Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-12 / 39. szám

2 EGE ti. (39. sz.) 1910. november 12. lia mi erősödtünk az elmúlt három lusztrum alatt: ellenségeink sokkal na­gyobb mértékben szervezkedtek, tömö­rültek, erősödtek. Harci készségüket pedig a naponkint fújt riadó mutatja. E harc elől, melyet nem mi akar­tunk, nem szabad meghátrálnia se a katolicizmusnak általában, se a ma­gyar katolicizmusnak. Sőt annál na­gyobb bizalommal mehet a küzdelembe, mert hiszen vele van az igazság. Az az igazság, amelyet naponkint fenye­getnek s amelyet nem igen tud sike­resen megvédeni a mi abszolút több­ségünk, a mi évezredes hagyományunk, a mi nagy dicsőségünk. Sajnos ugyanis, nekünk már csak a dicsőség maradt meg, a hatalom és az ország másoké. .. Nagy lenne a mi örömünk, ha aggodalmunk, amely a mostani nagy­gyűlésen résztvevők számára vonatko­zik, alaptalannak bizonyulna; ha olyan tömegben vonulnának föl a katolikusok, amely előtt tisztelettel kellene kalapot emelnie minden ellenfélnek. Megyei és városi ügyek. Közigazg. bizottsági ülés. Hevesvármegye közigazg. bizottsága hétfőn (november 14-én) d. e. 10 órakor rendes havi ülést tart Kéllay Zoltán dr. főispán elnökletével a vármegyeház kistermében. A megyebizottsági tagok választása jövő csütörtökön lesz d. e. 9 órától d. u. 4 óráig. Evvel az alkalommal a törvényhatóságnak 110 tagja kerül választás alá. Mivel pedig az új politikai alakulás óta ez az első ilyen válasz­tás, lefolyását és eredményét élénk érdeklődés­sel várják úgy munkapárti, mint ellenzéki részen. Képviselőtestületi ülés. Egerváros képviselő­testülete szombaton (november 12-én) d. e. 10 órakor és folytatóan d. u. 3 órakor a város közháza nagytermében közgyűlést tart. A tárgysorozatban szerepel: Eger város 1911. évi közköltség vetési elő­irányzata; városi tanács előterjesztése az ér­seki uszoda mellett lévő köz fedett csatorná­val való kiépítésére vonatkozóan; a polgár- mester indítványa az Osztrák-magyar Bank egyik fiókjának Egerben leendő elhelyezése iránt; indítvány a városi villamtelep kezelé­sére vonatkozóan; Tolnai Nándor budapesti lakos kérvénye Eger városában omnibusz-jára­tok létesítése iránt; a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter leirata az egri polgári leány- és fiúiskola elhelyezése tárgyában; a Magyar Aszfalt r.-társasággal a Kertész- és Hold-utca aszfaltozására kötött szerződés stb. Mikép lenne rendezendő az annek- tált tartományok államjogi hely­zete ? *) — Még egy hozzászólás. — Az annektált tartományok államjogi hely­zetének megoldása, mint városunk egyik köz­életi kitűnősége mondotta, „valóban észbontó probléma.“ Bosznia (rövidség okából használom e szót) helyzete olyanformán van Magyar- ország és Ausztria között, mint Mohammed koporsója. Annektáltuk is, nem is; miénk is, nem is. Törvények helyett rendeletek inté­zik a sorsát, holott nyilvánvaló, hogy ilyen érdekű ügyek intézése törvényhozási jogkörbe tartozik. Hogy az okkupáció következtében beállott rendezés átmeneti jellegű volt, avval minden hozzáértő tisztában lehetett. Már az 1880. VI. t.-c; rendelkezéseiben van némi jogfeladás, mert ott Bosznia helyzetének megváltoztatása a két állam törvényhozásainak egyetértő jóváhagyá­sához van kötve. Ám ezt a dispoziciót cél- íszerűségi szempontok és az a körülmény, hogy a berlini kongresszus magbízása nem épen Magyarországnak, hanem az Osztrák-Magyar Monarchiának szólt — eléggé indokolják. Vagy ki, vagy be! Vagy a miénk lesz Bosznia, vagy Törökországé! Nem lehetett félúton magállaui. A fejlődés iránya a bekebelezés lévén, ez *) Közöljük ezt a cikket, mely végső következtetésé- sében (gazdasági politikánk szempontjából) azonos felfogású az Eger 35. és 36. számában „Annexió“ cím alatt meg­jelent cikkek fejtegetéseivel. meg is történt. Törökország alkotmányos új­jászervezése logikai kényszerűséggel invol­válta e döntő lépést. Az annexió nem volt hajánál fogva előrántva. Hogy a miként kér­désében eltérések lehetnek, azt megengedem. Az annexió persze nem oldotta meg a problé­mát; még nemzetközjogi részében sem egé­szen. Egyrészt, mert a szignatárius hatalmak még nem zárták le teljesen az aktákat s ez a kérdés még ütközőpont lehet a legközelebbi kongresszuson. Legalább is