Eger - hetente kétszer, 1910

1910-09-03 / 19. szám

1910. szeptember 3. EGER. (19. sz.) 3 tegnap fölkereste dr. Ury Józsefné és dr. Setét Sándorné úrnőket, nőegyleteink elnöknőit s kö­zölte velők, hogy az idényjegyek árát a kiál­lítás tartamának megrövidítésére való tekin­tettel 2 koronára szállítja le. Az egri közön­ség bizonyára szívesen veszi ezt a méltányos és gavalléros eljárást. Maga a kiállítás, az ünnepélyes megnyi­tást nem is tekintve, rendkívüli műélvezete­ket igér. A kiállító művészek száma 133 s ebben a számban nemcsak az összes művé­szeti irányok, hanem művészeinknek színe-java is képviselve van. Mint a múltban, ezúttal is lesz sétahangverseny a kiállításon, ezenfelül több estén előadások is lesznek. Előadni Maczky Valér dr., Halászy Czézár dr. és Balogh Berta­lan fognak. A megnyitási ünnepély sorrendjét legkö­zelebbi számunkban hozzuk nyilvánosságra. Zenekonzervatórium Egerben. Az Eger utolsó előtti számában Balogh Bertalan, a képzőművészeti vándorkiállítás igaz­gatója magvas cikkben foglalkozott az Eger­ben létesítendő közművelődési egyesület fel­adataival, melynek egyik programmja: a zene­iskola megvalósítása volna. Minthogy a való­színűség amellett szól, hogy a közművelődési egyesület megalapítása még évek megfeszített munkájába fog kerülni: igen természetes, hogy a zeneiskola megvalósítása is ennek követ­keztében eltolódott volna, ha nem akad olyan, aki bátran szembe szállva a nehézségekkel, mintegy varázsütésre megteremti a zenekon- zervatórimot. Bár a vállalkozás kockázattal jár, a magunk részéről örömmel üdvözöljük Dobó városának legújabb kultúrintézményét, any- nyival is inkább, mert nagyon is érezzük egy zeneiskolának a hiányát, s másrészt meg va­gyunk győződve arról, hogy ezen iskola mű­ködése új korszakot nyit városunk zenei életében. Az „Egri Zenekonzervatórium“ célja nö­vendékeit alapos és szakszerű zenei oktatás­ban részesíteni, szem előtt tartva egyszers- mint az általános zenei műveltség terjesz­tését és fejlesztését, kapcsolatban a magyar zene ápolásával. Oktatásában az ország első zeneiskolájá­nak, az Orsz. m. kir. zeneakadémia tanítási tervét követi az akadémiai tanfolyamig. Beiratkozások az intézetek helyiségében, Király-utca 1. sz. alatt már elkezdődtek és naponta 3—6-ig eszközölhetők. Az „Egri Zenekonzervatórium“ mely a városi hatóság engedélyével nyit meg, Meiízner Imre főszékesegyházi karnagy, képezdei zene­tanár és államilag képesített oki. énektanár igazgatósága alatt áll. Kétség kívül fontos, jelentőségében messzi- reható intézmény ezen zeneiskola; ép azért melegen ajánljuk ezen intézetet úgy a szülők, valamint a nagyközönség figyelmébe, zenei téren mint hézagpótló alkotás, méltán megérdemli a kellő támogatást. Férjes hivatalnoknők. Nehéz kérdése a nőemancipációnak: van-e joga a feleségnek, az anyának a hivatalbau; avagy az oltár előtt kimondott „igen“ egyút­tal bezárja-e a nő előtt az eddig nyitva volt hivatal-ajtót ? Senki se irigyli a nőktől a keserű kenye­ret. Az élet kegyetlen; keresnie kell a lány­nak, hogy tisztességesen megélhessen. Nyitunk is mind több és több pályát a nőknek. És amit eddig nyitottunk, az még mind kevés. Sok ezer nő esd, könyörög kenyérért. Sze­retnénk adni nekik ennivalót, állást. De nincs üresedés. Yárniok kell. Ami azt jelenti: éhez­zél addig, mig nem akad állásod! Itt azután már a humanizmusnak csak­ugyan igazságosnak kell lennie. Ha olyan nagy az állásra váró leányzók száma, kiknek nincs biztosítva a megélhetésök, akkor a férjes nők­nek valójában nincs mit keresniük a hivata­lokban. Mert ha ők férjhez mentek, létük biz­tosított az élet minden viszonylata mellett, te­hát az esetben is, ha elhagyják állásukat. Akkor tehát erkölcsi kötelességük a férjes hivatalnoknőknek férjhezmenésük után félre- állani az útból s helyet és kenyeret adni egy­nek a sok állásért könyörgő leány közül. Ennek az elméletnek sok ellensége van abban a táborban, hol a nő is, meg a férj is keres. Előhozakodnak minden cifra érvelés­sel. Azonban ezeknek mind meg kell dőlniük azon a sarkalatos elven, hogy a nő csak addig legyen hivatalnok, mig mostoha sorsa bizonyta­lan jövője arra készteti. Ha tehát egyszer férjet kap, ki feleségét biztosítja még özvegység ese­tére is, annak a nőnek egy pillanatig se le­gyen többé helye a hivatalos asztalnál. Az állami tisztviselők 95 százaléka ezt az elvet vallja. A hivatalnoknőkkel összeházaso­dott maradvány (5%) természetesen más ma­lomban őröl. Tekintve