Eger - hetente kétszer, 1910

1910-07-27 / 8. szám

2

EGER. (8. sz.)

1910. julius 27.

kozó hírünkre, mely röviden jelzi a teendőket.

Az egri bor régi karakterének visz- szaszerzése épen olyan fontos, mint az, hogy egynemű bort nagy mennyiségben hozhassunk forgalomba. A sok kiesi sokra megy ugyan, de mégis a nagy vevő lendítene inkább borkereskedelmünkön. Tapasztalás bizonyítja, hogy sokkal könnyebb 2—3000 fehér, 1 — 2 ezer siller, vagy 5—600 Hl. egynemű vörös bort eladni, mint ha az előbbiekből 5—600 Hl. egynemű van, vagy a vörös borból 50—60 Hl. az egynemű.

Igen ám, de ezen a bajon csak jpinceszövetkezet, vagy borközraktár révén lehet segíteni. És ez a kérdés épen azért időszerű most, mert mint tudjuk, a kormány komolyan foglalkozik az állami borközraktárak felállításának eszméjével.

Hogy mikép segíthetnénk, azt a bortermelők maguk állapíthatják meg legjobban. Itt csak azt jegyezzük föl, hogy Miskolc (amelynek borvidéke pedig meg se közelíti a miénket) már dolgozik, hogy kapjon egy államsegélyes borközraktárt. Ideje lenne nekünk is megmozdulnunk, mert majd elhalásszák előlünk.

Egyet azonban már most meg kell állapítanunk: akár maguk a termelők, akár az állam létesít nálunk pinceszövetkezetei, borközraktárt, vagy borértékesítő részvénytársaságot — mind megbukik, ha az érdekeltek bizalmat- lankodnak egymás iránt.

A közjóra törekvő becsületes munka csak a kölcsönös bizalom alapján hozhat gyümölcsöt; csak így tudunk 'piacot teremteni a híres-nevezetes egri bornak is.

Nőipariskola.

— Új iskola az angolkisasszonyok intézetében. —

Őszintén szólva, nem vagyunk barátai annak, hogy a nők önálló foglalkozással vegyék el a férfiak keresetét. E véleményünknek alapja nem az, mintha a nők képességeit és a férfiakkal való egyenjogúságát nem lennénk hajlandók elismerni, hanem abból az aggodalomból származik, hogy ezt az áramlatot a család sínyli meg. A család adja meg ennek az árát, amely tulajdonkép az államnak, a nemzetnek alapja s amelynek benső élete rideggé, szeretetlenné válik a nő nélkül.

Belátjuk mégis, hogy a nőnek is sok esetben kell segítenie a férjet kenyérkeresö munkájában, mert a mai nehéz viszonyok között bajos dolog a család tisztességes ellátása, fen- tartása, a gyermekek nevelése. E segítség azonban oly természetű legyen, hogy az anya saját képességeivel (szabás, alsó- és felsőruha varrása stb.)nélkülözhetővé tegyen sok elsőszükségleti (ruházati) kiadást, tehát munkájával megtakarításokat eszközölhessen a családi pénztár javára. Lehet azonban hasznára a családnak úgy is, bogy mint varrónő, vagy más díszmunkák készítésével kenyeret keres.

Ezek a foglalkozások olyanok, amelyek nem szakítják ki a nőt családja köréből s megmaradhat mellettök feleségnek, jó háziasszonynak, jó anyának. így nemzetgazdasági tekintetben nagy hasznot hajthat s emellett a család se jut a züllés útjára, mert nem vesz- szük ki belőle a legerősebb és legbiztosabb összetartó kapcsot: a feleséget, az anyát.

