Eger - hetente kétszer, 1910

1910-12-21 / 50. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■ intézendők. • ■ = Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 50. szám. „Irodalmi csemegék.“ Eger, 1910. dec. 20. Az év minden szakában, de külö­nösen igy karácsony táján, özönével kapjuk a könyvkereskedők árjegyzé­keit. Kapja mindenki: férfi és nő, ifjú és öreg, gyermek és felnőtt, tanult és tanulatlan. A vékony füzetkékben és a vaskos kötetekben tömérdek könyv­eimet találunk, amelyek között, tagad­hatatlan, sok az értékes irodalmi ter­mék. És nagyon sok valódi lelki táp­lálék talál gazdára ily módon. Ha a könyvkereskedők mind a jó könyvek terjesztésével foglalkoznának; ha ez a nemes foglalkozás kulturális hivatásnak tűnnék föl minden alkal­mazottjának szemében: csak örülni le­hetne ennek a forgalomba került sok százezer könyvjegyzéknek, amely vég­elemzésben mégis csak az általános és a nemzeti művelődésnek szolgál. Hisz’ már az is haladás, mikor az írók ne­vét, munkáiknak címét megismerik! Sajnos azonban, a könyvkereskedők (különösen az antikváriusok) nem any- nyira közművelődési missziójukat né­zik, hanem a — hasznot. Az üzlet — üzlet; a pénz beszél, melynek nincs szaga. Nem az a fő, hogy jót adja­nak, néha talán drágán, hanem az, hogy selejtest jó áron, vagy pedig — ha kell — olcsó pénzen is. A pénzszerzésnek ez a módja arc­pirító reklámokat terem, lealacsonyító eszközöket használ csak azért, hogy minél több gimplit fogjon. A buda­pesti antikváriusok és némely könyv­kiadók mit se törődnek avval, hogy ez­rek és ezrek lelkét mérgezik meg ala­csony pénzvágyból. Ütik a reklám nagydobját és mig a magyar klasszi­kusokhoz egy ajánló szavuk sincs, ad­dig a pornografikus termékekhez ma­gasztaló sorokat írnak, bekereteztetik, feltűnővé teszik a címöket stb. stb. Egy ilyen általános könyvjegyzék van előttem, mely egyik lapján az Iro­dalmi csemegéket ajánlgatja. Ne tessék azonban azt gondolni, hogy valami könnyen emészthető, szellemes, szipor­kázó irodalmi termékekről van szó. Dehogy! Csak egy-két nevet említek meg és mindjárt sejtjük a „csemegék“ XXXIII. ÉVFOLYAM. tartalmát: Arcühasew, Kock Pál, Ca­sanova, Fauhlas lovag, Pompadour stb. Nem hallgathatom el a „pikáns olvas­mányok gyöngyét“, a Flirt-et se, ame­lyet a „Terra“ irodalmi részvénytársa­ság ajánlgat jobb ügyhöz méltó buz­galommal Ékes támogatóra talál e jegyzékekben egy hatóságilag engedé­lyezett szennylap, a Fidibusz is, mely­nek disznóságai minden képzeletet fe­lülmúlnak. Kell-e még több példa arra, hogy megundorodjunk az „irodalmi cseme­géktől“ ?! Nem. Ez valóságos „ fekete halál.“ Hiába tiltakozik egyik legelőkelőbb la­punk: nálunk rengeteg módon elter­jedt a pornográfia, amelynek termé­keit nem meri lefoglalni az ügyész­ség, mert akkor mindjárt a szabadság megsértéséről beszélnek, panaszkodnak, kiabálnak, dörögnek a szennyirodalmat támogató hatalmasabb újságok és az ebből élő krajcáros lapok. . .. Csodálatos dolog Magyarorszá­gon, hogy a ragadós betegségben szen­vedőket zár alá veszik, mig a szellemi métely terjesztői szabadon járnak-kel- nek a maguk jól jövedelmező üzlete után. Amazok pedig csak esetleg fer­tőznék meg a testet, mig emezek egye­nesen avval a céllal hirdetik a porté­kát, hogy a lelkeket fertőzzék meg. Mióta lett fontosabb és értékesebb a test, mint a lélek? Mióta állunk hátrább az erkölcsök­ben, mint a bomlásnak indult Francia- ország ? Ott már törvényjavaslat készült a pornográfia ellen, nálunk meg büntet­lenül ajánlgatják a lélek-mérgező „iro­dalmi csemegéket“! Megyei és városi ügyek. Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. A képviselőházban szombaton délelőtt Kállay Zoltán főispán vezetésével nagyobb küldöttség járt Hevesmegyéből, amelyben részt vettek Károlyi Mihály gróf, Keglevich Gyula gróf, Malatinszky György és Maczki Emil hevesmegyei ország- gyűlési képviselők, Borhy György udvari ta­nácsos, Újhelyi Lajos esperes-plébános, Hatvány József báró, Hanák Kolos kúriai biró, Kovách László földbirtokos. A, küldöttség először Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert Szerda, december 21. kereste föl, aki előtt Majzik Viktor alispán azt a kérést fejezte ki, hogy járuljon hozzá Heves­megye úthálózatának teljes kiépítéséhez állami segítséggel, annál is inkább, mert a pétervá- sári járásban előforduló tömeges kivándorlás korlátozására az útépítéssel nyújtandó köny- nyebb megélhetést lehetne biztosítani. A mi­niszter azon lesz, hogy vármegyénknek ezt a a kérését lehetőleg kedvezően intézze el. A küldöttség ezután Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkárnál tisztelgett, akinek előbb meg­köszönte azt a támogatást, amelyet még mint az útügyek osztályának vezetője tanu-ított a vármegye irányában és arra kérte, bogy a megyére nagy fontosságú kérésünket ezúttal is részesítse pártfogásában. Az államtitkár ki­jelentette, hogy a maga részéről mindent el­követ, hogy az állami segítség az idén is ren­delkezésre bncsáttassék vármegyénknek. Eger város közgyűlése. Eger város kép­viselőtestülete szombaton, december hó 17-én, délelőtt 11 órakor és folytatólag délután 3 óra­kor Jankovics Dezső polgármester eluöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlés napirendje előtt Jankovics Dezső polgármester meleg hangon parentálta el a képviselőtestület két elhunyt tagját, Pásztor Bertalan dr.-t és Sehvarcz Lőrincet; majd be­jelentette, hogy az így megüresedett képviselői helyekre Grünvald Ferencet és özv. Tolvay Jenőné legtöbb adótfizető megbízottját, Braun Viktort, hívta be a város képviselőtestületébe. Ezután Kánitz Gyula dr. szóvá tette, hogy a Deák Ferenc uton az aszfalt és a vasútnál a keramit-burkolat annyira megkopott, hogy a munkát teljesítő angol-aszfalt társaságot fele­lőssé kellene tenni a rosszul végzett munkála­tért. A polgármester az ügy megvizsgálását és érdemleges elintézését Ígérte. Rothschild Oszkár dr. a mezei egerek nagy elszaporodá­sát és kárttevését panaszolta. A közgyűlés a védekezés módjának tanulmányozására egy bi­zottságot küldött ki. Miután még Kalmár Gás­pár azon kérdésére, hogy a városi villanygyár­nál miért kell külön pénztárnoki és könyvelői állást fenntartani, megnyugtató választ kapott, a közgyűlés Kánitz Gyula dr. azon indítvá­nyát, hogy a város jövedelmeinek fokozása vé­gett az adásvételekre 1%-os illetéket, a szóda­vízre és ásványvizekre pedig 1, illetve 2 filléres pótadót vessenek ki, tanulmányozás és megfelelő számítások alapján teendő javas­lat végett kiadta a tanácsnak. Ezzel áttért a közgyűlés a napirendre. A belügyminiszter a városnak az 1910. esztendőre is 25,000 korona államsegélyt en­gedélyezett. A közgyűlés az államsegélyt az idén is akként osztotta fel, amint azt a múlt évben tette, de kimondotta, hogy a tisztviselők jutalékából felmaradó felesleget az ideiglenesen alkalmazottak segélyezésére fogja fordítani, ha a belügyminiszter ezt megengedi. Mert a mi­niszter még a múlt évi hasonló intézkedésre

Next

/
Thumbnails
Contents