Eger - hetente kétszer, 1911
1911-03-15 / 21. szám
1911. március 15. EGER. (21. sz.) 3 Tóth Csepregi András megfölebbezte Eger- város közgyűlésének azt a határozatát, mely a fürdőkhöz vezető aszfaltgyalogjáró kiépítését elrendelte. A közigazgatási bizottság a föleb- bezés elutasításával a város határozatát jóváhagyta. Tudomásul vette ezután a bizottság, hogy az államvasutak igazgatósága sem a vámos- györki, sem pedig a gyöngyöshalászi vasúti állomásokon most újabb kibővítési munkálatokat nem tesz, mert a vámosgyörki állomást a forgalomnak megfelelően újjáépíteni óhajtja, s ez 300,000 koronába kerül, a gyöngyöshalászi őrháznál is állomást kíván építeni, de erre is nagyobb összeg szükséges, amelynek fedezetéről előbb még gondoskodnia kell. A kivándorlási mozgalom a múlt hónapban is csökkent. Mindössze 48-an kértek útlevelet, kik közül 20 meg is kapta. Az útlevélért folyamodók közül négyen egriek. Végül a közigazgatási bizottság pártoló- an terjesztette föl az államva-utak igazgatóságához Tiszafüred községének azt a kérelmét, hogy az ottani vasúti állomáson a forgalom lebonyolítása érdekében az ötödik sínpárt is rakják le, továbbá várótermet és hídmérleget építsenek és az állomás épületét restaurálják. Az igazoló-választmány uj tagjai. Eger város képviselőtestülete szombaton, március hó 11-én, délelőtt tartott közgyűlésében az igazoló választmányban megüresedett két tagsági helyre Babocsay Sándor és Alföldi Dávid dr. városi képviselőket választotta meg. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem volt. HÍREK. Eger, 1911. március 14-én. Tájékoztató. Márc. 15. A magyar sajtószabadság emléke. „ 15. Rekviem Eszterházy Károly gróf egri püspökért. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. Városi képviselők választása Egerben. „ 16. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőteleken. „ IS. A pétervásári föszolgabiró tárgyalási napja Egerbaktán. „ 19. A Kerületi Munkásbiztosító-pénztár közgyűlése. „ 19, Ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 20. Megy egy ülés „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 20. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 26. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 26. Esperanto propaganda-előadás a városházán. „ 27—31. Esperanto-tanfolyam a hal-téri állami elemi iskolában. Apr. 1—2. Országos vásár Erdőteleken. „ 4. A hatvani föszolgabiró tárgyalási napja Csányon. „ 5. A tiszafüredi föszolgabiró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 10. A közigazgatási bizottság ülése. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. Katonai fölülvizsgálat. „ 13. Nagycsütörtök. „ 13. A pétervásári föszolgabiró tárgyalási napja Sírokon. „ 13 — 14. Országos vásár Tiszafüreden. „ 14. Nagypéntek. „ 15. Nagyszombat. „ 15. Az egri föszolgabiró tárgyalási napja Füzesabonyban. Tiszteletbeli kanonokok beiktatása. Őfelségének és főpásztorunknak megtisztelő kitüntetésén kívül nagy tisztesség érte Farszky Ferencet és Ambrus István dr.