Eger - hetente kétszer, 1910
1910-10-15 / 31. szám
1910. október 15. EGER. (31. sz.) 3 nak-boldogtalannak, fiatalnak-öregDek. Ennek a vállalkozásnak határozottan immorális az alapja. T. i. a cég így okoskodott: Manap az emberek között gyakori az olyan, ki szereti a szemtelenséget, az erkölcstelenséget. Főkép a hevesvérű ifjúság kapható erre. Most az ilyenek, ha elolvassák az ilyféle tartalmat sejtető ismertetést, okvetetlenül megrendelik a könyvet. Hogy kielégítődik-e várakozásuk, az mellékes. Fő, hogy megrendeljék a munkát. így válik az az üzleti cirkuláré sok embernél, a cég lágy lelkiismerete folytán, immorális eszmélődések tárgyává. így lesz a tudás könyve a tudás méze helyett a tudás mérge, így válik az eszköz, a könyv, a kés avatatlan kezekben gyilokká, mely pedig avatott kezekben az életmentés munkáját képes eszközölni. Hogy a cégnek ez az alacsony spekulációja nem igen válik a magyar könyvkereskedelem hasznára, dicsőségére, azt mindazok elismerik, akik vallják: minden állam támasza, talpköve a tiszta erkölcs. . . Nem álszemérmeskedés tehát, ha ez ellen szót emel a társadalom Demosthenese: a sajtó. Mert az erkölcsök rontása nemzeti veszedelem, az emberben az állat fejlesztése — az ész, a lélek kárára, veszedelmére. Sokak köztudata ugyan az, hogy egy kis szalonpikantéria nem olyan káros. Ez a megalkuvó erkölcsi felfogás ám nagyon veszedelmes. Mert ha azután az ily elveket valló szülő látja, hogy fiú- vagy leánygyermeke ily könyveket habzsol, idővel valszinűeu késő bánattal látja majd gyermekénél a mérgezett betűk káros hatását. Ép az a baj mai társadalmunkban, hogy ezeket az eszméket nem szeretik hallani az emberek. Már pedig a korszellem mindig az össznevelés eredménye. Világosabban, aktuális magyarázatkép álljon itt ez a tapasztalati tény: A statisztikusok felpanaszolják, hogy ijesztően emelkedik a válások száma, és a társadalmi közmeggyőződés azt mondja, hogy a mai fiatalság házasságainak ijesztően nagy percentje rosszul üt ki. És vájjon hol van ennek a rugója? Nem a meglazult erkölcsökben-e? Nem a Figarók, Fidibuszok, a szerelem-könyvek olvasásában tévútra jutott lelkek romlására mutat-e ? Ahol szilárd a morál, ott a házasság szentség, ott nem kell meghatalmazást adni a fiskálisnak, hogy indítsa meg a válópört a férj, vagy asszony ellen a hitvesi hűség megszegése miatt. Ez t. i. a válás oka a legtöbb esetben. Minden állam támasza a tiszta erkölcs! E nélkül nincs hit, nincs szeretet; se a tekintély, se a tudomány, se az egyház, se az állam nem imponál, és ez a kór egyaránt rágja a magyart, a németet, a katolikust, a reformáltat. A mai szocálizmus meg a maga szabadszerelmével szintén ennek az immorális irányzatnak a szekerét tolja. Mi hát ennek a következménye? Az, hogy lássanak, akik nem vakok s a tudományt, az erkölcsöt védjék meg a méregtől. Itt nem áll, hogy: Nemo próféta in patria sua potest! Dehogyis nem! Mindenki sokat tehet itt. Csak akarnia kell. Patak László dr. HÍREK. Eger, 1910. október 14-én. Tájékoztató. Okt. lő. Az egri főszolg. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. Országos vásár Erdőtelken. „ 15. A hevesi főszolg. tárgy, napja Tarnamérán. „ 15. A pétervásárai főszolg. tárgyalási napja Terpesen. „ 20—21. Fő-utóállítás Hatvanban. „ 23. Szaiez Leó emléktáblájának leleplezése. „ 24. Országos vásár Pásztón. „ 26—27. Eger-főegyházm. rk. Tanítóegyesület képv. közgyűlése. „ 30. A Jogakadémiai kör matinéja. Nov. 1. Mindenszentek napja. „ 2. Halottak napja. „ 5. A Kér. Iparoskor estélye.. „ 7. Közigazg. bizotts. ülés. „ 7— Esküdtszéki tárgyalások. „ 2. A tiszafüredi főszolgabiró tárgy, napja Tiszaigaron. „ 7. A hatvani főszolgabiró tárgyalási napja Hatvanban. „ 9. A gyöngyösi főszolg. tágy. napja Karáesondon. „ 14. A pétervásárai főszolg. tárgy, napja Tarnaleleszen. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Kápolnán. „ 15. A hevesi főszolg. tárgy, napja Kiskörén. „ 17. Megyebizottsági tagok választása. Zichy János gróf Egerben. Zichy János gróf, Egerváros országgyűlési képviselője a vasárnap déli vonattal érkezik Egerbe. Már Füzesabonyban küldöttség fogadja, az egri állomáson pedig Jankovics Dezső polgármester üdvözli. Ezután szállására, az érseki palotába vonul, mig kísérete a főkáptalan tagjaihoz száll. A Kaszinóban 1/s2 órakor lesz a társasebéd, amelyen előreláthatóan százak vesznek részt. A miniszter, illetve a képviselő a délutáni órákban fogadja azokat, akik a főispáni hivatalban ezt bejelentették, még pedig előreláthatóan a főispáni lakás vendég-szárnyában. Ebéd után megtekinti a várost és hétfőn reggel utazik el Egerből. — Az ad hoc alakúit rendezőbizottság plakátokon hívja fel a közönséget, hogy a házakat lobogózzák föl, egy- szersmiud azt is közli, hogy a társasebéd jegyeit szombat estig lehet átvenni Hanák Gyula főjegyzőnél, Nemesi előnév-adományozás. A király megengedte, hogy Papp-Szász Lajos pusztatenki föld- birtokos és törvényes utódai, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Mád!