Ebből a szempontból örömmel adunk hirt arról, hogy az angolkisasszonyok egri érs. r. k. intézete az 1910—11. tanév folyamán egy szakiskolával • bővül, amennyiben a mai kor igényeinek megfelelően, 4 szakosztállyal, két évi tanfolyamú nőipariskolát állít fel. Ennek kiegészítésére, illetve magasabb képzés szempontjából, egy rendkívüli tanfolyamot is nyit, hol a festésben, u. m.: olaj- és vízfestésben, bársonyra, selyemre, vászonra stb. bársony és faégetésben nyernek továbbképzést a növendékek. Ezzel kapcsolatosan, német, francia, angol és olasz nyelv tanításában is részesülnek, heti 6 órában. Az órák rendjét úgy

osztotta be az intézet vezetősége, hogy az ipariskolába járó rendes növendékek ezeken a rendkívüli tanfolyamokon is résztvehessenek.

A nőipariskolába tanulókúl felvesznek olyan lányokat, kik legalább az elemi népiskola osztályait végezték sikerrel; de fölvesznek polgári, felsőbbleányiskolát vagy tanítónőképzőt végzetteket is.

A tanulók a szakosztályt vagy tanfolyamot, amelybe belépni kívánnak, előképzettségük szerint szabadon választhatják. Amely osztályt végezték, abból bizonyítványt kapnak. Ipari képzettségük azonban csak akkor nyer teljes befejezést, ha a két évi tanfolyamot elvégezték.

Tekintettel arra, hogy a serdülő leánykáknak szükségük van a háztartás körüli dolgok elsajátítására is, hogy ezt otthon gyakorolni alkalmuk nyíljék, az órák rendje heten- kint három nap teljesen a délutáni órákra szőrül.

Az iskola anyagtervezete a következő :

I. A) Fehérnemű-osztály. Kötelező munkái kezdőknél: kézivarrás, egy mintakeudő különböző öltésekkel, foltozás, (szövés), gomblyukvarrás és gomb felvarrása, azsúr-varrások, különféle díszöltések, egyszerű női, vagy leánying; haladóknál: gépvarrás, (a gépek ismertetése és kezelése), egy díszes nőiug, női nadrág, férfi lábravaló, fésűlködő-köpeny, ágyhuzat, alsószoknya, férfiing, kötény stb.

Szabásrajz: kisebbített mértékkel rajzfüzetben és teljes nagyságkel papírból.

B) Himzö-osztály. A munkaanyagok ismertetése, beszerzési forrásainak és árainak ismertetése. Muukasorozat: Kezdőknél holbein-, kereszt- és fehérhimzés, mintakendö, ingdísz, párna, asztalközép. Haladóknál: Bitisztkendő-sarok, vászon madeira-himzés, kalotaszegi varrottas, gobelin, szmirna, színes himzés, rárét-munka szalag (point lace), rokoko, tűfestés, géphimzés.

II. C) Ruhavarró-osztály. Szabásminták rajzolása, felsőruhák mértékvétele, kiszabása, összeállítása, varrása és díszítése. Ruha-vasalás. Szabáskönyv készítése és a divatlapokban megjelenő legújabb szabások alkalmazása.

Munkasorozat: Kezdők. Alsószoknya, egyszerű ruha blúz-derékkal, egyszerű gyermekruha.

Haladók: Halcsontos alsóderék, pongyola és díszesebb torna- és fürdőruhák szabása, varrása.

ságának részeseivé tegyen bennünket: az az igazi költői teremtő-erő, a Balaton szépségeiből merítve fényét, színeit, a legmodernebb magyar írót, Herczeget is egy tündéri alkotásra ihleti, amelynek címe Balatoni rege. Nincs mű irodalmunkban, amely közvetetlenebbül tudná velünk megéreztetni a Balaton varázsát, mint ez a kedves színjáték.

