Eger - hetente kétszer, 1910

1910-10-05 / 28. szám

4 EGER. (28. sz.) 1910. október 5. séget nem hazulról hurcolta el, hanem a buda­pesti munkástanyákon szerezte. Az itthon maradt családot a legszigorúbb felügyelet alá vették, de semmi gyanúsat nem tudtak meg­állapítani. Aggodalomra tehát ez idő szerint semmi okunk nincs. Borolin. A modern kultúra szédítő előre­haladásában minden téren a tökély elérésére törekszik. Csaknem napról-napra érkeznek valamely korszakalkotó találmányról hírek, melyek az emberi elme csodatetteiről számol­nak be. Most ismét egy tüneményszerű vegy- készítménnyel állunk szemben, mely a magyar- névre hoz dicsőséget. Dr. Borovszky Dezső Borolin nevű sósbot szesz-háziszeréről van szó, mely hatásában szinte hihetetlen eredményt produkál. E cikk forgalomba került s nehogy utánzókra akadjon, a Borolint föltalálója hatór sági engedelem mellett, védjeggyel és szaba­dalmi pátenssel ellátva, gyártja. Bővebbet lapunk mai hirdetésében. Az érseki líceumi könyvnyomdában két tanonc fizetéssel alkalmazást nyer. Színház. A Tökplkó c., ötfelvonásos szatíra hőse nem is annyira Tökfilkó, mint inkább a lehetetlen­ségig naiv. Olyan naiv, hogy nem hihetüuk ilyen jellemben. Belátjuk másrészt, hogy csak így lehet összeütközés nélkül szőni-fonni a darab meséjét öt felvonáson át, mikor a III. felvonás végén is megoldottnak látszik a csomó. A darab alapeszméje jó: egy dúsgazdag öreg úr hat rokonára hagyja a vagyonát, illetve csak egyre, még pedig arra, aki az érdekel­tek véleménye szerint a legbutább. Mivel míndenik önmagára szavaz, egy pótintézkedés szerint Haeberlin Justus baukhivatalnok, mint legbutább, lesz az örökös. A lenézett, kigú­nyolt s az eset után az újságokban meghur­colt fiatalember csupa szív és mindenkiben bízik, mindenkiről jót tételez föl. A vagyont, mivel ő maga oly igénytelen, felosztja három unokafivére között, akik közül egy nagy poéta, de soha sincs inspirációja, a másik repülő­gépet talált fel, amely azonban nem repül, (de annak révén elrepül a neki jutott rész). A harmadik pénzügyi zseni, de valamennyi közt legszívtelenebb, ki utoljára még jótevő­jét is elcsapatja hivatalából. Utoljára szana­tóriumba csukatják, hogy ne kompromittálja őket. Akad azonban egy kedves és nagyon gazdag amerikai leány, aki csodálja ezt a naiv gondolkodású lényt a sok hozományva­dász között (akiket egymásután leleplez) — és „férjül veszi.“ A főesemény mellett sok-sok epizód világít be a modern emberek leikébe s tárja fel hibáit, bűneit. Az előadás jó volt, bár eleinte egy kis szerep-nemtudással küzdöttek. A címszerepet a darab fordítója és rendezője, Doktor, játszotta finoman, bár némi túlzott bambasággal. Na­gyon jó volt Siklósi (Beck Yillibald), azután Nagy Vilma (Schirmerné), Kiss Mariska (Doris), Füzy (Engelhart), Sinkó (Lisbeth), Stella (Ger­hard) és Dózsa (Thilenius). A jó félház sokat mulatott a darabra, melynek nagy igazságait bizonyára mindenki méltányolta. A Bankár és báró a tragikus végű Hugó (Brenstein) Károly alkotása, mely félszázad­nál hosszabb idő óta van nálunk műsoron. Három szereplőjének romlása tökéletes hely­zet-tragikumból fakad. A bankárnak lekötele­zett fiatal báró találkozik az idős pénzember fiatal feleségével, kihez egyébként neki már előbb volt joga. Az erkölcsi bukást és a nyomában járó bünhödést nem lehet kikerülni. De nem a darab ismertetése a fontos, mert hiszen a múlt század derekáról kevés ismertebb színművünk van ennél. Inkább a szereplők lényegesek és az előadás, melyre bizony igen kis közönség volt kiváncsi. A sze­replők, ámbár az ósdi nyelv, a régies gondol­kodás feltünőségeit nem feledtethették, általá­ban igen jót