-t azokban az érdemeiket méltányló szép szavakban, melyekkel őket Szmrecsányi Lajos püspök, e hó 11-én (szombaton) délelőtt, tiszteletbeli kanonoki állásukba beiktatta. Hivatkozott arra, hogy a cimkórság- nak világszerte elharapódzott betegsége a mi egyházmegyénkben nem találhatott talajt; annál nagyobb tehát azoknak megtiszteltetése, kiket a kemény kritikához szokott főpásztori szem a küzdők sorában mégis a megkülönböztetésre érdemeseknek lát. Valóban ilyen kiválóan érdemes, derék pap Farszky Ferenc, kire a beiktató püspök szavai szerint, „mint volt lelkiigazgatónkra, most is büszkén és tisztelettel tekintünk“; ilyen Ambrus István is, kinek érdemes múltja szép jövővel biztat. A beiktatáson jelenvolt többek közt Sipos Géza jászárokszállási plébános is, képviselvén azt a ragaszkodó szeretetet, amellyel a jászság papjai Farszky Ferenc iránt éreznek. Papszentelés. Szmrecsányi Lajos püspök vasárnap, e hó 12-én szentelte áldozó pappá Subik Károly szerpapot, az egyházmegyei hivatal tollnokát, a papnevelőiutézet házi kápolnájában. Az ujmisés pap szülőhelyén, a pozsonymegyei Diószegen mutatja be első szent miséjét, e hó 19-én. Eszterházy-rekviem. B. e. Eszterházy Károly grófnak, az utólsó egri püspöknek halála évfordulóján, márc. 15-én, reggel 9 órakor gyászmise lesz a Líceum kápolnájában. Az egri Líceum nagynevű alapítójának lelkiüdvéért tartandó gyászmisén jelen lesznek a liceumi iskoláknak (teológia, jogakadémia, tanítóképző, elemi iskola) tanári kara és ifjúsága. Fehér Gyula meghalt. Az egerszalókiak derék esperes-plébánosa, Fehér Gyula, e hó 12-én, vasárnap hajnalban, hosszas betegség után, jobb létre szenderült, életének 56-ik évében. Nemcsak hívei szerették benne jó papjukat, testi-lelki bajukban ügyes orvoslójukat, hanem Egerben is él, és soká fog még élni tisztes emléke a főszékesegyház jeles hitszónokának, a kiváló hitoktatónak, a Foglár-féle finevelő intézet érdemes aligazgatójának. Temetése, amelyre Egerből is sokan kimentek, ma délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Fehér Gyula 1854. szept. 20-án született Gyöngyösön. A papi pályára lépvén, a hittudományi tanfolyamot mint a budapesti központi papnevelő intézet növendéke végezte. 1878-ban áldozó pappá szenteltetvén, rövid ideig Makiáron volt káplán, ahonnan Foglár-intézeti aligazgatóvá és főegyházi hitszónokká nevezte ki főpásztora s az angolkisasszonyok intézetében végzendő hitoktatással bízta meg. A 90-es évek közepén egerszalóki lelkész lett, 1909. júniusában pedig az egri kerület esperese. A népiskolák számára irt egyháztörténelme igen elterjedt iskolai kézikönyv; az első áldozásra előkészítő kis munkáját is országszerte használják. — Az érdemes férfiú haláláról az egri egyházkerület papsága gyászjelentést adott ki. Konferencia-beszédek. P. Bangha Béla, a Jézustársaság tagja, három napon át, március 18-án,19-én és 20-án délután 5 órakor az Ir- galmas-rend kápolnájában konferencia-beszédeket tart. Fáklyás-menet. Jogakadémiánk ifjúsága ma este fáklyásmenetben keresi fel Udvardy László dr. jogakadémiai tanárt, hogy üdvözölje királyi tanácsossá történt kinevezése alkalmából. A menet 7 órakor indul a Líceum elöl. Az Ady-féle költészetről valóban lelkesítő, szép előadást tartott vasárnap délután Kürti Menyhért dr. tanár. A szerencsésen választott, igazán időszerű tárgy előkelő és olyan nagy közönséget vonzott, hogy az előadó terem zsúfolásig megtelt. Kürti Menyhért dr. nemzetünk nagy költőinek méltatásából indult ki s hamarosan áttért a „Holnap“, a „Nyugat“ iskolájának ismertetésére. 