Eger - hetente kétszer, 1910
1910-09-17 / 23. szám
4 EGER. (23. sz.) 1910. szeptember 17. intézetek ifjúsága és tanári kara. A misét Dutkay Pál apát-kanonok mondotta nagy segédlettel. Berendelés. A vall. és közokt. miniszter Kaiovits Alajos dr. egri áll. el. isk. tanítót a hevesvárm. kir. tanfelügyelőséghez rendelte be szolgálattételre. Országos vásár Kálban. Kál községben a legközelebbi országos vásárt e hó 19 ik napján tartják. Veni Sancte. Jogakadémiánkon tegnap reggel volt a Veni Sancte, melyet Demko György dr. jogakademiai rektor celebrált. A jogászoknál ma kezdődtek a rendes előadások. Személyváltozás az erdőgondnokságnál. A m. kir. földmivelésügyi minisztor Elek István m. kir. erdőmérnököt, az egri m. kir. erdőgondnokság vezetőjét, az orsovai m. kir. erdőhivatalhoz helyezte át központi szolgálattételre és az egri m. kir. erdőgondnokság vezetésével a Rozsnyóról Egerbe áthelyezett Kotzmann Géza m. kir. erdőmérnököt bizta meg. Az egri „Urak Kongregációja“ a soproni kongresszuson. A magyarországi Mária Kongregációk jövő évben valószínűleg pünkösd két ünnepén, Sopronban kongresszust fognak tartani, mire a helybeli Urak Kongregációja is kapott meghívót. Városunknak ez a szépen fejlődő intézménye, nemrég tartott összejövetelen elhatározta, hogy a jövő évi kongresz- szuson Egert valószínűen több tag képviseli, sőt a helybeli kolónia pénz-adománnyal is támogatni óhajtja a szép célt. Legfőbb ideje, hogy Magyarországot meghódítsuk a kát. vallásnak. A soproni kongresszusról Dobó városának lakói nem hiányozhatnak. Tanítói Közgyűlés. Folyó hó 14-én tartotta az Eger-Főegy ház megyei rk. Tanítóegyesület középponti bizottsága gyűlését Biazsejovszky Ferenc apát-kanonő, egyházmegyei főtanfelügyelő elnökletével. A bizottság a közgyűlés idejét október hó 26. és 27-re állapította meg. 26-án a középponti Bizottság ismét ülést tart, midőn a 27-iki közgyűlés tárgysorozatát készíti elő. 26-án délután Fekecs Sándor egri tanító a rajztanításról tart felolvasást. A közgyűlés legfontosabb tárgya lesz az „Egri Tanítók Házá“-nak ügye miről a Középponti Bizottság is behatóan tárgyalt. Közgyűlés. Meghívó. A Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezete Egerben, f. hónap 25-én (vasárnap) Érdekes életbölcseség jelentkezik e költemény-ciklus 27. darabjában. Megállapítja, hogy nincs ember, akinek oka ne lehetne a panaszra, terhes az élet, de azért erős bennünk az életösztön. . . „• • ■ Még is bús halandóságunk iszonyodik meghalni, Élni kíván, ámbár tudgya, éltétől megkell válni, Annyi búknak terhe alatt nyögvén, terhét kedveli, A’ test testhez ragaszkodik, a’ por a’ port öleli.“ Mikor előveszi a fájdalom s a szabad természet ölén tétlenül mereng, hirtelen felvillan agyában, hogy dologra, munkára születtünk. . . „Könyes szemem andalogván meg akadt egy zsombikon, Mellyben a’ serény hangyáknak hemzsegett temérdeke Letzkét adott a tunyáknak mozogván mindenike.“ Arany János „Enyhülés“ c. remek bölcselő énekének alapeszméjét már Majzik Imre is érzi, midőn azt mondja (118. lap): „.. . Óhajtani, ’s el nem érni Édes tzéllyát kényünknek, Bút, örömet vegyest mérni; Tulajdona létünknek!“ Belenyugszik tehát a szenvedésekbe, mert épen ezek lesznek nyugalmának eszközlői és mert: „Valóban tsak az tudhattya, Hogy édes a’ boldogság, Kinek néha állapottya Vala boldogtalanság.