Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-21 / 50. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■ intézendők. • ■ = Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 50. szám. „Irodalmi csemegék.“ Eger, 1910. dec. 20. Az év minden szakában, de különösen igy karácsony táján, özönével kapjuk a könyvkereskedők árjegyzékeit. Kapja mindenki: férfi és nő, ifjú és öreg, gyermek és felnőtt, tanult és tanulatlan. A vékony füzetkékben és a vaskos kötetekben tömérdek könyveimet találunk, amelyek között, tagadhatatlan, sok az értékes irodalmi termék. És nagyon sok valódi lelki táplálék talál gazdára ily módon. Ha a könyvkereskedők mind a jó könyvek terjesztésével foglalkoznának; ha ez a nemes foglalkozás kulturális hivatásnak tűnnék föl minden alkalmazottjának szemében: csak örülni lehetne ennek a forgalomba került sok százezer könyvjegyzéknek, amely végelemzésben mégis csak az általános és a nemzeti művelődésnek szolgál. Hisz’ már az is haladás, mikor az írók nevét, munkáiknak címét megismerik! Sajnos azonban, a könyvkereskedők (különösen az antikváriusok) nem any- nyira közművelődési missziójukat nézik, hanem a — hasznot. Az üzlet — üzlet; a pénz beszél, melynek nincs szaga. Nem az a fő, hogy jót adjanak, néha talán drágán, hanem az, hogy selejtest jó áron, vagy pedig — ha kell — olcsó pénzen is. A pénzszerzésnek ez a módja arcpirító reklámokat terem, lealacsonyító eszközöket használ csak azért, hogy minél több gimplit fogjon. A budapesti antikváriusok és némely könyvkiadók mit se törődnek avval, hogy ezrek és ezrek lelkét mérgezik meg alacsony pénzvágyból. Ütik a reklám nagydobját és mig a magyar klasszikusokhoz egy ajánló szavuk sincs, addig a pornografikus termékekhez magasztaló sorokat írnak, bekereteztetik, feltűnővé teszik a címöket stb. stb. Egy ilyen általános könyvjegyzék van előttem, mely egyik lapján az Irodalmi csemegéket ajánlgatja. Ne tessék azonban azt gondolni, hogy valami könnyen emészthető, szellemes, sziporkázó irodalmi termékekről van szó. Dehogy! Csak egy-két nevet említek meg és mindjárt sejtjük a „csemegék“ XXXIII. ÉVFOLYAM. tartalmát: Arcühasew, Kock Pál, Casanova, Fauhlas lovag, Pompadour stb. Nem hallgathatom el a „pikáns olvasmányok gyöngyét“, a Flirt-et se, amelyet a „Terra“ irodalmi részvénytársaság ajánlgat jobb ügyhöz méltó buzgalommal Ékes támogatóra talál e jegyzékekben egy hatóságilag engedélyezett szennylap, a Fidibusz is, melynek disznóságai minden képzeletet felülmúlnak. Kell-e még több példa arra, hogy megundorodjunk az „irodalmi csemegéktől“ ?! Nem. Ez valóságos „ fekete halál.“ Hiába tiltakozik egyik legelőkelőbb lapunk: nálunk rengeteg módon elterjedt a pornográfia, amelynek termékeit nem meri lefoglalni az ügyészség, mert akkor mindjárt a szabadság megsértéséről beszélnek, panaszkodnak, kiabálnak, dörögnek a szennyirodalmat támogató hatalmasabb újságok és az ebből élő krajcáros lapok. . .. Csodálatos dolog Magyarországon, hogy a ragadós betegségben szenvedőket zár alá veszik, mig a szellemi métely terjesztői szabadon járnak-kel- nek a maguk jól jövedelmező üzlete után. Amazok pedig csak esetleg fertőznék meg a testet, mig emezek egyenesen avval a céllal hirdetik a portékát, hogy a lelkeket fertőzzék meg. Mióta lett fontosabb és értékesebb a test, mint a lélek? Mióta állunk hátrább az erkölcsökben, mint a bomlásnak indult Francia- ország ? Ott már törvényjavaslat készült a pornográfia ellen, nálunk meg büntetlenül ajánlgatják a lélek-mérgező „irodalmi csemegéket“! Megyei és városi ügyek. Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. A képviselőházban szombaton délelőtt Kállay Zoltán főispán vezetésével nagyobb küldöttség járt Hevesmegyéből, amelyben részt vettek Károlyi Mihály gróf, Keglevich Gyula gróf, Malatinszky György és Maczki Emil hevesmegyei ország- gyűlési képviselők, Borhy György udvari tanácsos, Újhelyi Lajos esperes-plébános, Hatvány József báró, Hanák Kolos kúriai biró, Kovách László földbirtokos. A, küldöttség először Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert Szerda, december 21. kereste föl, aki előtt Majzik Viktor alispán azt a kérést fejezte ki, hogy járuljon hozzá Hevesmegye úthálózatának teljes kiépítéséhez állami segítséggel, annál is inkább, mert a pétervá- sári járásban előforduló tömeges kivándorlás korlátozására az útépítéssel nyújtandó köny- nyebb megélhetést lehetne biztosítani. A miniszter azon lesz, hogy vármegyénknek ezt a a kérését lehetőleg kedvezően intézze el. A küldöttség ezután Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkárnál tisztelgett, akinek előbb megköszönte azt a támogatást, amelyet még mint az útügyek osztályának vezetője tanu-ított a vármegye irányában és arra kérte, bogy a megyére nagy fontosságú kérésünket ezúttal is részesítse pártfogásában. Az államtitkár kijelentette, hogy a maga részéről mindent elkövet, hogy az állami segítség az idén is rendelkezésre bncsáttassék vármegyénknek. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, december hó 17-én, délelőtt 11 órakor és folytatólag délután 3 órakor Jankovics Dezső polgármester eluöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlés napirendje előtt Jankovics Dezső polgármester meleg hangon parentálta el a képviselőtestület két elhunyt tagját, Pásztor Bertalan dr.-t és Sehvarcz Lőrincet; majd bejelentette, hogy az így megüresedett képviselői helyekre Grünvald Ferencet és özv. Tolvay Jenőné legtöbb adótfizető megbízottját, Braun Viktort, hívta be a város képviselőtestületébe. Ezután Kánitz Gyula dr. szóvá tette, hogy a Deák Ferenc uton az aszfalt és a vasútnál a keramit-burkolat annyira megkopott, hogy a munkát teljesítő angol-aszfalt társaságot felelőssé kellene tenni a rosszul végzett munkálatért. A polgármester az ügy megvizsgálását és érdemleges elintézését Ígérte. Rothschild Oszkár dr. a mezei egerek nagy elszaporodását és kárttevését panaszolta. A közgyűlés a védekezés módjának tanulmányozására egy bizottságot küldött ki. Miután még Kalmár Gáspár azon kérdésére, hogy a városi villanygyárnál miért kell külön pénztárnoki és könyvelői állást fenntartani, megnyugtató választ kapott, a közgyűlés Kánitz Gyula dr. azon indítványát, hogy a város jövedelmeinek fokozása végett az adásvételekre 1%-os illetéket, a szódavízre és ásványvizekre pedig 1, illetve 2 filléres pótadót vessenek ki, tanulmányozás és megfelelő számítások alapján teendő javaslat végett kiadta a tanácsnak. Ezzel áttért a közgyűlés a napirendre. A belügyminiszter a városnak az 1910. esztendőre is 25,000 korona államsegélyt engedélyezett. A közgyűlés az államsegélyt az idén is akként osztotta fel, amint azt a múlt évben tette, de kimondotta, hogy a tisztviselők jutalékából felmaradó felesleget az ideiglenesen alkalmazottak segélyezésére fogja fordítani, ha a belügyminiszter ezt megengedi. Mert a miniszter még a múlt évi hasonló intézkedésre