0 maga szinte háttérbe vonult és az Ady-iskola legismertebbjeinek költeményeiből mutatta ki, hogy mily gőgösen nézik le ezek a képzelt és önhitt óriások mindazt, ami magyar. Kozmopo/itizmusuk annyira megy, hogy szégyellik, átkozzák magyar voltukat. Másik legfőbb tulajdonságukra, az erkölcstelen, eszményiség nélküli felfogásra persze — tekintettel a hölgyközönségre — igen kevés példát hozhatott fel, de ezekből is láthattuk, hogy mennyire elmaradnak, mily messze vannak ezek a jó urak a mi jeleseinktől: Vörös- martytól, Petőfitől, Aranytól, Tompától, vagy az újabb írói nemzedék kedveltebb poétáitól. Egy egész világ választja el őket azoktól a költőktől és mitőlünk, akik e költők műveiben gyönyörűséget találunk. Előadásának második részében, az ellenkező felfogásnak (Ignotus) megismertetése után, hivatkozva a művészetek egyéb ágainak (szecesszió, impresszionista) immár megfeneklett irányaira, pszihologiai alapon nyomozta az egész költői irány motívumait s tanulságul levonta, hogy ez az egész költői forrongás is csak múló jelenség s épen ezért klasszikus irodalmunk ősi, lüktető s termő erejét meg nem béníthatja, legfeljebb egyben-másban, költői kifejezésünk zeneiségében fejlesztheti s tökéletesítheti. Az előadást rendkívüli érdeklődéssel hallgatta a közönség és lelkesen tüntetett az előadó mellett. Tűzoltóink közgyűlése. Az Egri Öuk. Tűzoltó- és Mentőegyesület vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta 38-dik közgyűlését Jankovics Dezső elnöklésével. Az őrtanya nagyterme zsúfolásig megtelt a működő és pártoló tagokkal s a jelenlevők teljes egyhangú-ággal vették tudomásul Gröber Ferenc parancsnok jelentését, valamint az 1910. évi számadást. Az 1911. évi költségvetést (mely 16400 kor. szükségletet és ugyanannyi fedezetet mutat s melyből Egervárosa 13 ezer koronát fedez) szintén vita vélkül fogadták el. Alparancsnokká egyhangúlag Fügedy Jánost, választmányi taggá pedig szintén egyhangúlag Fógel Ágostont választották meg. Slmcsó József tanítóképezdei tanárnak, ki öt évig volt alparancsnok jegyző- könyvi köszönetét szavaztak buzgó működéséért. Uj telefon-központ. A kereskedelemügyi miniszter Recsk községben távbeszélő központot létesített és azt a hevesvármegyei törvény- hatósági és a belföldi helyközi távbeszélőforgalomba bevezette. A koleráról és a kolera elleni védekezésről. A Kér. Iparoskörben f. hó 12-én Turtsányi Gyula dr., vármegyei főorvos előadást tartott a kolera-veszedelemről és az ellene való védekezésről, igen előkelő közönség jelenlétében. Ott voltak: Majzik Viktor alispán, Jankovics Dezső polgármester, Kassuba Domokos főigazgató, Hanák Gyula főjegyző stb. Az értékes előadásról, közérdekű voltánál fogva, legközelébb részletesebben számolunk be. Munkás-jutalmazás. Hegyi János 52 éve szolgálja Nagytályán az egri érseki uradalmat. E minőségében szerzett érdemeiért elismerő oklevelet és aranyban száz koronát küldött neki a földművelésügyi m. kir. miniszter. A miniszteri okiratot és aranyakat vasárnap délelőtt adták át Hegyi Jánosnak, kit az egész község ünnepelt. Mise után a községház udvarára vonult az érseki uradalom tisztikara, a község intelligenciája és az uradalom munkásaival együtt a község lakossága. A jutalmat Heringh Kálmán föszolgabiró adta át a kitüntetettnek elismerő szavak kíséretében, mire Hegyi János egyszerű, szívhez szóló szavakban köszönte meg és adott hálát Istennek, hogy őt ily hosszú időn át megsegítette és az Ég áldását kérte gazdájára, a bíbornok-érsekre. Ezután Ficzere József főintéző szólott a munkásokhoz, kifejtvén, hogy a becsületes munka mindig megtalálja az elismerést, valamint a tisztes megélhetést is. Helytelen dolog ennélfogva, hogy a gazdák rovására, vagy kivándorlással akarják keresni a boldogulást. A jelenlevő egész közönséget vendégül látta az uradalom
