Eger - hetilap, 1893

1893-02-28 / 9. szám

69 országos vásárok három napig tartatnak ; és pedig a három első vásárt illetőleg, a marhavásár, vasárnap és hétfőn, kirakodó vásár hétfőn és kedden; a szentmikálynapi vásárt illetőleg: szeptember hó 28-án és 29-én marhavásár, 29 és 30-án kirakó vásár. A hét­főn és pénteken tartatni szokott heti vásárokra nézve pedig elrendeltetett, hogy az esetre, ha ezen napok valamelyikére ün­nep esik, a heti vásár a következő nap tartatik meg. — Az egri adókivetö bizottság. A nmélt. magy. kir. pénziigy- ministerium az 1893—1895. évekre alakítandó egri adókivető bizottság elnökévé Kolossy Gusztáv ügyvédet, elnökhelyet­tesül Szokolay Lajos ügyvédet, az adókivető bizottság rendes tagjaiul Pásztor Bertalan dr. ügyvédet, és Polereczky Gyula kereskedőt, póttagokul Vasit a Károly fókáptalani uradalmi kasznárt és Brozicsevics Ferencz vendéglőst, a megyei alispán pedig ugyané bizottság rendes tagjaiul Petra- vich Antal ügyvédet és Rin gél lián n Rá fa el kereskedőt, póttagokul pedig Fógel Ágoston kereskedőt és Simkovics Imre fürdő-tulajdonost nevezte ki. — Az egri dalkör társas-estélye. Az egri koszorús dalkör működő tagjai, utóbbi hangversenyek fényes erkölcsi siikerének örömére holnap, szerdán, f. é. márcz. hó 1-én a hires „Fr an ez i- vendéglőben“ társas lakomát rendeznek. — Kinevezés. A budapesti királyi Ítélőtábla elnöke a veze­tése alatti kir. tábla területére Szláby László végzett jogászt díjas joggyakornokká nevezte ki. — Népszerű egészségügyi előadások. Felkérettünk a következő értesítés közlésére: Az egri állami reáliskolában a tanulók szá­mára, az egészségügy köréből s főleg a járványos be­tegségekkel kapcsolatos élelmezési és lakás-viszo­ny okról, a márcziusi vasárnapokon d. e. 10V2—HVä-ig Dr. Glósz Kálmán vár. orvos úr fog előadásokat tartani. Ezen előadásokon, melyeknek elseje márcz. 5-én fog a reáliskola föld­szinti 1. osztályú tantermében megtartatni, az érdeklődő t. ez. szülőket és tanügybarátokat is szívesen látja az igazgatóság. — Verpelét községben a f. évi január 16-ára esett, de elma­radt országos vásár helyett, a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter úr engedélye folytán márczius hó 13-án pótvásár fog tartatni; miről a miskolezi kereskedelmi és iparkamara az érdekelteket értesíti. — Eger város tiszti mérnökévé, a f. február hó 23-án tar­tott városi képviselőtestületi közgyűlésen Szrogh János, Kassa város másodmérnöke választatott meg. Miután a pályázók közöl a kijelölő bizottság csupán a most nevezett Szrogh János oki. — A feleségem még nem volt az én feleségem. Udvaroltam neki, de azért még ingadoztam. Nagyon soványnak tűnt föl előt­tem, és, . . . őszintén megvallva, soha sem jutott volna eszembe, hogy szikár nőt vegyek feleségül. Ön tudja, . . . Mindenkinek megvan a maga ideálja. Én tehát még mindig tétováztam, midőn egyik barátom, aki, közbevetőleg mondva, pompás egy ficzkó, s hivatalfőnök a közoktatásügyi minisztériumban, esküvője alkal­mából estélyt adóit. Az első keringőre azzal a hölgygyei foglal­koztam, akit élettársamul szemeltem ki. Mindjárt az első forda­lónál éreztem, hogy felséges termetet tartok karjaim közt, egyi­két azon termeteknek, amelyek karcsuk ugyan, de teltek, s már a keringő alatt elragadtatással igy szólék magamhoz: „Ennek a hölgynek a soványsága hamis!“ Helyérevezettem, s nyom­ban megkértem a kezét az édes anyjától, aki tüstént beleegye­zését adta. Tizennégy év óta vagyok a legboldogabb férj .... s e házasságot talán soha se kötöttem volna meg, ha nem tud­tam volna keringöt tánczolni. Beismeri-é most már, uram, egy keringőtour életbevágó fontosságát? — Tökéletesen. — De még ez nem minden, uram. A táncz segítségével nemcsak egy nő bájairól, keble teljéről, s termete karcsúságáról nyerhet tudomást, hanem egy futólag ellejtett keringő alatt az illető hölgy testi szerveztét, s egészségi állapotát is vizsgálat alá veheti. Még jól emlékszem arra az estére, mikor a Le Pelletier utczai színház leégett. „Teli Vilmost“ adtuk. Én a színfalak közt álltam, várva a jelet, mikor a színpadra kell kilépnem. Közelem­ben két habitué beszélgetett. Önkéntelen fültanuja voltam párbe­szédük egyes részleteinek. A társalgók egyikében egy tanítvá­nyomra ismertem. Különösen két mondat volt, ami erősen felköl- tötte figyelmemet. „Nos, tehát csakugyan el vagy határozva?“ — szólt az egyik. „Istenem!“ — sohajtá a másik, a volt tanítvá­nyom, — nagyon csinosnak találom; de azt beszélik róla, hogy gyönge mellű !