szükséges, hogy a nagyhatalmak jóváhagyása tegye fel a pontot. Másrészt szigorúan véve a dolgot, Ausztriával sem a belső közjog, hanem a nemzetközi jog szerint kellene elintéznünk ezt a kérdést, amint hogy újabban a nemzetközi jog gondolatát vit­ték be kormányaink az Ausztriával kötött meg­állapodásokba, szerződésekbe.. . Még szeptember havában olvastam, hogy a közös kormány Boszniában a hadkötele­zettséget és ujoncállítást az osztrák véderő­törvény mintájára alakítja át és fölemeli az annektált tartományok által beszolgáltatandó újoncok számát. Rövid, négy soros hírecske volt ez, de mindenkiben élénk aggodalmat kelthetett. Véd­erőszervezet osztrák mintára! Tartomány-, vagy országgyűlés-féle! — Ma ugyan még játéktestület, de magva lehet a jövőnek! És mindez rendeletekkel! Császári, vagy királyi rendelet-e — arról nem szól a krónika. „A tartományi képviselet istápot szolgáltat a kü- lönválási törekvéseknek“, mondotta Chorin Fe­renc november 7-iki delegációs beszédében. Ezek az elsorolt intézkedések azonban csak a mérföldkövek — elég gyors tempóban. De mi minden történhetik ott, amiről az újság­olvasó közönség tudomást se szerez. Úgy lát­szik, hogy egy lassú erjesztő eljárás folyik. Talán Dalmácia sorsára akarják juttatni Bosz­niát, vagy éppen a trializmust akarják ki­építeni!? Nyílt, titok, hogy a trónörökös rokon­szenvez a szlávsággal. Bosznia lenne tehát az államszövetségben a szláv elem, vagyis — a trializmus harmadik tagja. A veszély küszöbön van, tehát a cselek­vés sürgős, de hozzátehetjük — nehéz. Hogy Bosznia a történelem jogán a miénk : érvnek érv ugyan, de inkább csak akadémikus értékű. A nemzetközi viszonyok ugyanis nem hatóságát mindenki kipróbálhatta. Ha megvan is könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexikonhoz for­dulok előbb és csak ha nagyon bő felvilágosí­tásra van szükségem, akkor fordulok & nagy­hoz. A kézi lexikon jobban a kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom íróasztalomon, megtalálni benne, amit keresek, alig kerül több időbe, mint ha megnézem az órámat. Ilyen, mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most a Franklin-társulat. Címe: A Franklin Kézi Lexikona. Szerkesztésének irá'uítő elve az, hogy mindenből csak annyit vettek fel bele, ameny- nyire az embernek csakugyan szüksége van, amennyit a közönség csakugyan keres a lexikonban. Minden fölösleges dolgot elhagytak belőle, hogy fölvehessenek minden szükségeset. Min­dent abban a terjedelemben adnak, amilyen­ben szükséges; mellőzik a tájékozódást meg­nehezítő bőséget, de anélkül, hogy mellőznének bármit is, amire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának helyes isme­rete alapján fényesen sikerűit ez a nehéz fel­adat. A Franklin Kézi Lexikona ily módon megbe­csülhetetlen gyakorlati segédeszköze lesz a művelt magyar embernek. A nagy lexikont arra nézve, akinek megvan, kiegészíti s arra nézve, akinek nincs meg, pótolja. A Franklin Kézi Lexikonét az adatok megbíz­hatósága és pontossága dolgában is a legna­gyobb gonddal dolgozták ki. Szerkesztősége Radó Antal, a kitűnő író vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, akik a maguk szak­mája körén belül a legnagyobb lelkiismeretes­séggel és gondossággal végezték feladatukat, úgy, hogy a lexikon adataira bárki nyugod­tan támaszkodhatik bármikor. Három szép, vaskos kötet, kitűnő tartós papiroson, szép metszésű, nagy betűkkel, száz­nál több színes és fekete képmelléklettel, Ízléses és erős kötésben. Az ember szívesen lát maga előtt, az íróasztalán, kézikönyvei közt há­rom ilyen rokonszenves külsejű, okos kö­tetet. A Franklin Kézi Lexikonénak ára csak 54 korona. Megszerzése tehát senkire sem jár nagy anyagi nehézséggel. Minden jel arra vall, hogy hamarosan nagy kelendősége lesz s úgy meggyökerezik minden házban, hogy művelt magyar ember el se lehet majd nélküle. Benzin-, szivógáz-, : : : nyersolaj-* gőz-, : : : :: petrolin és világitó gáz­MOTOROK és Benzin-lokomobilok. ?lewa és 7$a gép- és motorgyár Wien, IVIL, Wattgasse 78-80. Sürgönyczim: Plewa, Wien-Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütő-kemenezék keverő-és gyúrógépek az összes sütőipari segéd­gépek, eszközök és sütőkemencze- ar ma túrák.

Next

/
Thumbnails
Contents