“ d. e. 11 órakor saját helyiségében rendkívüli I közgyűlést tart, melynek tárgya az alapszabályok módosítása s melyre a tagokat meghívja az elnökség. A hányásra ingerlő ricinusolaj helyett számos orvos a Ferencz József-keserűvizet rendeli. Kliuikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyvíz még oly esetekben is a nyákhártyák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztító hatásai járt, amelyeknél más hashajtószereknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb közkórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését : „Mint igen hatásos levezető- és hashajtó-ásványvíz a „Ferencz József“-keserű- víz kiválóan ajánlható.“ Utánzatoktól tessék óvakodni! A hol raktár nincsen, a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keseűvíz források szétküldési igaztósá- gához, Budapesten, fordulni. Iskoláink a vándortárlaton. A főgimnázium és főreáliskola, valamint az érs. tanítóképző tanulóifjúsága 50-es, 60-as csoportokban nagyon kedvezményes áron tekinti meg a kiállítást naponkint 8—10, és délután 2—4 óra között. Az ifjúságnak vagy a kisérő szaktanár, vagy Balogh Bertalan igazgató tart előadást. Nincs jobb és olcsóbb fémtisztító mint a Globus-fémtisziító-ki vonat, amely már esztendők óta kitünően bevált és milliónyi háztartásban használatos. E kitűnő készítményt az ifjabb Fritz Schulz betéti társaság Aussig az (E. gyártja. A Globus-fémtisztító-kivonat minden arany, ezüst, mckkel, sárga- és vörösrézből készült tárgynak gyorsan és fáradság nélkül pompás, tartós fényt kölcsönöz, abszolút ártalmatlan, nem karcol és nem hagy nyomot maga után. A Globus-fémtisztító-kivonat soha tisztító erejét el nem veszíti, nem piszkit, mint a tisztitó pomádé és sokkal jobb és kiadósabb, mint a legtöbb forgalomban levő folyékony fémtisztító Száz szónak egy a vége: a Globus-fémtisztító-kivonat a legeslegjobb fémtisztító, amelyet kiválósága miatt több ízben kitüntettek, így legtöbb a St. Louisi kiállításon 1004-ben, a nagy díjjal. Ezért csak ezt használjuk, de ügyeljünk arra, nehogy valami értéktelen utánzatot sózzanak a nyakunkba, mert sok ilyen van. Mindig a valódi Globus-fémtisztító kivonatot kérjük dobozban és védjeggyel ellátva. Kapható minden fűszer- kereskedésben, drogériában stb. stb. Vallásos lélekre mutat Hálaadás c. költeménye, melyben szíve mélyéből mond köszönetét a Mindenhatónak a vett tenger sok jóért és újabban elnyert hivataláért. Versét így végzi: „Legyen az ditsöségedre, a’ Közjónak hasznára, Lelkemnek üdvösségére, sorBom jobbulására!“ Klasszikus versalakban fohászkodik Istenhez egy más alkalommal: „Téged oh! Menny, ’s föld Ura! rettegéssel Áldlak, és kérlek szomorú nyögéssel Add e’ bús éjből napomat kisütni, Szépre derülni!“ De nem folytatom tovább a Majzik Imre költeményeinek rövid ismertetését és a szemelvények közlését. Az eddigiek is minden olyat meggyőzhettek, ki a száz év előtti magyar költészetet ismeri, hogy az Egerben porladó Majzik Imre jóval magasabban állott az átlag-költőknél. Nemcsak a vers-technika iránt volt érzéke, hanem nyelve könnyen folyó, verselése ritkán inverziós, nem erőltetett és költői gondolata is bőven volt. Versein meglátszik a szemlélődő, finom, érzékeny lélek, amely minden legkisebb hatást felfog, átérez és igen gyakran sikerült költemény alakjában ad vissza. Méltó ennélfogva, hogy nevét, munkáit mentsük meg az elfeledéstől. (b. I.) Színház. Szerdán este nagy érdeklődés mellett került színre Lehár kedves zenéjű operettje: Luxemburg grófja. A szereplők mindnyájan igen ügyesen játszottak. Különösen sok tapsot kapott Batizfalvy (Juliette). Virág (Bazil herceg); s Füzy (Brissard) kitűnő alakításaival járult hozzá est sikeréhez. Kiválóak voltak: Fa/ussy (Luxemburg grófja) és Aradi (Angela) is. Taifun. Szerdán estére a Lengyel Menyhért híressé lett darabját tűzte műsorra Pa- lágyi. Ámbár a múlt szezonban nem egyszer ment a Taifun, most is majdnem telt háza volt. A főszerepet most is Palágyi játszotta avval a művészettel, mely neki minden szerepében sajátja. (Őszintén szólva, nagyon fájlalja a közönség, hogy oly ritkán lép föl.) Verő Jankában (Kerner Ilona) meg tökéletes partnert kapott. Színtársulatunk drámai hősnőjének kiválóságait mind jobban észreveszi közönségünk. Első föllépéseit egy kissé hűvösen fogadták, a Fedorában már hódított., most pedig oly démoni erővol játszott, melyet igazán nem láttunk elődeitől, Vécseytől és Szobner- től, ki különben is más szerepkörben volt elsőrendű művésznő. E két főalak mellett a többiek is olyan jól megállották a helyüket, hogy valóban elsőrendű előadásban volt részünk. Csókon szerzett vőlegény. Csütörtökön Szigeti József bohózatán kacagott majdnem telt ház. Régi darab, amely nem lép fel holmi nagy esztétikai követelésekkel, de erkölcsi tekintetben nem sértő. A jól megválasztott szereplők élvezetessé tették az estét, gördülékennyé az előadást. Dózsa Jenő (Csantai Lőrinc) aki egész darabban a színpadon van, épen olyan kiváló volt, mint végig állandó partnere, Batizfalvi (Ábrái Irén), ki pompásan beleélte magát Fregoli-szerű szerepébe. Szépen énekelt, temperamentumosán játszott; minden énekszámát megújráztatták. Az epizód alakok közül kitűnő volt Füzy (Trauer). Rátkai (Futaki), Virág (Ripacs), A. Nagy Vilma (Nef-lejcs) és Siklósi (Ir- magi). Meg kell még említeni, hogy Gogg Krisztina énekelt nagyon szépen egy pár nehézrszá- mot az I. felvonásban. Meg is ujrázták. Általában véve se a közönség, se Palágyi nem bánta meg ezt a reprizt. Műsor:Szombat: Párisi élet. — Vasárnap: Az obsitos, Párisi élet.—Hétfő: A koncert. — Kedd: Csókon szerzett vőlegény. — Szerda: Tatárjárás. — Csütörtök : A doktor úr. — Péntek : Papillon. — Szombat: Bocaccio. — Vasárnap Bocaccio. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 13002/1910. Versenytárgyalási hirdetmény. Eger város képviselőtestülete 4607/910. sz. határozatával elrendelte a város udvarban lévő melléképületnek postahivatal céljaira leendő átalakítását 3837 kor. 35 fillér költség keretén beiül. Ezen munkálatoknak vállalat útján le- eudő biztosítás céljából 1910. évi szeptember hó 28-án d. e. II órakor a város közhazának kis tanácstermében zárt ajánlati versenytárgyalást tartok, amelyre ajánlkozni kívánókat ezennel meghívom. A szabályszerűen kiállított és pecséttel lezárt sértetlen borítékba elhelyezett azon ajánlatokat vétetem ajánlás elé, amelyek a fenti határidő leteltéig hozzám beküldettek. Későn érkezett ajánlatokat figyelembe venni nem fogok. Az ajánlatok külső borítékának felirata a következő: Ajánlat a város udvarban teljesítendő átalakítási munkálatokra. Ajánlat %-os engedménnyel vagy reáfize- téssel teendő, az ajánlati összegnek 5 százaléka készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban csatolandó. Hivatalos költségelőirányzat a közigazgatási kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt lemásolható. Az ajánlatok felett a v. tanács dönt, ehhez képest a munkálatok 1910. évi október hó 1-én megkezdendő és 1910. évi december hó 1-ére teljesen készen befejezendők. Jótállási idő a munkálatok befejezése után egy (1) esztendő. Eger, 1910. évi szeptember hó 7-én. Jan kovics Dezső, polgármesterEzért mondja egy másik helyütt: „.. .. soha még élünk, édest keserű soka nélkül, ’S bú nélkül örömöt várni, remónylni se merj!“
