Eger - hetilap, 1893
1893-09-12 / 37. szám
294 következő szakaszokat különösen ajánljuk becses figyelmébe: 1. A gyalogutakon a közlekedést feltartóztatni, akadályozni, vagy megnehezíteni tilos. Üzleti helyiségek előtt ruhaneműeket, bútorokat, s más tárgyakat elhelyezni és kifüggeszteni, a járókelőket tolakodó módon feltartóztatni, hangosan az üzletbe hívni nem szabad. (Tessék csak nálunk egy hetivásár alkalmával a belvárosi piacztéren megfordulni, ha valaki e szabályrendelet keresztülvitelének égető szükségességéről meg akar győződni). — 2. A bolternyőket az út fölött 2.3 méter magasságban, s 2.5 méter szélességben, illetőleg ha a gyalogút keskenyebb, úgy kell elhelyezni, hogy az út szélességénél kiebb ne nyúljanak. Kiszö- kellő czég- és hirdetési táblák alkalmazása tilos. (No van nálunk, hires Egerben, annyi, mint a szemét. Van a többek közt a piacztéren egy kalaposnak egy ilyetén kiszögellő táblája oly alacsonyan, hogy mikor pár hónapig arra kellett járnom, két kalapomat tépte szét ez a derék kalapos-czimer. Azért sem tőle vettem kalapot!). — 3. Gyalogutakon velocipéddel, kézikosárral, talyigával, puttonynyal, pékkassal, vagy kosarakkal, mészáros-szatyorral járni tilos. (No nálunk, Egerben, a puttonyos, szatyros kofák és cselédek minden tisztességes embert leszorítanak a gyalogjáróról). — 4. Az utczára nyíló ajtók s a 2 méternél alacsonyabb ablakok szárnyait akképen kitárni, hogy azok a közlekedést akadályozzák, — tilos. (No nálunk reggelen- kint a nőcselédek az ablakok kicsapdosásával rendszerint leverik a kalapodat; vagy ha már az ablak ki van nyitva, biztos lehetsz benne, hogy a por tör lóikét akkor rázzák ki, mikor épen arra mégysz. Már e visszaélés ellen — úgy emlékszem, -— ki is volt adva a szigorú rendőri tilalom. Árgus-szemekkel vigyáz is, különösen a fő-utczán, két darab „András bácsi“ e tilalom áthágóira olyaténképen, hogy mihelyt valamelyik ablakban megpillantanak egy-egy vászoncselédet a por törlővel kezében, rögtön ott termenek „Szerencsés jó reggel“ kívánása mellett nyájas karozérozással megkérdezni, hogy: egészségére szolgált-e az éjszakai nyugodalom ?) — 5. Az utcza-keresztezé- seknél s átjáróknál kocsikkal megállani tilos. (No nálunk mindennapi dolog, hogy úgy a helybeli, mint főképen a falusi kocsik az utczakeresztezéseknél és átjáróknál állanak meg. S mindezt András bácsiék szó nélkül nézik el.) — 6. Kerékpározni belterületen, kormányrúd tartása nélkül, kabát nélkül, vagy meztelen térdekkel tilos stb. — Az egri angolkisasszonyok intézetében a beiratások e hó 14. 15. és 16. tartatnak meg. Az augusztus 30. beirt növendékek felvétele érvényben marad. Veni Sancte szept. 18-án lesz. Az igazgatóság. — Az egri hires servita-bucsú, melynek megtartását, az országban aggasztó módon föllépett járvány miatt megyénk alispánja betiltotta, — valószínűleg meg leszen tartható. A megyei járványbizottság ugyanis, legutóbbi ülésén, kimondotta, hogy ha f. szept. hó ll-eig (tegnapig) a megyei tiszti főorvoshoz a járvány folyamatáról kedvező jelentések érkeznek be, meg fogja engedni, hogy az egri ser vita-bú csú a jövő vasárnap, f. szept. hó 17-én megtartat hassék. — Házi ezredünk, a 60-ik számú cs. és kir. Appel-gyalog- ezred pár heti távoliét után, f. szept. hó 7-én tért vissza a mis- kolcz-tokaji hadgyakorlatokról. A pályaháznál, s a hatvani hóstyán nagy tömeg érdeklődő csoportok, kölönösen vászoncselédek várták hazatérő bakáinkat. A gyakorlatra berukkolt rezervisták nyomban ledobták az „angyal-bőrt“, s vig dalolással siettek haza, szülőföldjükre. — Uj könyvek. Singer és Volfner budapesti ismert jó nevű könyvárusok kiadásában legközelébb megjelentek: Be- niczkyné válogatott regényei“ (füzetes kiadások) 20—22 füzet. Tartalma: a „Herczegi korona“ ez. érdekfeszitő regény folytatása. Az egyes, illustrált füzet ára 25 kr. — „Tizenöt gyorsirási óra.“ Tankönyv, melyből a gyorsírás 15 óra alatt magán-szorgalomból megtanulható. Irta: Adorján Emil, oki. gyors- irás-tanár, a „Gyorsírók Lapja“ szerkesztője. III. kiadás. Ára 50 kr. — A 46 lapra terjedő könyvecske a Stolcze-Fenyvessy- féle gyorsírásban ád alapos oktatást, számos gyakorlati példákban illustrálva. — „A szellem országában.