik. Bérmálás. A folyó év tavaszára megállapított terv szerint Szmrecsányi Lajos püspök a következő rendben fogja a bérmálás szentségét kiosztani: május 25-én (áldozócsütörtökön) Jász- fényszaruban, 26-án Felsöszentgyörgyön, 27-én Puszta- monostoron, — továbbá juníus 5-én (pünkösdhétfőn) Egerben, a főszékesegyházban, végűi junius Il-én (Szentháromságvasárnapján) Éger- csehiben. Buzaszentelós. Kedden, Szent Márk napján, lesz a buzaszentelés szertartása. A körmenet reggel hét óra tájban indul a főszékesegyházból a vasúti állomástól délre levő káptalani rétre, hol a buzaszentelést tartani szokták. ti Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a hirt, hogy özv. Kiszeiy Rezsőné szül. Remenyik Vilma, életének 59 ik évében, sok szenvedés u’án öröklétre szenderűlt. Temetése csütörtökön d. u. 4 órakor volt igen nagy részvét mellett. A megboldogult édesanyja volt Kiszeiy Imre középiskolai hittan-tanárnak és a Líceum gondnokának. Szőlő és borgazdasági tanfolyamok. A földmivelésügyi miui>zier az idén is rendez szőlő- és borgazdasági tanfolyamokat néptanítók részére, mely tanfolyamok első része május hó 15 tői 28-ig, második része pedig október 9-től 22-ig fog tartatni és pedig három helyen: a ménesi, pozsonyi és a nagyenyedi vincellér- iskolánál. A tanfolyamokra fölvett tanítók, költségeik fedezésére, 120 korona átalányt kapnak egyenkint a minisztertől. A felvétel iránt 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényeket, április hó 25-ig a kir. tanfelügyelő utján ahhoz a szőlészeti és borászati felügyelőhöz kell benyújtani, akinek kerületében a tanfolyamon résztvenni kivánó tanítók működnek. Szinielöadás. A Kát. Legényegylet vasárnapi előadásán (a táncmulatságot megelőzően) színre kerülnek: I. Ö nem féltékeny, II. A két süket és III. az Ö jön c. egy-egy felvonásos bohózatok. Az előadást 8 órakor, pontosan kezdik. Az egri bor. A Borászati Lapokból olvassuk ezt a feltűnést keltő hírt: Rút visszaélés az egri bor hírével. Délmorvaország bortermelőit és vendéglősköreit egy boráru-ítási ügylet foglalkoztatja, mely minket közelebbről érdekel. Nemrégiben ugyanis két jól fésült ur járt városról községre Morvaországban, akik egri bort kínáltak megvételre. A házalást ezek az urak, akik tagadták vigéc voltukat, azzal indokolták, hogy az egri bor hírneve nagyon megromlott s igy ők, mint egri nagytermelők, maguk akarnak az egri boroknak propagandát csinálni. A minta izle't s igy többen rendeltek belőle 2—3 hl.-t. Csakhogy nem olyan bort kaptak, hanem többet is, rosszabbat is; olyant, melyet alig lehet meginni házasítás nélkül. Az a két vasaltnad— Ezt az urat keresem én csakugyan, — mondta Daru János, — aztán nagybűsan körülnézett. Nem mondta, de az volt a keserves tekintetében, hogy : hej. csalódtam benne! A cseléd azonban ezt úgy vette, hogy bizonyosan a bűtorokat nézegeti. — Ugy-e finom bútor, bácsi? — kezdte megint a nyelvelést. — Nem is szabad tán megmondani, de a Sárfalvy báróéké volt. Azoktól vette az úr. Igaz, hogy licitáción, tudja, de azért finom úri bútor. Ezt a tükröt meg Velencében vették az urék, mikor ott voltak a múltkoriban üdülni. . . . Beszélt, beszélt a cselédleány, de a mi Jánosunk jóformán nem is igen hallotta már. Megkérdezte végre: — Mégis mikor beszélhetnék én azzal az úrral ? — Hát tudja mit, bácsi. Séta után az úrék rendesen kávézni szoktak abban a kávéházban, amelyik itt van ennek a háznak a földszintjén. A kapunktól balra a második ablaknál szoktak ülni rendesen. Ott megláthatja, megismerheti, aztán kivárhatja, amíg kijönnek. Szóval, majd csak beszélhet az úrral valahogy. Megköszönte Daru János a szíves útbaigazítást, lement a ház elé. Látta ott, hogy senki sem ül még a kávéház második ablakában. Kis márványasztal van ott, két oldalról egy-egy szék rádőtve a karjával. Valami hir- detőoszlop volt az utcai gyalogjáró szélén, ahhoz támaszkodott János, onnan vigyázta a kávéház ablakát. Egyszer csak jön ám egy cifrán kiöltözött dáma, meg egy úr. Leülnek az ablakba tett kis asztal mellé. Az úrnak magastetejű fényes kalapja van, a dámának meg olyan széles nagy kalapja, akár a targoncakerék. Annyi bizonyos, hogy fáinul öltözködnek. Közelebb húzódott János az ablakhoz. Lehet, hogy észre is vették. Mert oly furcsán-sandán nézegettek rá. Jól megnézte az arany óraláncot, gyűrűket, kíváltképen pedig az úrnak az arcát. Ismergette, — amig csakugyan ráismert. — Ez az, ez az, — mondta, magába fojtva keserű érzését. ügy gondolta, hogy majd kivárja őket. Az asszony kávézott, a férfi meg sört ivott. Nem siettek. Olyan kényelmesen elüldögéltek, mintha vasárnap lett volna, pedig hétköznap volt. Újságot olvasott egyik is, másik is, kettőt, hármat, négyet. Daru már türelmetlenkedett, mert nem nagyon bőven telt-az idejéből vonatindúlásig. Mikor azt gondolta, hogy no most már végre csak kijönnek, az asszony akkor kezdett el nagy álmosan lapozni valami képes újságot, — az úr meg hozatott egy másik üveg sört. No már erre végképen kiégett Jánosban a türelemolaj. Mégse akart olyan dolgavége- zetlen haza menni, hogy ki ne mondja azt, ami úgy nyomja a lelkét. Ej, mit! Nem várhat tovább. Benyit a fényes kávéházba, odatart egyenesen afelé az ablak felé. I Nagyon megrémülhetett a cifra dáma a kopogós csizmájű falusi ember villámlő tekintetétől, mert élesen felsikoltott. Amire meg aztán nagy kavarodás, ijedelem, zavar keletkezett s kávéházban. A vendégek meghökkentek, az az űr meg ugyancsak megszeppenve kiabálta, hogy: — Mit akar? mit akar? Összefutottak a pincérek, közülök az első szembeállott Daru Jánossal. Odavetette neki, hogy: — Mit akar itt tulajdonképen? János gazda kihúzta magát délcegen. Látszott rajta, hogy dúl benne az indúlat. Hangos szóval felelt; szinte félelmesen zúgott a hangja: — Semmi egyebet, csak azt, hogy ezt az urat én ismerem. Hallottam a múltkor a tisza- szegi piacon, mennyire lebecsmérelte az úri rendet. Azt tanácsolom neki, hogy le ne jöjjön még egyszer a szegény népet bolondítani! — Istennek ajánlom mindnyájokat! Ezzel a szóval sarkon fordúlt János, ott hagyta a megrökönyödött társaságot, kávéházat, mindent; — hazautazott.