Mátyás király, akinek alakját a történelemből úgyszólván kisajátította a költészet, szüret táján a Balaton zalai partján, Badacsony tájékán időz kíséretével. A szép vidéken oly jól érzi magát, „mint egy görög isten, aki Árkádiában csavarog és élvezi az édes semmittevés költészetét.“ Kíséretének egyik tagja, Stóziusz mester, a bölcselkedő, megbot- ránkozva veti szemére, hogy otthagyván királyi trónusát, valóságos garabonciás diák módjára szüreti vándorútra kelt. Azóta borszagú az őszi levegő, pecsenyeszag terjed a Balaton felett, a jobbágy dalolva dülöng a szőlőhegyen s a leánycsapat a berkekben vihog és bomlik. És Mátyás a Balaton partján csakugyan nem akar király lenni, csak Mátyás diák. Mint ilyen ostromolja a szép és fölötte elmés özvegy, Benigna asszony szívét. Benigna vára a közelben van egyik hegytetőn. Mátyás valami nagy bolondot szeretne tenni; szeretné szent Mihály

éjtszakáján százezer tarka lámpással kirakni a szép özvegy nevét Badacsony lejtőjén, hogy három vármegye csudálja. Látjuk hát, hogy Mátyás király egyik kalandjának keretéül készül a Balatoni rege. A kaland azonban tréfás lesz, vidámabb végű, mint amelyet Vörösmarty énekelt meg a Vértes vadonénak szép virágszáláról, meg a királyi vadászról.

A tréfát egy pajkos balatoni szellem bogozza, Sió urfi, aki folyton csínyeken töri a fejét, akárcsak a Szentivánéji álom kis Robin pajtása. Gonoszságával maga ellen ingerli a hatalmas Balaton királyt is. A Balaton hábo- rog, a szél süvölt, gyorsan szállnak az égen a fellegek s a parton, a féhértörzsű nyírfák közül, rettegve jönnek elő a sellők: Lesencze' és Gyöngyös. Sió úrfi arra vetemedett, hogy fürészkagylóval elvágta a királyi trónus lábát. Mikor ráült a király, felbillent a szék s ő felségének úgy kalimpált a lába, mint a teknősbékáé, mikor hátára fordítják a vízi manók. A sellők, zöldszakállú víziemberek, szörnyen megijedtek, de azután vihogni kezdtek, kacagtak, míg végre az egész udvar pukkadozva hempergett az arany fövényen. A haragos király erre felkap egy harcsa hátára és űzőbe veszi a felségsértőt, hogy megtépázza fürtös üstökét. Keszthelytől Kenéséig űzi, Tihanytól

Boglárig üldözi. A sellők, kik mind s/.ívökbe zárták a kis gonosztevőt, védő hullámfalat görgetnek a király elé; ám a bősz öreg viharostorával végig suhint rajtuk, úgy, hogy ja- jongó csapatokban futnak a somogyi partnak. Az ijedt manók ráklyukakba bújnak, a sellők csigaházakba lapulnak meg s az éji asszonyok sikongva szállnak a felhőkkel, mint a viharűzte vadludak. A Hold asszonya is a kis gonoszt segíti. Fénysávokat bocsát a királyra s barna homályba rejti Siót. Ez olykor-olykor furfangosan meglapul a király lába előtt s a haragjában vak öreg áthengeredik rajta, dühös tajtékot vetve. íme, a Balatonnak egy éjszakai viharáról készült gyönyörű leírás, a természeti erőket megszemélyesítő képzelet szemüvegén át nézve! Mindezt persze csak a reszkető kis sellőktől tudjuk meg, akik lesik, hogy mi történik majd most már Sióval.

Nem kell félteniük az ármányost! Kimenekül a partra, hová már csak dörgő szavával követheti a király. Nem is szándékozik visszamenni. A balatonparti erdőkben sátorozik Hollós Mátyás, a vitézek és költők fejedelme, ki virágbokrétákkal ágyúzza Benigna szellős várának falait. Peng a lant, habzik a bor, és e vidám háborúban Sió apród akar lenni Mátyás, vagy Benigna oldalán, ahogy szeszélye hozza.