Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-14 / 48. szám
1910. december 14. EGER. (48 sz.l 3 dájának uradalmába, mint gazdasági titkár. Egy évvel később Andrássy Gyula grófnál vállalt, titkári állást. 1862-ben a Magyar Kertészeti Társulat választotta meg titkárává, majd mint segédtitkár átlépett az Or-zágos Magyar Gazdasági Egyesibe be. Széleskörű munkásságával egyidejűleg előkelő helyet vívott, ki magának a napisajtóban is. Nagy munkássága utóbb magára vonta a kormány figyelmét s az állam a mezőgazdasági viszonyok tanulmányozására hosszabb tanulmányútra küldötte. E tanulmányutak eredménye a Növények bonc- és élettana című munkája, amely tulajdonképpen alapvetője volt Magyarországon a tudományos irányú mezőgazdasági irodalomnak. Iö67-ben az újonnan szervezett kolozsmonostori gazdasági intézet igazgatójává nevezték ki. Itt érlelte meg azt az eszméjét, hogy a gazdatiszti osztályból kell megteremteni a független magyar bérlő- osztályt. Néhány évvel később Budapesten a Magyar Földhitelintézetnél foglalt el bizalmi állást. Ebben az időben kezdődött meg Kodo- lányi Antalnak a gazdatársadalom szervezésére irányuló nagy munkája. A gazdakörök szervezésének eszméjét ő vette föl elsőnek, az önálló földmivelésügyi minisztérium eszméjét az ő tolla hozta közforgalomba, a mezőgazdasági szakoktatás mai rendjének alapját az ő tanácsai teremtették meg. 1884-ben negyedszázados gazdasági írói működésének jnbileuma alkalmából az 0. M. G. E. aranytollal tisztelte meg, 1909. június 5-én pedig az egész magyar gazdatársadalom részvétele mellet ünnepelték meg az agg iró és gazda félszázados jubeliumát. Ugyanekkor Kodolányi-alapítványt létesítettek az ő nevére. Kodolányi azontúl is mindenütt ott volt, ahol a magyar mezőgazdaságot, ennek szervezetét, irodalmát erősíteni kellett és emlékét a magyar gazdatársadalom kegyelettel fogja megőrizni. Temetése csütörtökön délután ment végbe nagy részvét mellett a budapesti farkasréti temetőben. * Hétfőn este ismét egy haláleset hírét hozta a táviró. Lipcsey Ádám dr. országgyűlési képviselő, Lipcsey Péter volt alispán, majd egri kjr. közjegyző fia, Budapesten meghalt. Legutoljára október 16-án járt Egerben, Zichy János gróf kultuszminisztert kisérte el hozzánk, azután beteg lett és a sorvasztó kór kioltotta életét. Halála előtt egy héttel temették el második feleségét, akivel szeptemberben kelt egybe, de hogy meghalt, az ekkor már nagy beteg Lipcsey nem tudta, mert ő már ekkor Schvartzer szanatóriumában feküdt s kíméletből elhallgatták hozzátartozói a katasztrófát. Lipcsey Ádám dr. 1864-ben született Tiszafüreden. Középiskoláit Egerben, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Ezután a hírlapírói pályára lépett. Szegeden kezdte, hol előbb a Szegedi Naplónak volt munkatársa, majd a Szeged és a Szegedi Híradó politikai napilapok szerkesztője lett. Később Budapestre került s a Nemzet és a Fővárosi Lapok főmunkatársi tisztét töltötte be. Ugyanekkor a Községi Közlönyt is szerkesztte. Közben szépirodalommal is foglalkozott. A napilapokban sűrűén találkoztunk dolgozataival, melyeknek egy részét kötetekben is kiadta. (Víg írások, Gyöngyvirág és kisebb versek, Árnyék stb.) Legutóbb a Borsszem Jankó politikai élclapot szerkesztette. Az idei választásokon Miskolc város északi kerülete országgyűlési képviselővé választotta munkapárti programmal. Régi vágya teljesült ezzel a mandátummal, melyet azonban elragadott tőle az irigy halál. Két gyermeke maradt s ezenfelül Hevesmegyében kiterjedt rokonság gyászolja. HÍREK. Eger, 1910. december 13-áa. Tájékoztató. Dec. 14. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Sarudon. „ 14. A gyöngyösi főezolgabiró tárgyalási napja Adócsőn. „ 15. Iparhatósági megbízottak választása. .. 15. Katonai felülvizsgálat „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 17 18. A Kath. Legényegylet szinielőadása. „ 17. Az Izr. Jótékony Nőegylet tea-estélye. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egyesületben. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 19—20. Országos vásár Pásztón. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Karácson napja. „ 26. István vértanú. „ 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club szilveszter-estélye. A Csekó Gábor-féle elbeszélés-pályázat eredménye. Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egye; sülét, Csekó Gábor prépost-kanonok adományá- nyából, 300 korona jutalommal, pályázatot hirdetett, szabadon választható tárgyú, kifogástalan magyarsággal, hazafias szellemben megírt, élvezetes, tanulságos és népies elbeszélésre. Egyháziak és világiak egyaránt részt- vehettek a pályázatban. A kitűzött határideig 22 pályamunka érkezett be, melyeknek elbírálására Madarász Flóris dr., ciszterci rendi főgimnáziumi tanár, Vinoze Alajos, kápolnai es- peres-plebános és Rétay Kálmán, felső-miskolczi plébános, az Egri Népkönyvtár szerkesztője, nyertek megbízatást. Közmegegyezéssel hozott ítéletüket az egyesületnek tegnap tartott választmányi gyűlésén terjesztette elő Madarász Flóris dr. A pályaműveket (amelyeknek legtöbbje általában vagy a tanulságos, vagy a népies föltételt nélkülözte leginkább) 4 csoportba osztályozták. Az első csoportba sorozott, leggyengébb 9 dolgozat a következő: Beszélgetés az esküdt-széki tárgyalás után, A Mátra menyasszonya, Elmúlás és ujjáébredés, Útban az Újvilág felé, Az unokatestvérek, A türelem rózsát terem, A Szűzanyás lobogó, A bűn útja és a Pistától Istvánig. — A második csoportba osztott három, úgymint az Aratás, Egy Karácsony-est és A fogadott fiú című elbeszélések sem jöhettek számításba a jutalom kiadásánál, habár némi dicsérettől meg nem foszthatok. — A harmadik csoport hat elbeszélése átdolgozásra érdemes; megújított formában szerzőik nem vallanának velők szégyent a nyilvánosság előtt. Ezek : A tűkirály, Bogár Eszter leánya, Szegről-végről, A hűségjutalma, Emlékezzünk régiekről, (ennél cím hiányában a jeligét idézzük,) végül A megtérés című dolgozat. A negyedik csoportba az oly legjobb négy munka tartozik, amelyeknek bármelyike megérdemelné a pályadíjat. De mert a díj nem volt megosztható, e négy közül is ki kellett választani azt, amely a pályázat föltételeinek leginkább megfelelő. Ilyennek Ítélte a bírálóbizottság A két Daru testvér című elbeszélést, amely „korunk egyik főkérdését, a szocializmust, oly módon tárgyalja, amint a magyar nép viszonyai közt a legtanulságosabban lehet. Stílusa kifogástalan; okos, tárgyát helyesen kifejtő, céljának megfelelő munka; a nép kezébe való.