nyújtottak. Verő Janka (Adél) fáradságos szerepének minden legcsekélyebb részét alaposan kidolgozta. — Stella volt a báró. Nem volt oly szerencsés, mint régebben, amikor nem esett ki a drámai szerepek gya­korlatból. A folyton változó lelki állapot, a viharzó szenvedélyek, nem tökéletesen tükrö- I ződtek játékának mind részében. Dózsa határo­zottan jó színész, de ezen az estén egy kissé merev volt és nagyon szónokias. A kis közön­ség minden felvonás után láng elé hívta a szereplőket. A párisi élet vasárnap délután majdnem telt ház mellett ment harmadszor, este pedig az Abonyi régi jó Betyár kendőjét adták. A színház majdnem megtelt és a vasárnapi közönség nagyon lelkesedett. Sajnos azonban, a mai színészek csak nehezen tudnak beilleszkedni a népszínmű keretébe. Nincs gyakorlatukat az ilyen szerepben, de nem is lehet, mert csak­nem idegen világ reájuk nézve. Az e tekin­tetben mutatkozó hibákat épen azért nem is rójjuk fel hanem csak megállapítjuk, hogy szép előadást volt alkalmunk látni. Különösen Fa- lussi (Gyuri Bandi) Verő (öccse), Aradi (Zsófi), Niczkyné (Boris), A. Nagy Vilma (Nagy Ist­vánná) és Füzy (Andi) játszottak szépen. Tegnap este megismételte társulatunk azt a művész-estélyt, amelyet szombaton tartott Miskolczon a borsodmegyei újságírók javára. Az est persze nem mindenben illeszkedett az egri viszonyokhoz de mindenesetre előkelő színvonalú volt. Kiss Mariska Prológját épen oly lelkesen tapsolták, mint Virág pompás magánjelenetét. Az egyfelvonásos drámában (Búcsú az ezredtől) Palágyi és Sinkó Gizi ját­szottak ieen szépen, mig a másik egyfelvoná- sosban (Egy nap a szerkesztőségben) Virágh. Batizfalvy és Aradi tetszett nagyon. Közön­ség közepes számmal. Műsor. Szerda: Baccarat. — Csütörtök: Elnémult harangok. — Péntek : Művész fele­sége. — Szombat: Bocaccioo. — Vasárnap este: Bocaccio. Lapunk egyes számai a következő üzletekben kaphatók: Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében, Széchenyi-u Wahl Adolf dohánytözsdójében, Széchenyi-utoza. Bernekker Ferencz kereskedésében, Kossuth-tér. Nagy Róza kereskedésében, Kápialan-utcza. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 4769/910. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1910. évről szerkesztett fegyveradó kivetési lajstrom a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadatott. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 5 föl 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órák alatt — mindenki megtekintheti s netáni felszólamlá­saikat : a) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adóval a kivetés évében első ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1910. október hó 4-én. Sir Lajos, hely. v. főszámvevő. Felülmúlhatatlan háziszer === meghűlés okozta bajok, mint rheuma, köszvény, ischias, izületilob, zsábában szenve­dők fájdalmainak megszün­tetésére. Ara kis üvegnek 2 kor., nagy üvegnek 2.50 kor., próba­üvegnek 1.20 korona. Gyártják: Dr. Borovszky R. és BorovszkyK. Budapest, II., Fő utca 73—77. sz. • • • • Kapható mindenütt. • • • • Nyomtatványok, a. m: lakodalmi és mulatság! meghívók, körlevelek, falragaszok, árjegyzékek, zárszámadások, t i rovatos nyomtatványok, bármily terjedelmű művek, levélpapír- és borítékok, címkártyák, számlák, gyászjelentések, címkék, névjegyek és bármily természetű egyszerű és több színben nyomandó munkák == a legcsinosabb kivitelben és jutányos árak mellett az ===== p elvállaltalak. Egyházi és ipartestületi nyomtatványok állandóan raktá­ron vannak. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek. = r\ Eger, 1910. Az érseki lyoeum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents