Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-10 / 47. szám
4 EGER. (47. az.) 1910. december 10. gelőról az istállóba szorul, a tej ára rögtön emelkedik. Mert hát drága a takarmány! Ha véletlenül — ahogy az idén is történt — valami ragadós baj miatt hatósági zár alá vesznek egyes istállókat, akkor a többinek ez ismét jogcím a tej árának fölemelésére. Mert hát nagy a tejkereslet! Hát nem a legszemérmetlenebb tejuzsora-e ez? Miért fizetünk mi nyáron többet, mikor télen ismét csak többet kell fizetnünk és miért kell akkor is többet fizetnünk a saját tejszállítónknak, ha a más tejszállítója valami ok miatt nem szállíthat tejet? Mert nagyobb a kereslet? Hát a szállítás első sorban nem nekünk van lekötve? S ezen mit változtat az, ha más szállító nem tudja kiszolgálni a saját megrendelőit? Ha van miből, ám szolgálja ki azokat is, de az árakat csak azért fölverni, mert nagyobb a kereslet, ez, enyhén szólva, visszaélés a bizalommal. Uzsora. És főként ez ellen az uzsora ellen lenne jó a tervbe vett tejcsarnok. Mert a kofák tejhamisítása ellen még védekezhetünk. Egyszerűen bojkottáljuk őket. De honnan vegyünk tejet, ha a szállítókat is bojkottáljuk? Ü3ak egytől félünk. A tejcsarnok felállítása oly régi vágya, úgyszólván közóhaja Eser város közönségének, hogy azt már régesrég meg kellett volna valósítani. Hogy még mindig csak terv, egy okkal több arra, hogy higyjük, hogy terv is marad és legalább belátható időn belül megvalósításra nem kerül. Attól félünk ugyanis, hogy ez a dolog ezúttal is csak afféle szalmatűz lesz. Nagyot lobban és azután — kialszik. Az ügy a tanács előtt van, de egy gyorsriporter tudósítása nyomán a fővárosi lapokból már ezt olvassuk : „Eger város közgyűlése elhatározta, hogy január hó 1-étöl városi tejcsarnokot létesít naponként 10,000 liter tej kimérésével.“ Jó volna, ha már itt tartanánk, de még nem tartunk itt s így ez a riport egyelőre még csak a beküldőjének hozott némi anyagi hasznot. A hét. Kötelező koronaérték a számításban. A kormány javaslatot terjeszt be a kötelező korona-számításról. Törvény parancsolja meg majd, hogy nem lehet többé garasban, krajcárban, forintban beszélni. Csak korona meg fillér lesz, amely megszünteti a tévedést. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mikor vonják már be az ezüstforintot. Elvégre az állam- hatalomra is kötelező a törvény; ő se beszéljen tehát csengő forintokban! Amig ö maga forgalomban hagyja a forintot, ne követelje, hogy a közönség koronákban beszéljen! * A hatos. Bizony bajos megválni a régi megszokott kifejezésektől, szavaktól. Hogy leszünk a koronával, mikor a garasról se szokott le a nép? Sőt! Még a „hatos“ is forgalomban levő pénz-elnevezés a piacon. Pedig milyen régen megszűnt!? Idestova egy félszázada! A hatos ugyanis (a Sechserl) a Bach-kor- szak ezüst váltópénze volt, melyet a kiegyezés után a hasonló nagyságú ezüst tizkrajcáros váltott fel. A külső, vagyis az anyag és alak átment a belsőre, a lényegre, a tartalomra. Ekkor lett a 10 krajcárból hatos. Igen ám, de mikor a kilencvenes évek elején nikkel váltópénzek jöttek forgalomba, a jóval nagyobb és más fémből készült 20 filléres kapta a „hatos“ nevet. Itt meg már a lényeget, az értéket hagyták meg és az alakot, az anyagot nem vették semmibe. Tessék azután elindulni a nép szómagyarázó műveletén, vagy jelentéstani következetességén ! * A kettős valutát (értsd tréfásan : forint és korona) alaposan kihasználta egy vásári vevő. — Hogy ez a téli kabát? — Harminc forint. . . — Adok érte tizet, hangzik az ajánlat. A kereskedő gondolkozik egy darabig, azután azt mondja: — Nálam nincs alku; vigye. . . A vevő azonban egyet gondol és tovább szorítja az archimedesi csavart: — Tízért? — Jó! De én ám .... nem forintban értettem, hanem koronában! . . A vásáros egyet nyel s pár pillanat múlva azt mondja nagy dühösen: — Persze hogy én is koronákban értettem ; tessék fizetni! A kötelező korona-számításra vonatkozó törvény az ilyen üzleteknek is véget vet majd. * A hadfiak most kapták meg először az emelt zsoldot. Bizony igy se sok az, de hát mégis csak valami. Nem vetekedik azoknak a domíniumoknak a jövedelmével, amelyekkel a hadseregek vitézeit jutalmazták a régi császárok, királyok és hercegek. Másrészt azonban az is szent igaz, hogy a mai vitézek se olyan vitézek, mint a régiek. Hogy leszállt például a hadnagy ázsiója; régente a had vezetője volt, ma meg utolsó a tiszti rangban. Az őrmesterek ezután 70—90 fillér napi zsoldot kapnak, a szakaszvezetők 48—70 fillért; a káplároknak 36—40 fillér jár ki egy napra, mig az őrvezetőnek 24 fillér. A közlegény 16 fillér zsoldot kap naponkint, továbbá reggeli pénz címén 7 fillért. Egyszóval itt is emelkedik a fizetés. Ezelőtt húsz évvel 10 fillér volt a legénységnél a napi zsold, ma meg 16-4-7 = 23. 100%-nál tehát jóval nagyobb az emelkedés. * A női ruhaaljak roppant szűk voltán minden józan eszű ember méltán csodálkozik. Jól tudja ugyan mindenki, hogy a női divatban egyáltalán nem irányító a józan felfogás és a célszerűség, mindamellett őszintén csodálkozhat mindenki a rengeteg kalapokon és a roppant szűk szoknyán. A képtelen jóslataikról ismert életbölcsek szerint — mivel a 60—70 cm. átmérőjű kalapok széle egyszerre eltűnik — a szűk szoknya hamarosan krinolinná vedlik át. Nem is ártana! Abban legalább lehet lépni, mig a mostaniakban ügy járnak a hölgyek, mintha béklyába verték volna őket. Annyi bizonyos, hogy az ilyen ruhában kitünően lehetne csinálni — zsákfutás-versenyt. Vén palóc II. HÍREK. Eger, 1910. december 9-én. Tájékoztató. Dee. 11. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egyesületben. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 11 — 12. Orsz. vásár Füzesabonyban. Dec. 12. Törvényhat. közgyűlés. „ 12. A pétervásári főszolgabiró tárgy, napja Egercsehiben. „ 14. A tiszafüredi főszolgabiró tárgy, napja Sarudon. „ 14. A gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja Adácson. „ 15. Iparhatósági megbízottak választása. l 15. Katonai felülvizsgálat „ 15. Az egri főszolgabiró tárgy, napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 17 18. A Kath. Legényegylet szinielőadása. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egyesületben. Dec. 18. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 19—20. Országos vásár Pásztón. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Karácson napja. „ 26. István vértanú. „ 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club szilveszter-estélye. Kongregánisták ünnepe. Szép ünnepe volt az egri áll. főreáliskola ifjúságának kebelében fennálló Mária-kongre- gációnak a szeplőtelen fogantatás ünnepén. Hat új tag fölavatásával tette emlékezetessé a Máriaüunepet. Az ifjúság 9 óra előtt vonult fel a minoriták templomába, hová az egri Urak Kongregációja is testületileg elment. Szmrecsányi Lajos püspök mondotta a misét s ő áldoztatta meg a főreáliskolai kongreganistákat, szám- szerint mintegy 40 et, valamint az Urak Kongregációjának tagjait is. Halászy Caesar dr., főreáliskolai hittanár rövid beszédben méltatta a Mária-kongregáció tagjainak kötelességét, amely röviden abban foglalható össze, hogy minden tag tehetsége szerint vegye ki részét a társadalom-megujitó munkából. Evvel kapcsolatban rámutatott a mai társadalom legnagyobb fogyatkozásaira, valamint legnagyobb szükségleteire. Világosságra van szükségünk, az evangélium világosságára ... És szeretetre, a keresztény felebaráti szeretet melegére. A mai társadalmat is a fény és a meleg termékenyítheti meg legjobban és csak igy fakadhat a mai kor talajából — egy szebb, egy boldogabb jövendő . . . Mise alatt a Polgári Dalkör énekelt. Az új kanonokok beiktatása. Szombaton, dec. 10-én, a 9 órai káptalani mise után lesz a főszékesegyházban Ridárcsik Imrének és Michalek Manónak, az egri főkáptalan új tagjainak, ünnepélyes beiktatása, amely alkalommal a beiktató beszédet Szmrecsányi Lajos fölszentelt püspök tartja. Személyi hír. Nagy Emil dr. országgyűlési képviselő szerdán este érkezett. Egerbe s tegnap este utazott el a gyorsvonattal. A Szent Imre-kör matinéjának ünnepi szónoka Szmrecsányi Lajos püspök vendége volt. Kinevezés. A budapesti Ítélőtábla elnöke Fekete Sándor egri lakos, ügyvédjelöltet a budapesti Ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. Kovács Piusz dr. előadása. A főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak sorában december 8-án Kovács Pius dr. tanár tartott előadást az Egyházmüvészet főbb korszakairól. Az előadás tulajdonképen felelet volt arra az újabb időben sokszor hangoztatott vádra, hogy a kát. egyház ellensége és kerékkötője a kultúrának, az egészséges fejlődésnek. Az előadó e vád megcáfolására az egyházművészet főbb korszakait állította a közönség elé, hogy az őskeresztény, román, csúcsíves, reneszánsz, barokk s az újkori egyházművészet remek alkotásaiban mutasson rá a kát. egyház kultúrát, fejlődést, igazi művészetet pártoló kezére, fejlett és mindenkor a kor gondolkodását kifejező monumentális alkotásaira. Láttuk, mint nőtt, erős- bödött az egyház; mint lett vele és általa naggyá az a művészet is, amely szolgálatába szegődött. Az előadó ezúttal csak az egyházi építőművészettel foglalkozott s minden egyes építési stílust a kor történetébe állított be. Vázolta az egyház rítusainak színes fejlődését is és ezzel életet, mozgalmas korképet is vitt azokba a művészi vetített képekbe, amelyekkel előadását illusztrálta. Az előadó vasárnap, december 11-én, délután 4 órakor folytatja előadását s az egyházi festőművészettel és szobrászattal foglalkozik.