“ elönevet használhassák. Jótékony adomány. Debreczeni János apátkanonok az egri szegényház javára 2000 koronát adományozott. Vizsgálóbíró-kirendelés. Az igazságügyminiszter az egri törvényszék területére vizsgáló- bíróvá Miskovics Flóris kir. törvényszéki bírót rendelte ki. A budapesti Szent Imre-kör, hazánk legelső és legtekintélyesebb katolikus ifjúsági egyesülete dr. Kósa Kálmánt, Kosa Kálmán ny. Ítélőtáblái bíró fiát választotta meg a f. iskolai évre alelnökévé. A Szvorényi-alap ismét mintegy ötödfél- száz koronával gyarapodott legutóbbi kimuta- tatásunk közlése óta és ma már kilencezer koronára rug a nemes célra begyűlt összeg. Az egri Szent Imre-kör f. hó 12-én tartotta meg alakuló ülését. Tiszteletbeli elnökké Damb- rovszky Imre dr. jogakadémíai tanárt kérte fel, kinek bölcs és tapintatos vezetése tette lehetővé, hogy az ifjú — mindössze 3 éves — kör már is szép eredményeket mutatott fel. Tisztviselőkké a következőket választották meg: elnök lett Somogyi István III., titkár Valló István II., pénztáros Tesits Demeter II., könyvtáros Erdős Pál III., jegyző R. Nagy József II., háznagy Machai Géza III. éves joghallgatók. A választmány tagjai lettek: Po- lánkay László III., Werner Artur I., Schmöltz József III., Endrey Zoltán I., Bartha István II., Eötvös József II., Pogonyi Andor] IV., Jecs Gyula I., Dómé József I. éves joghallgatók. Köszönetnyilvánitás. Mindazok, kik Kapácsy Józsefnek, szeretet testvérünknek elhunyta — Igen — mondhatnám én erre —, a Csorba-tó... Brauwen úr nélkül és csak magának pocsolya, de én nagyon is mély víznek találom, mert szerelme és reményem fúlt e tóba. Egy szép napon találkozott Vilmáékkal a ligeti korzón. Vilma útját állja. — Hol a gyűrű, a jegygyűrű. Huzza fel mindjárt. — Itt van a zsebemben. — Ez már illetlenség. Nincs bocsánat! A mama rövid három szóval fejezi ki véleményét: — Féltékeny a kis csacsi. Vilma nagy hahotára fakad: — Még talán azt hiszi magáról, hogy nem is vőlegény. De hagyjuk! Félreértés volt az egész. S most proponálok magáuak valamit, Feri: — Látta, mily szép volt azoknak az angol uraknak a — bajusza. — No ... és ... ? — És magának is nagyszerűen illenék az, — A bajuszomat vágassam le? Ostoba divat. — Ferikém, magának is haladnia kell a divattal. — Konzervatív vagyok a divat terén. Ne is csábítson! Nem lesz bajusz-nyirás. — Fiaim, egymás ízlését meg kell nyernetek, hisz egymásnak akartok élni. — De, kedves mamukám, ... a bajuszomat. . ? — Pedig nekem csak a nyírott bajusz tetszik. Aggodalommal válik el a vőlegény. Egy hét múlva írt Vilmának: Kedves Vilma! Ma már abba a helyzetbe jutottam, hogy határozott kivánságának eleget tehetek, amennyiben kész vagyok a bajuszomat angolosan levágatni. Válaszért eseng, kézcsókolója: Feri. A válasz csakhamar megérkezett: Kedves Barátom! Igen örvendek, hogy a józan ész felülkerekedett makacs fejecskéjében és kívánságomat hajlandó teljesíteni. Kérem, csak vágassa le bajuszát, s akkor még jobban fog Ön tetszeni tisztelőjének, Vilmának. Borzasztó volt átélni a borbély ollójának csattogását az orra alatt. — Csak ne sokat vágjon le. Nézze csak, innen egy keveset. Ez a divat. — Igen ké’m á’ssan! Le kell vágni! Csak egy keveset hagyni. Igenis ké’m á’ssan, így a divat. — Honnan tudja maga.. . ? — Kérem én fürdői fodrász vagyok. A Csorba-tónál egy John Brauwen nevű angol úr volt először, aki menyasszonya határozott kívánságára levágatta bajuszát. — John Brauwen ? — Igenis ké’m á’ssan, John Brauwen úr! (Gonosz angol; már ő is vőlegény volt, mégis az én menyasszonyomat látta el tanácsokkal). . . . # — Jó estét! kezeiket csókolom hölgyeim! — Feri! Ferikém! íme uraim és hölgyeim, — karon kapja Vilma — bemutatok Önöknek egy gentlemant; most jött Angolországból. Uraim! Önöknek szívesen kölcsönzőm ez urat modellnek, alakítsák magukat e mintára! Óriási nevetés vett erőt a társaságon, s bizony hősünk is mosolyogni kezdett bajusz- talan szájával e furcsa bókon. . . A divatmajmok valóban modellnek tekintették. Nyírott bajusz az egész határon. De a divat olyan mint a zenélő óra, — rövid idő múlva lejárja magát, — ezt keserves tapasztalatai árán tudta meg. * — Vilmácska! Lesz szíves megmondani, nem az a bizonyos angol szédelgett-e ma a városunkban ? — Igen! A téli magyar tájképet akarja meglátni Brauwen úr.