“ A pályanyertes dolgozat szerzője, a felbontott jeligés levél szerint, Kriston Endre, egri érseki titkár, ki nyomban kijelentette, hogy a pályázat erkölcsi eredményét köszönettel fogadja, de utalással helyzetéből folyó fe- szélyezettségére, hogy ő a pályázatot hirdető egyesületnek épen e pályázat adminisztratív intézésével is megbízott tisztviselője, a 300 korona pályadíjat a Katolikus Sajtóegyesület javára ajánlja fel. A negyedik csoport többi három pályaművét dicséretesnek és kiadásra alkalmasnak minősítették. Szavazattöbbséggel úgy döntött a választmány, hogy ezek jeligés levélkéi is felbontandók. így jut nyilvánosságra, hogy a dicséretet nyert három dolgozat, (sorrendi különbség nélkül,) és ezek szerzői a következők. Az Elégedetlenek címűt Novák Sándor borsod- nádasdi adminisztrátor írta, A hitvalló sírjánál címűt, Németh Gellért ósebesi lelkész, (Hu- nyad megye), A kincskeresők tisztító tüze című munka szerzője pedig Helvey Lajos dr. Az egyes szerzők dolgozataikat, a cím és jelige közlése alapján, Kele István dr. teológiai tanártól, az irodalmi egyesület másodtitkárától vehetik át, ki Egerben, a Liceumban lakik. Az egyházmüvészet főbb korszakairól megkezdett előadását vasárnap délután folytatta Kovács Piusz dr. Hosszú képsorozatban mutatta be az egyházi szobrászat és festőművészet fejlődését a katakombák szimbolikus falfestményeitől, karcolataitól a Cinquecento halhatatlan nevű mestereiig. Mindenütt kiemelte a főbb irányok karakterisztikus vonásait; szólta freskó, mozaik és olajfestés technikájáról s igen jellemző példákkal illusztrálta, mennyiben olvasható le egy-egy képről annak a kornak vallási felfogása, amelynek szülötte a művész. A főgimnáziumi ismeretterjesztő előadások első ciklusának utolsó előadása vasárnap — december 18 án — délután 4 órakor lesz s ezúttal Kassuba Domokos igazgató „Egy modern esztétikai problémádról tart előadást. A Szent Imre-körben folyó hó 15-én csütörtökön d. u. 6 órakor Polánkay László, a szakosztály titkára tart előadást: „A munkásvédelem és munkásbiztosítás“-ról. Vendégeket szívesen látnak. A főgimnáziumi Zene-kör vasárnap délelőtt tartotta második hangversenyét pártoló tagjai számára. Ezúttal a pompásan játszott magyar dalokon kívül a Tancred nyitányát és egy japán művet (Egy néger álma c. románcot) adták elő a kis művészek gyönyörű szabatossággal. Ezeken kívül egy finom precizitással játszott kvintettet is megtapsolhattak a pártoló tagok. Előadás a Keresztény Szociális Egyesületben. Vasárnap délelőtt a Kér. Szociális egyesületben Breznay Imre tanítóképző tanár tartott előadást, melyet az egyesületnek igen sok tagja hallgatott meg. Az embernek munkára, küzdelemre teremtett voltából kiindulva, fejlődésre való törekvését fejtette ki. Majd a munkafelosztást példákon ismertetve, a társadalmi osztályok szükségszerű kialakulását tárgyalta. Kimutatta azután, hogy minden társadalmi osztályra szükség van épen úgy, mint a hatalmas gépekben minden kisebb-nagyobb részre. Menenius Agrippa példázatával fejezte be az általános figyelemmel hallgatott előadást s óva intett az osztályharctól, mely romlásba dönti a nemzetet. Az egri leány gyűrűje című hazafias és egri vonatkozású történelmi színművet szombaton este adja elő a Kát. Legényegylet a városi színházban, fél helyárakkal. A darabot Prónay 'Antal írta és tárgyát az 1552-diki ostromból vette. Mivel ettől a szépen munkálkodó egyesülettől újabban sikerűit műkedvelő előadásokat láttunk, hisszük, hogy most is kivívja az „egri nevet.“ Tea-estély. Az Izr. jót. Nőegylet 17-én, szombaton, tartja első tea-estélyét, melyen közreműködnek Komlóssy Emma operaénekesnő, Bárdos György dr. gordonka-művész és Komáromy Ödön zenetanár; felolvasást tartanak a hevesmegyei származású Hevesi József és Balta Miklós, ki a ciszterciek egri főgimnáziumának volt tanulója. A tea-estély a hangverseny után lesz, azután pedig tánc.
