Eger - hetente kétszer, 1911

1911-03-18 / 22. szám

1911. március 18.

EGER. (22. sz.)

3

Igen lelkes hangulatban folytak le az iskolák ünnepségei is.

Elsőnek az Egri Jogakadémiai Kör díszközgyűlését említjük, mely a város közháza nagytermében folyt le. A hangulatos ünnepségen Szabó Szilárd joghallgató emlékbeszédet mondott, Pataky István és Bartha István joghallgatók pedig szavaltak. A sikerült ünnepséget Endrey Béla joghallgató, a Jogakadémiai Kör elnöke zárta be lelkes szavakkal.

Az angolkisasszonyok leány nevelő-intézetében nemzeti imánkat énekelték a tanulók, azután Blazse- jovszky Ferenc apát-kanonok, igazgató mondott lelkes ünnepi beszédet s kiosztotta Egerváros szabadság-aranyait. A magyar irodalomtörténetből Simonyi Irma, a magyar történelemből pedig Cséka Györgyi tanitónőképezdei IV. éves növendékek kapták az aranyat. Az ünnepség a „Csak magyarok legyünk!“ éneklésével ért véget.

A főgimnázium szabadságünnepét a Himnusz nyitotta meg és a Szózat zárta be, melyeket zenekari kísérettel énekelt az ifjúság. A lelkes és szép ünnepi beszédet Madarász Flóris dr. tanár, a Vitkovics-önképzőkör elnöke, mondotta. Kossuth „Kiáltvány a néphez“ c. beszédének legjobb elmondásáért Mednyánszky Sándor VIII. o. t. tanuló nyerte Egerváros aranyát, mig a Talpra magyar I elszavalásáért Stephanovszky Sándor és Nemecsek Aurél VIII. o. tanulók kaptak 1—1 drb. aranyat. A Kossuth- és Rákóczi-pályamunkák aranyait nyerték: Szabó Kolozs és Remenyik Béla VIII. s Vukics Árkád VII. o. tanulók. A magyar irodalom, illetve a magyar történelem tanulásában kifejtett szorgalmukért 1—1 drbot nyertek az Egervárostól felajánlott aranyakból: Gsank István és Szanda József VIII., Farkas Károly és Tóth József IV., végre pedig Szőréi Lajos III. o. tanulók. A tanári kar és ifjúság a zenekar Rákóczi-indulójának hangjai mellett vonult el a lelkes ünnepségről.

Az érseki tanítóképző Mindszenty-öuképzökö- rében március idusán délelőtt 10 órakor lelkes ünnep volt, melyet a Himnusz nyitott meg és a Szózat zárt be. Mindkét éneket az ifj. énekés zenekar adta elő. Breznay Imre tanár-elnök terjesztette be jelentését a beérkezett 14 pályamunkáról. Jutalmat nyertek a Rákóczi-pá- lyamunkákért: Sándor Imre, Oláh József és Adam- csik István IV. évesek. Kossuth-pályamuokák- ért: Adamcsik István, Sáudor Imre és Horváthy Dezső IV. évesek. A magyar irodalomtörténet és a magyar történelem szorgalmas tanulásáért Sándor Imié és Adamcsik István Egerváros aranyát nyerték. Kossuthnak „Szeged népéhez“ c. beszédét Horváthy Dezső szavalta el, ki Egerváros aranyát kapta, de egy arany jutalmat kapott Csizsinszky Sándor IV. éves növ. is. A jutalmakhoz maga a Kör is 45 koronával s egy ismeretlen 10 koronával járult. így tehát, ösz- szesen 95 kor. értékű jutalmat osztott ki Zenczell Ede igazgató, ki lelkesítő, szép beszédben méltatta a haza fogalmát s az igazi hazaszeretet kötelességeit. A díszgyűlésen a tanári karon kívül az áll. és a rk. tanítótestület több tagja ott volt. A Rákóczi-indulóval zárta be a szép színvonalú üunepség“t az ifjúsági zenekar.