“ — E szavak hallatára, uram, olyasmit tettem, mérnököt kandidálta, megválasztatása egyhangúlag történt. Ugyané közgyűlésen ejtetett meg egy üresedésben levő városi irnoki állomás­nak választás utján való betöltése is. Városi írnoknak szótöbb­séggel megválasztatott Eisenmann Ákos napidijas. — Hymen. Heringh Kálmán gyöngyösi szolgabiró a múlt napokban tartotta esküvőjét Egerben, Poppel Margit kisasszony­nyal, néh. Poppel Gyula ügyvéd kedves, derék leányával. — Szlavianszky Nadija, a bájos orosz énekesnő orosz daltár­sulatának egri hangversenye, a jövő márczius hó második felében okvetlenül meg fog tartatni. A hangverseny határozott idejét s helyét lapunk jövő számában fogjuk közölni, valamint a nagyon érdekes és vonzó műsort is, mely már birtokunkban van, s mintegy 16 számból áll. A bájos N.idija dal'ársulata tisztán férfiakból áll, egyedül ő maga közöttük magán-énekesnő. A tár­saság vegyes kar, melyben a szoprán és alt-szólamokat fiú­gyermekek éneklik, ezekhez csatlakoznak a tenor-, bassus- és contra-bassus szólamok, mely utóbbiak a Szlavianszkijféle orosz daltársulatot oly híressé tették. A programra egy részét maga a bájos Nadija énekli csudásan szép, elragadó hangjával, — az énekkar által kisérve. A bécsi lapok, a társulat hangver­senyeiről, melyeket az osztrákok fővárosában tartott, valamint pozsonyi két hangversenyükről is az otthelyi újságok a legna­gyobb elragadtatással szólnak. Az orosz daltársulat hangverse­nyére jegyek iránt 1 frt elővételi dij lefizetése mellett eleve in­tézkedhetni a Bauer H.-féle kereskedésben (Széchényi utcza, pásta-épület). Ugyanitt a kirakatban látható a hírhedt szépségű Nadija fényképe is, abban a ragyogó pompájú s drága nem­zeti öltözetben, melyet a bokharai emirtől kapott ajándékba. — Az egri színkört a felügyelő választmány az idei nyári évadra Tiszai Dezsőnek, a kassai színház igazgatójának adta ki. Tiszai Dezső, mint kiváló színész kedvezőleg ismeretes színház­látogató müveit közönségünk előtt, s liogv kiváló erőkből szerve­zett társulata egyike a legelső vidéki színtársulatoknak, arról kezeskedik Kassa város szinészetpártoló közönsége, mely méltán megköveteli, hogy magasabb igényeinek teljesen megfeleljen az a színtársulat, melyért évente oly jelentékeny áldozatot hoz. — A nöegylet által 1893. február 14-dikén megtartott kar­ton-bál alkalmából felüladakozni kegyeskedtek a következők. Samassa József érsek 25 frt, Samassa János, Szele Gábor 10—10 frt, Kállay Zoltán 7 frt, Imre Miklós 5 frt 50 kr., Kozma Károly, Kovács Kálmán, Babies Béla, Hartl Edéné, özv. Steinhauserné 5—5 frt, özv. Köllnerné 4 frt, Deutsch, Graefl Jenő, Czillich János, Zalár József 3.50 —3.50 kr, özv. Gyulay Pálné, Siskovics Károly - né, Nánássy-Csernyus Amália 3—3 frt, Kánitz Jenő, Mego József, ami különben nem fér össze a jellememmel. Bocsánatot kértem az uraktól, hogy akaratom ellen kihallgattam társalgásukat, aztán igy szóltam volt tanítványomhoz: „Azt hiszem, eltalálom, hogy önök közt házasságról volt szó. Engedje meg, uram, hogy egy tanácscsal szolgálhassak önnek, ami az én hivatásom körébe tar­tozik. Szabad a kérdéses ifjú hölgynek keringöt tánczolni?“ — Ön uram, tudni fogja, hogy vannak anyák, akik leányaikat nem en­gedik keringöt tánczolni. — Tudom . . . tudom. — Tanítványom igy válaszolt: „A szóban levő hölgynek meg van engedve a táncz.“ Ez esetben, uram, — mondék, — a következő a teendő: Én ismerem önt. Tudom, mily kitartó tán- ezos. Önnek van hatalmas tüdeje, válla, s izmai. Tánczoljon a kérdéses fiatal hölgygyei öt perczig keringöt, anélkül, hogy még csak egy „szuszt“ is engedjen neki. Ha a hölgy azt fogja önnek mondani: „Elég, uram, elég!“ — akkor ön tettetett elragadta­tással igy kiált fel: „Nem, nem, kisasszony! — csak tovább . . tovább!“ S ön pihenés nélkül folytatja vele a keringöt, rohamos elragadtatással. A hölgy azt fogja képzelni, hogy önt egy leküzd­hetetlen tánezszenvedély ragadta el, hogy vele tánczolhasson, s ez hízelegni fog neki. ... Öt pereznyi szakadatlan, rohamos ke­ringőzés után, hirtelen állapodjék meg. . . S mintegy önkéntele­nül hajoljon egy kissé a hölgy vállai fölé . . . mintegy túláradó lelkesültségben ... a keringő megtűri az eféle helyzeteket . . . ekkor figyelmesen hallgassa meg, mint lélekzik hátul a tüdeje. . Ha olyan zizegő hangot ád, mint egy fújtató . . . akkor ne vegye el nőül. . . De ha semmit se hall . . . akkor bátran nőül veheti . . . egész bátran. . . Még javában folyt köztünk az érdekes párbeszéd, midőn az ügyelő jelt adott az én tánezmesteremnek. — Megyek már — fejezé be Morin, búcsút véve tőlem. — Nekem nincs okom panaszra ... de a táncz, uram, erősen kezdi hanyatlani. . .

Next

/
Thumbnails
Contents