Eger - hetilap, 1893
1893-02-21 / 8. szám
8-ik szám. 32 -ik év-folyam 1893. február 21-éu. Előfizetési dij: Kgész évre . 5 frt — kr. félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorbely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Az egri érsek. Nagy fontosságú közkormányzati, törvényhozási, s egyház- politikai ügyek, melyekkel közéletünk hosszabb idő óta rendkívüli érdeklődéssel foglalkozik, — igénylik, hogy a nemzet amaz irányadó férfiai, kiknek szava, s ténye számottevő sulylyal bir ama kérdések megoldásának mérlegében, mint ez ügyek első rendű faktorai, ott, e mozgalmak középpontjában, az ország fő- és székvárosában, közvetlenül érvényesítsék tevékenységöket. Ez az a körülmény, mely huzamosabb idő óta Eger nagynevű érsekét is, csaknem állandón Budapesthez fűzi. Samassa József dr. egri érsek ő exja, a fő- és székvárosban általán csöndes visszavonultságban él ugyan terézköruti palotájában, — s egykét egyházpolitikai fontosabb értekezletet kivéve, — egyá- talán nem vészén közvetlen tettleges részt közéletünk ez idő szerint vajúdásban lévő mozgalmaiban ; de azért folytonosan éles szemmel, éber figyelemmel kiséri s mélyreható bölcs belátással mérlegeli azokat, s vonja le belőlök, messzeterjedő előrelátással a sztikségképes postulátumokat, nemcsak, hanem, az igazi filozóf nála már megszokott, ismert kontemplácziójával alkotja, teremti meg rólok legbensőbb, legigazabb meggyőződését, nem keresve, de nem is kerülve a kellő alkalmat, hogy azok nyilvánosságra hozassanak, köztudomásra jussanak. A sajtó utján már több Ízben nyílt alkalmunk az egri érseknek a nagyfontosságú, függő közjogi s politikai kérdésekben vallott nézetei s elveivel megismerkedni. E megnyilatkozások lényegében, érveik megvíhatlan erejében, s megdönthetien igazságukban ismételve fölismertük Samassa érsek mindjobban kimagasló szellemét; de fölismerte azt az egész nemzet, fölismerte maga a kormányhatalom is, mely mindinkább arra a meggyőződésre jut, hogy e megnyilatkozásokat ignorálnia, .p,zok elül ridegen elzárkóznia nemcsak egyátalán nem lehet, de az egri érsekkel úgyis, mint hatalmas főpásztorral, s egyházának tántorithat- lan, rendületlen fiával, úgy is, mint magas képzettségű s éleslá- tásu politikai tényezővel is számot kell vetnie. Az egri érsek, ez utóbbi időkben, a napi politikai kérdésekről táplált felfogásának, s meggyőződésének ama, formailag is feltűnő enuncziácziókban ád nyilvános kifejezést, melyeket budapesti palotájában időről-időre, nemzeti közéletünk jelesbjeinek sorából egybehívott, s magas személye köré gyűjtött előkelő vendégei részére rendezett, úgynevezett „parlamenti ebédek“ alkalmából, vendégei tiszteletére mondott szellemes pohárköszöntőibe szokott beleszőni. Ezekről már volt alkalmunk pár Ízben megemlékezni, s azok egyikét, egyik előkelő napi lapunk nyomán, méltatni. Ez úttal egri érsek ő exjának ama pohárköszöntőjéről kívánunk szólam, melyet az utóbbi parlamenti lakoma alkalmából a jelenlegi kormány elnökéhez intézett. E lakomán ugyanis a kormányférfiak közöl is többen voltak jelen, igy: Vekerle Sándor ministerelnök, Hieronymi Károly belügyminister, Fehérváry Géza br, honvédelmi minister. Ott voltak továbbá: Podmaniczky Frigyes br. a szabadelvű kör elnöke, Szmrecsányi Pál, szepesi püspök, Szontagh Pál, Helfy Ignácz, Horváth Lajos, Harkányi Frigyes országgyűlési képviselők stb. Samassa érsek a