Eger - hetente kétszer, 1910

1910-12-28 / 52. szám

1910. december 28. EGEK. (52. sz.) 3 Jelenetek 1950-ből. — A drágasághoz. — 1. A piacon. ~ Nagysága (a zöldséges kofához igen udva­riasan, hogy meg ne sértse): Ugyan, édes nagysád, nem lenne szíves megmondani, hogy a répa? Kofa (újságból regényt olvas, dühösen félre­dobja és félhangosan): Disznóteremtette, ezek a hivatalnoknék még csak olvasni sem hagy­ják a szegény embert. (Hangosan és sokkal nyájasabban:) Hány kell, édes lelkem ? Korona egy szál belőlük. . . Nagysága (Mari cselédhez, aki kíséri): Ah, Mariska kisasszony, rögtön összeesem. . . Ez hallatlan! Jól értettem-e? Kofa (mérgesen): Hát nyissa ki a fülét! Talán csak nem kívánnák ingyen azért, hogy olyan nagy tojjus kalap van a fej ikre lapítva. Bizony maholnap már esernyőt se lát az em­ber!.. Egy korona az, egy fél fillérrel se lesz kevesebb! Nagysága (megszeppenve): Kérek akkor egy . . . negyed-darabot. * Nagysága (tojásos kofához): Kedves nagy­sád, hogy adja a tojást? Kofa: 60 krajcár párja! Nagysága: Rettenetes! . . Egy koronát adok érte! Kofa (mérgesen): Tán sok? Mi? Nem szé- gyenli magát koronáért kérni? Ismerem már a fajtáját: a szegény emberről a bőrt is le­húznák, de magokra hat báránybőrt is fel­akasztanának, annyi csuda „bója“ vagy mi fityeg a nyakukba’! Nagysága (jámborul meghúzódva): Legyen szíves akkor egy tojást adni; majd csak ki­húzom vele egy hétig! 2. Hentesnél. Hentes (a cselédhez): Csókolom a kicsiny kis kacsóit, kedves Rozika kisasszony. Mit parancsol ? Rozika k. a.: Jó napot. Kérek 125 gramm levesnek való húst, de ne mind csontos legyen ám, mert megszid a nagysága. Tudja, kérem, kedves Demeter, az én nagyságám borzasztó szekantos! Már fájnak az idegeneim! (Ideges). Ott is hagyom még ezena héten. Tudja, kérem, ban az egy Mindszentyt kivéve, alig van hozzá fogható. Bensőséges hitéből, az Ur Jézus és Isten szent könyveinek szeretetéből fakadtak vallásos tartalmú költeményei. Szerző, mint a költészet virágágyának szakértő kertésze, Tárkányi néhány vallásos költeményének bájos virágait bobrétába köti s igy kedveskedik vele az olvasónak. Jobban meg nem ismertethetne azokkal. . . . A mű stílusához volna még egy-két szavunk. Benkóczynak még nincs teljesen kiforrott stí­lusa. Hiányzik belőle néhol a kifejező erő és fordulatosság; itt-ott nem szabatos és vét a nyelvtanszerűség ellen. Idézeteiben a latin szavakat egyik-másik helyen tévesen írta le, habár ez oly jelentéktelen, hogy nem esik az értelem rovására. Úgy látszik, e részben nem tudta jól kibetűzni a régi írásokat. A fogyatkozások azonban, melyek idővel eltűnnek, nem tartóztatnak abban, hogy el­ismeréssel adózzunk szerzőnek derekas mun­kájáért. Az egész könyvön végigvonuló és köny- nyen kiérezhető lelkesedése, tárgya iránt való meleg szeretete feledteti e kisebb természetű fogyatkozásokat. Kele István dr. a múltkor is . . . stb. (Következik egy rövid másfél órai diskurzus, amely után Rozika k. a. megkérdi, mennyit fizet). Hentes: 7 kor. 30 fillért! De csak kegyed­nek adom így, másnak 8 kor. 15 fill. Rozika k. a.: Heyes, de azért a könyvbe csak 8 kor. 30 fillért írjon be. így ni. Isten önnel! 3. Otthon. Nagysága (a konyhai Wertheim-szekrényt kinyitva a cselédleányhoz): Zsüli kisasszony, (azelőtt Julis) kiadom a mára valókat. A leg- spórolóbban bánjék velük, kérem. 1/i van még a tegnnpelőtti tojásból. Tessék, 3 kanál tej a tésztához. Mit gondol, édes kisasszony, nem lesz ez sok ötünknek ? . . Igen édes lehet, mert sacharinnal, képzelje, valódi sacharinnal van édesítve. Elvégre, hisz’ ott a vizvezeték. ha kevés lenne is. — Édes Istenem, mi is kell még? Igen, hat darab krumpli és 50 szem kukorica a pattogatásra. Ah, fenomenális ebéd lesz! Tessék, itt van még egy kis rántás és 7 kocka szén. Mehet, gyermekem! De a fölös­leget visszahozza! * Férj (ebédnél ül; az első tál étel valami barna színű víz): Soha se hittem volna még gyermekkoromban, hogy ennyit fogok éhezni. Herkulesre, akár mennyit megennék, de oh mit és miből? Feleség: De Pál, kérlek, ne rontsd el leg­alább a gyerekeket. Hiszen olyan nagy étkű vagy, hogy csoda! Édes Istenem, egy egész karéj kenyeret ettél meg a múltkor is, mikor nem voltam itthon, ez pedig máskor mind­nyájunknak elég! Nagyapa (merengve mesél unokáinak): Oh, boldog idők! Tudjátok-e, mikor még fiatal vol­tam, hat karéjt és megettem