A z állami főreáliskola, a polgári leányiskola és az összes elemi népiskolák is megünnepelték a magyar szabadság születésének nagy emléknapját. Hazafias dalok és költemények élénkítették a tanítók ünnepi beszédein kivül a szívekben élő nemzeti ünnep programmját és erősítették a

hazafias érzést a fejlődő gyermeki lélekben.

*

A vidékről nyert értesüléseink szerint, a vármegye nagyobb községeiben csaknem mindenütt lelkesen megünnepelték márc. 15-dikét.

A hét.

Megvolt a március tizenöt ödiki ünnep ugyanolyan keretek között, mint más években. Ünnepeltek az iskolák, a közönség, a társa- dalo i egyesületek. Társasvacsora két helyen is volt: a Kaszinóban és a Kér. Iparoskörben. Persze mindkét helyen sok hazafias beszéd hangzott el hivatalosan és nem hivatalosan... *

A társasvacsorákról jut eszünkbe az, hogy milyen szép lenne, ha nemcsak magnum áldomással ünnepelnénk március 15-dikét. Nem szép lenne, ha úgy a Kaszinó, mint a Kér. Iparoskor délelőtt 11 órakor, vagy délután 6 órakor tartana valami előkelő színvonalú, szép ünnepet is?

Az bizonyára lenne olyan lélekemelő, mint a bankettek pörköltje és túrós csuszája. *

Az úgynevezett hazafias körmenethez is volna szavunk. Ha egyszer hazafias a körmenet, miért nem vesznek részt benne a hazafiak? Ha nem lenne jogász és diák (no meg egy nagy csomó, oda nem illő elem): bizony nem is lehetne megtartani a körmenetet. Hol vannak az egyesületek, a társulatok, egyszóval a polgárok, akik komoly súlyt tudnának adni ennek a hazafias aktusnak?! Nálunk nincsen- nek, de más városokban, úgy tudjuk, ott szoktak lenni a körmenetben.

*

Március idusának nálunk Egerváros képviselőtestülete adott komoly tartalmat, értéket iskoláinkban. A magyar irodalmi és történelmi jutalom, a Kossuthra és Rákóczira vonatkozó, fiatal tollal, lelkesen írt emlékezések maradandó nyomot hagynak a pályázók lelkében is, meg a többi tanuló ifjú szivében is.

Egerváros úgynevezett aranyai — aranynál többet érő kamatot hoznak ilyen módon.

*

Megvolt a városatya-választás. Legtöbbnyire persze nem olyau szellemben, mint ahogyan mi szerettük volna. De hát lassan megyünk messzire. Az igazság, bár lassan, de mégis csak befurakodik a leltekbe és hova-tovább csökken a nedves, nedvesebb és legnedvesebb „értekezletek“ száma.

Eljő az idő, mert el kell jönnie, amikor — szárazon és okosabban választunk.

*

Az angolok még most is emlegetik Cromwell mondását: „Tartsátok szárazon a puskaport!“ Ez biztosítja ugyanis a győzelmet.

Magyarországon (és igy nálunk is) meg ez a jelszó: „Tartsátok nedvesen a választókat!“ Ez biztosítja ugyanis a jelöltek győzelmét.

*

A legtöbb ember csak néz, de nem lát; vagy ha már éppen lát, ekkor nem figyel.

Ki tudná megmondani, hogy hány gomb van a mellényén, amelyet egy-két év óta majdnem minden nap begombol, kigombol egy párszor? És mily kevés ember tudná megmondani, hogy hány lépésnyire lakik a hivatalától! Pedig ugyanazt az utat már sokezerszer megtehette!

így vagyunk a legtöbb dologgal: másnak kell felnyitnia szemünket, hogy lássunk. És ebből a szempontból hálásak lehetünk Kürti Menyhért dr. tanárnak, aki rámutatott a Nyugat és Holnap költőinek hazafiatlanságára és immorális irányzatára.

Azt gondolom, hogy sok embert ejtett gondolkozóba.

Vén palóc II.

Temetnek. Módosabb gazda a halott. Halottas kocsin viszik. Németül nem tudott. Kísérői sem igen tudnak. Koporsójára mégis az van íáírva, hogy: „Ruhe sanftT Miért? ... — Elföldelték a halottat. Jön vissza a halottas kocsi. S mit látok ? Nem tudom : kacagjak-e vagy boszankodjam. A kocsin, a halott koporsója helyén, a vállalat egyik alkalmazottja ül. Egykedvűen pipál, fújja a füstöt. íme egy, aki nem gondol a halálra.

*

Esti szürkület van. A villamos lámpák még nem égnek. A dohánytőzsde mellett levő kapualjban két szurtos, fiatal inasgyerek dugja össze fejét. Valamit lapoznak kíváncsian. Odapillantok. „Fidibusz“ van a kezükben. Kérdem, kitől kapták. „Trafikban vettük,“ volt a válasz. A pénzt úgy kapták borravalóul. „Fidibuszt“ vettek rajta. Tovább sétálok és gondolkozom. Sétaközben visszatérek, s a két inast még mindig ott találom. Kéjjel szemlélik és olvassák a lapot. Eszembe jut a mese: „ko/f egyszer egy hétfejü sárkány, mely minden nap két fiatal gyereket nyelt el. . .“ íme, még sem mese / W. A.

Városi képviselők választása.

Tegnap, csütörtökön, választott Egerváros közönsége 50 városi képviselőt, akiknek mandátuma 1917. tavaszáig lesz érvényes. A választás mindenütt rendben folyt le, bár nem egy választókerületben erősebb mérkőzés folyt. Az eredmény a következő:

A város első negyedben megválasztották: Tóth Ágostont, Gáspárdy Gyulát, Wall Ferencet (uj), és Maczki Valér dr.-t.

A város második negyedében megválasztották: Kalmár Gáspárt, Balkay Bélát, Alföldi Mórt (uj), Kánitz Gézát (uj), és Weinberger Zsigmondot. — Kimaradtak: Barchetti Károly dr. és Balkay István.

A város harmadik negyedében megválasztották : Strausz Sándort, Elek Mártont (uj), Eich- brunn Józsefet és Szabó Vilmost (uj). — Kimaradtak: id. Füstös Bernát, Pálinkás István és Pokk Károly.

A, város negyedik negyedben megválasztották : Brozicsevics Ferencet, (uj), Gönczy Károlyt, Kasszán Imrét és Károly Jánost. — Kimaradt: Devera János.

A hatvani I. negyedben megválasztották: Budai Józsefet, Gyulai Ignácot (uj), Nyúl Mihályt (uj) és Mélypataki Ignácot (uj). — Kimaradtak: Kovács János, Samassa János dr. és Lang László.

A hatvani II. negyedben mind a négy képviselő uj, és pétiig: Biró Ferenc, Oláh Ferenc, Kovács Ferenc, Takács Lajos. — Kimaradtak : Csutorás László dr., Bóta Antal, Király Lajos és Pók Lajos.

A hatvani III. negyedben megválasztották: Ficzere Józsefet (uj), Okolicsányi Lajost, Kormos Józsefet (uj) és Szabó Lászlót. — Kimaradtak : Borhy Ádám és Tóth Csepregi Ferenc.

A hatvani IV. negyedben megválasztották: Ember Györgyöt, Elek Józsefet, Tóth Bírja Mihályt és Tóth Csepreghi Ferencet. — Kimaradt: Balkay Béla.

A felnémeti negyedben megválasztották: Harangozó Józsefet (uj), Koncz Jánost (uj), Zsol- czer Antalt és Szeredi Tamást. — Kimaradtak : Sztregova János és Horánszky Bernát.

A cifra-sáncban megválasztották: Moskovitz Mórt. Gyulai Miklóst (uj), Bóta Sándort (uj) és Kocsis Jánost. — Kimaradtak: Kormos Ferenc és Alföldi Mór.

A makiári első negyedben megválasztották: Pók Ignácot (uj), Kern Gáspárt, Györfi Mihályt