pezsgőnél, a hatalom iránti hódolat és tisztelet valódi kellékeiről szólva, felköszöntötte az ország kormányát s annak fejét: a ministerelnököt. „Az ő géniusza dicsőségének örvend az ország — úgymond szónok, — és jogosult nagy reményekkel tekint személyére, midőn nagy érdekeire, a közszabadságra, midőn jogaira, s azon intézményeire gondol, melyek erejének, állandóságának, haladásának, hatalmának, és méltóságának szükséges föltételei. A miniszterelnök — folytatja szóló — e reményt és várakozást nem fogja kielégítetlenül hagyni. Szóló meggyőződése, hogy hatalmas okai vannak törekvéseit ama nemes czél felé irányozni, melynek elérése mindnyájunk vágyainak tárgya és ez: mindent a nemzetért a nemzettel. Kívülről béke, belülről rend, jog, igazság, tisztesség és erkölcs, s oly széles bázison nyugvó szabadság, minőt a társadalmi rend és a nemzeti állam biztossága megengedhet. Szóló ezek kapcsán kifejezést adott annak, hogy nézete szerint az ország politikája jelenleg átalakulóban van, s többé nem válhátik azzá, a mi volt: csak ép úgy, miként a megijedt alkimista összezavarhatja ugyan a kémiai processust, de azt meg nem történtté nem teheti. Lemondhat az aranyról, de nem állíthatja többé vissza az ólmot. A miniszterelnök válaszában azt mondta, hogy az a befolyás, melynek aláveti magát, az igazságnak s a hazaszeretetnek befolyása; mint aranykészitö pedig nem az alkimisták eljárását követi, hanem a nemzet hazafias érzületének kiapadhatatlan aranybányájából merit. Élteti azt, aki a hazafias érzésekben példánykép, s a ki az érzéseket mindenkor összhangba tudta hozni vallásos érzéseivel, — az egri érseket. Ezután ismét Samassa érsek emelt poharat a honvédelmi ministerre, mint aki a békés munka gyümölcsének megőrzésére hivatott véderő szükséges fejlesztésénél fáradhatlan munkássággal kiváló tehetségeit érvényesíti. Ezt követte Helfi Ignácz, majd Szontagh Pál és Harkányi Frigyesnek, — végül ismét a miniszterelnöknek az érsekre és a szepesi püspökre mondott pohárköszöntője. * „Samassa szü m po zio nj ai“ czim alatt a „Budapesti Hírlap“ f. febr. 16-iki számának vezérczikke a következő figyelmetkeltő sorokban méltatja az egri érseknek az imént ismertetett lakomákon elmondott jelentőségteljes pohárköszöntőit: „Az egri érsek, — hajdan a görög klasszikusok tudós tanára, — bölcs Szokrátes módjára szümpozionokat tart, ebédeket, melyekre meghívja és maga köré gyűjti azokat, kikkel társalogva eszméket cserélni óhajt. Étkezés közben, hogy a mulatság érdekesebb legyen, maga az érsek kiválaszt egy tételt, mely fölött a vitatkozást ő kezdi meg, szép fejtegetés formájában ébresztve a figyelmet. Egy rövid, de magvas, jól átfontolt és szónoki ékességgel előadott felköszöntő, a mit beszél; a válogatott társasághoz van ez alkalmazva és vonatkozik a társadalmi és politikai helyzetié, de nem a köznapi hirek, hanem a magasztosabb Ítélet szempontjából. S ámbár okoskodása bölcselkedő, mégis személyhez intézve egyéni és czélzatos, úgy, hogy szellemének varázsa alatt vendégei mint tanítványok ülnek körülötte, kik az érsek befolyásának engednek s csak félve tesznek ellenvetéseket. így foly a társalgás, nem mint disputa, sem mint tanácskozás, hanem mint kiváló tehetségek versenyző mérkőzése, Samassa intelmei és vezetése alatt. Méltányoljuk az egri érsek e nemes mulatozását, melynek világos czélja a társadalmi tényezőket összehozni és megnyerni