egyszerre, azon­kívül egy egész csirkét, egy-két darab kolbászt és túrós csuszát. Ráadásul egy-két félliter bor is lecsúszott. Legkisebb gyerek (a bátyjához): Hiszi a pici! Én ugyan nem hiszem. Hisz akkor semmije se maradt volna a vagyonából, mind megette volna. Nagyapa (meghallja a halk megjegyzést): Már pedig, csemetém, elhiheted, hogy az én időmben még a Balkay kiflije is ötször akkora volt, mint a mai. 4. Divatárusnál. Nagysága: Mennyibe kerül ez az egyszerű kalap? Masamód (méltatlankodva): Kikérem ezt a fitymáló hangot. Ez egy elegáns kalap. Kérem, hiszen egész vagyon van rajta. Két kacsa, a tojásaival, három csirke és egy gyöngytyúk, alul pedig a moaré között egy vadlúd. Az ára is csekélység: 300 korona. Mi ez mai időben kalapért. Garantálok, hogy Párisból való! (Pe­dig a szemtelen a múlt szombaton vette a sze­gény állatokat.) Nagysága: De ez horribilis ár! Masamód: Ja, kérem, nekünk is élni kell. Ingyen nem adhatjuk. A nagysága megveszi a kalapot. 5- Az esküdtszéken. Biró (olvassa a kérdéseket): Első főkér­dés: Bűnös-e Dohos Alajos csizmadia-tanonc, rovott múltú stb. abban, hogy f. é. nov. 4-én Csirkés Katalin őnagyságától szándékosan és előre megfontoltan 2 tojást, Nagyhátú Tera őnagyságától pedig 5 csomó retket és 2 fok­hagymát elrabolt és ezeket még a piacon ta­núk jelenlétében szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megette? Biró (verdikt után): 0 Felsége a király nevében stb. 10 évi nehéz fegyház az 1946. évi CX. t.-c. 387. §-a alapján, mely a leg­nagyobb rablásra vonatkozik. 6. Végrendelkezésnél. Örökhagyó végrendelkezik (erősen be van bujáivá; a közjegyző a tanúkkal együtt szin­tén téli bundákban): Méltóztassanak egymást támogatni, talán úgy melegebb lesz. Sajnálom, hogy itt fűtve nincs, de mikor 5 korona egy kiló kőszén... Közjegyző úr, méltóztassék foly­tatni; most jön a java. (Diktál). Fiamnak 20.000 koronát hagyok. Tanúk: Elég szép, elég szép. . . Örökhagyó: Legkedvesebb leányomnak pe­dig 50 drb. tojást, 7 tyúkot, 2 macskát, 300 kiló szenet, 70 szál répát, ugyanannyi gyökérrt és zellert. .. Tanúk: (önkéntelenül kifakadva) Nagyszerű, nagyszerű. . . Örökhagyó: 20 kiló sacharint. . . Tanúk: Micsoda kincsek! Örökhagyó: 40 liter spirituszt, 6 zsák krump­lit, 10 liter babot hagyományozok. . . Tanúk: Mesés, csodás gazdagság. Horri­bilis ! . .. 7. A postán. Egyik postás: De ménkű sok levél megy an­nak a kormánynak, hogy segítsen már a rop­pant drágaságon. De hát még most is a bizott­ságoknál, az ankétezésnél tartanak. Polkay. HÍREK. Eger, 1910. december 27-ón. Tájékoztató. Dec. 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club Szilveszter-estélye. Jan. 1. Újév. „ 1. A népszámlálás kezdete. „ 2. Országos vásár Pótervásárán. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Yízkereszt. „ 6. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egye­sületben. „ 7. Az Egri Dalkör müvészestélye. „ 9. Bendkívüli megyegyülés. „ 9, 10. Országos vásár Egerben. „ 10. A népszámlálás befejezése. „ 14. Az Egri Club táncestélye. A karácsony szent ünnepein, erősen föl­ébredt a hivő lelkekben az Igazság utáni vágy. Templomaink minden alkalommal tömve vol­tak. Az éjféli misét, valamint karácsony első napján az ünnepi misét Szmreosányi Lajos püs­pök mondotta, míg 26-án Demkó György dr. prépost-kanonok. — A szervitáknál nemcsak a templom volt tele, hanem többnyire a folyo­sókat is ellepte a hi vők serege. A három napos szentségimádás ma' este 6 órakor végződött körmenettel, amelyben a hívők ezrei vettek részt. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Czunya Sándor egri állami főreáliskolai tanárt a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. Petro József temetése ma volt Makón. A beszentelési szertartáson, karácsony első nap­jának délutánján, Eger társadalmának legtöbb vezetőembere ott volt. A szertartást Ridárcsik Imre kanonok végezte s az állomásra igen só­sán elkísérték utolsó utján az érdemes férfiút. A beszentelésen testületileg ott voltak az egri ügyvédek, valamint a bíbornok-érseki uradalom, továbbá a főkáptalan középponti tisztikara Csekó Gábor dékán-kanonok vezetése mellett. A bol­dogult családja iránt általános a részvét. Rész- vét-telegrammot küldöttek eddig: a kultusz- és földmivelésügyi miniszter, ezenkívül különö­sen Borsodvármegye mágnásai és hivatali elő­

Next

/
Thumbnails
Contents