azt a statisztikailag kimutatott, mértani haladvány szerint növekvő nőtöbble­tet, mely évról-évre nagyobb számban állítja az államkormányzat elé az állást kereső nőket: e kérdés előbb-utóbb rendezésre szorul. A megoldás természetesen csak az lehet, mit a fentiekben adtunk, vagyis a nőt, aki fe­leség, aki anya s létfentartása minden eshető­ségre biztosítva van, távolítsuk el a hivata­lokból. Sok viszálynak venné ez elejét, mert a hi­vatalokban se nézik ám jó szemmel a kolle­gák, hogy az egyiknek XI. osztálybeli fizetés­ből kell eltartani a nagy családot és semmi pótlékot se kap, az a X. fizetési osztályú pe­dig, kinek gyermeke sincs, még egy XI. fize­tési osztályú feleség keresetét is saját kényel­mére fordíthatja. Pedig ez az állás nagyon el­kelne annak a nyomorgó családapának bizony­talan jövőjű leánykája részére. Néha fáj a humanizmus, mert elevenbe vág. Ez a kérdés is ilyen. De az nem baj. Ami 95 embernek használ és ötnek árt, az semmi esetre se lehet rossz. Ez oly érvényre- juttatása „a legnagyobb szám legnagyobb bol­dogsága“ jogbölcseleti elvének, hogy ez ellen még a legkeresztényibb gondolkodás se szól­hat egy hangot se. És valljuk be, nagy szükség lenne reá, mert, hiába’, hovatovább jobban szaporodik az eszkimó, mig a fóka csak nagyon kis mértékben. HÍREK. Eger, 1910. augusztus 31-én. Tájékoztató. Szept. 1. Színi szezon kezdete. „ 1 — 4. Behatások az állami kisdedoyodákban és elemi népiskolákban. „ 1—12. Országos vásár Füzesabonyban. „ 2—7. Fősorozás Egerben. (Egri járás). „ 4. A Hevesm. Tűzoltószövetség közgyűlése Hatvanban. „ 5—15. Alapvizsgálatok a jogakadémián. „ 8. Kisasszony napja. Búcsú a Kisasszony temetőben. „ 11—20. Vándorképkiállítás. „ 9—12. Fősorozás Egervárosában. „ 11. Az Egri Dalkör táncmulatsága és kabaré­estélye. „ 12. Közigazg. biz. ülés. „ 13. Közigazgatási bizottsági ülés. „ 14—17. Fősorozás Tiszafüreden. (Tiszafüredi j.) „ 18. Az E. T. E. kerti mulatsága. „ 19—23. Fősorozás Hatvanban. (Hatvani jár.) „ 24—28. Fősorozás Gyöngyösön. (Gyöngyösi j.) „ 26. Hevesvármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 29—30. Fősorozás Gyöngyös városában. Veni Sancte...! Itt van az iskolai év kezdete. A fecskék mennek, a diákok jönnek. A sok falusi ifjú ismét búcsút vesz tiz hosszú hónapra a bogár­hátú kis házaktól, bejön a munkára, hogy alapozza jövő boldogulását, hogy használjon a maga és nemzete jövőjének. Nagy munka ez, kivált az olyan gyer­meknek, akinek nincs távolba látó szeme, aki nem érzi, nem tudja megérteni azt, hogy ma­gának szánt, magának vet és önmagának arat. Nagy munka azért annak is, aki tudatosan, nem csupán a kalkulusért dolgozik; hiszen az iskolák tanitástervét úgy rótták össze, hogy egy-egy év anyaga bizony leköti egy évre azt a serdülő ifjút. A közepes tehetség kitartó munkával, a gyöngébb ellenben csak megfeszí­tett szorgalommal tud megbirkózni a teendők­kel, amelyek csak a jó tehetségű gyermeknél mondhatók könnyűnek. Isten segítsége tehát elkel valamennyi ta­nuló ifjúnál. Nagyon helyes elv az, amely egy- egy év komoly munkáját a Szentlélek segítségül hívásával kezdi meg; nagyon lélekemelő, de egyúttal megnyugtató, midőn a sok tanuló aja- káról fölhangzik a Veni, Sancte Spiritus. . . szív­ből fakadó, szép dallama. A főgimnáziumban és főreáliskolában, va­lamint az elemi iskolákban vasárnap reggel 8 órakor, az állami polgári leányiskolában és az érseki tanítóképzőben hétfőn reggel 8 óra­kor lesz a Szentlélek segítségül hívása. A jog­akadémián szept. 15-én, az angolkisasszonyok­nál pedig az építkezések miatt csak 20-án tartják a Veni Sancte-t. Kinevezések. Barsy Artur dr. és Kele István dr. teológiai helyettes tanárokat nyilvános ren­des tanárokká nevezte ki bíbornok-érsekünk. Szekeres János szendrői káplánt pedig kérelmére az egyházmegye kötelékéből elbocsájtotta. Eljegyzés. Kösztler József dr. orvos leányát, Katinkát, eljegyezte Négyessy Márton budapesti posta- és távirdatiszt. Nemény Q A "VT -WT testvérek ■ i X nagyszálloda t J BUDAPEST, József-körút 16. Telefon 154—08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központ­jában. — 120 vendégszoba. — Olvasó- és társalgó-termek. — Központi gőzfűtés. — Fürdőszobák. — Lift. — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg és meleg vízvezeték. — Villamos vasút- közlekedés az összes pályaudvarokkal. — Mérsékelt árak. — -------------------- A legfigyelmesebb kiszolgálás. --------------------

Next

/
Thumbnails
Contents