“ (Im Reiche des Geistes.) E ezim alatt a Hartleben A. budapesti (bécsi, lipcsei) előkelő könyvárus által füzetekben megjelenő nagy érdekű munkából közelebbről a 11—15 füzetek jelentek meg. E füzetekben tárgyalva vannak a földrajz, csillagászat, történelem, hadi tudomány, teológia, és bölcsészet, az állam- és jogtudomány, valamint az orvosi tudomány állása a XVII. században, úgyszintén a nép-, latin- és reáliskolák állapota a XVIII. században. A földisméret terjedelmét mutatja Mercator világtérképe, 1632. évből, és Kircher tengeri térképe. Hogy mily kevéssé ismerték a hollandok csak a szomszéd tartományokat is, tanúskodik róla a Mercator-féle térképen Németország földabrosza, melyen az Elba a Weserbe ömlik, s a Majna folyó a Dunába megyen át. A csillagászat már csinos ég- és holdképeket tüntet föl, mig a hadi tudomány Meriánnak a „Höchst melletti csatát“ ábrázoló hires rézmetszete s Vauban erődrajzai által van illustrálva. Nagy érdeket kelt a theologiai, bölcsészeti, s sociális-politikai ismeretek tárgyalása. Az orvostani vitatkozásokat két igen csinos kép illustrálja, melyek a férfi és női test belrészeit ábrázolják Spigel rajzai nyomán. A modern iskolázás rendszere a XVIII. századdal kezd életbe lépni. — A rövidség, s alaposság daczára szerző a tudomány minden egyes ágánál nagy tapintattal választja s emeli ki a vonzó részeket, s népszerű, könnyen érthető s mégis müveit előadás mellett nagyon ért hozzá, miként kell a tanulságost a mulattatóval egybekapcsolni. — A ritka becsű, s eredeti rajzok másolataival gazdagon illustrált munka 30 füzetben fog megjelenni. Egyes füzet ára 30 kr. s minden könyvárus utján megrendelhető. — Jutalom-játék. Ma, kedden, f. szept. hó 12-én lesz a jutalomjátéka a Halmay-féle szintársulat kedvelt príma-donnájának, Ruzsinszky Ilona k. a.-nak. Ez alkalomból Vidor Pál élénk énekes népszínműve, az „Apja lánya“ fog, e színpadon először, előadatni. Fölhívjuk rá szinházkedvelő t. közönségünk pártoló figyelmét. — Heti vásárok Hevesen. Miután, főszolgabírói jelentés szerint, Hevesvárosában mindeddig egyetlen kolera-eset sem fordult elő, a megyei járványbizottság megengedte, hogy ugyanott, a járvány miatt ideiglenesen betiltott heti vásárok ezentúl szokott időben megtartathassanak. — Tarna-szabályozás. A Tárná az utóbbi időben annyira beiszapolódott s annyi kárt okozott, hogy tovább tétlenül el nem nézhető a rakonczátlan folyó kicsapongása, s miután végre vala- hára a hírhedt dósai malom eltávolíttatott, — melynek eltávolításáért hevesmegye évtizedeken át küzdött, — előállott annak szüksége, hogy a veszélyeztetett községek érdekében valamit tenni kell. — A tervek készítésével a III. kér. kulturmérnökség bízatott meg. A kulturmérnökség munkálata szerint az elodáz- hatlanná vált medertisztítás holdankint 8 frt, mig a szabályozás holdankint 6 frt 20 krba jönne. A ministerium által kimondatván, hogy a Tárnát vagy tisztittatni, vagy szabályozni kell, megyénk alispánja az érdekeltség megszavaztatását rendelte el, hogy kivánnak-e társulattá alakulni? F. aug. hó 17—25-ig tartott az érdekelt községek megszavaztatása a járási főszolgabirák elnöklete alatt. — Több község, mint Ká), Kompolt, Zsadány, Fügéd stb. a szabályozás ellen foglalt állást; annak daczára valószínű, hogy a többség „Tarna-szabályozási társulattá“ alakulni kíván, és igy az évek óta vajúdó ügy végrevalahára megoldást nyer. A szabályozási terveket Kolozsváry Ödön kulturfőmérnök készítette, ki egy röpiratot is adott ki az érdekeltséghez: „Néhány szó a Tarnaszabályozáshoz“ czim alatt, melyben a szabályozás előnyeit nyomós érveléssel bizonyítja. — Az ásítás. Tapasztalásból tudjuk, hogy az ásitás menynyire ragadós. Ha valamely nagyobb társaságban a társalgás fonala megakad, pár perezre néma csend lesz, s a társaság tagjai közül egyik véletlenül ásít, egyszerre valamennyi ajk kisebb- nagyobb kaliberű ásításra nyílik meg. — Az „Echo de Paris“ ez. újság a következő esetet meséli el az imént elhunyt Charcot dr.-ról, a hírneves nőgyógyászról, s a páratlan párisi „Salpetriére“ női kórház főorvosáról: Charcot professor az 1888-ik évben a „Salpetriére“ kórházban a histerikus betegségekről tai’tott gyakorlati előadásainak egyikét a következőkép kezdette meg: „A mai napon legelőször is egy beteget fogunk megfigyelés alá venni, aki már féléve, hogy a kórházban van, s kinek betegsége előttünk többé sem nem uj, sem nem meglepő.“ (Eközben egy 17 éves leányt vezetnek az előadó terembe). Figyeljék meg urak e leánykát, s ügyekezzenek, nehogy befolyásoltassanak, suggerál- tassanak azáltal, amit látni és hallani fognak. Kétségkívül egy kissé meggondolatlan dolog egy professor részéről az előadást az „ásitás“ tárgyalásával kezdeni, s hallgatóságának oly esetet mutatni be, ahol az ásitás valóban meglepő jelenségként áll előttünk. Önök uraim saját tapasztalásból is tudják, hogy az ásitás nagy mértékben ragadós, ugyanyira, hogy egész járványnyá fokozódhatik. Ami azonban bennünket illet, uraim — folytatá a hírneves tudós, — mi elég erélylyel bírunk e suggestiónak ellen- állani.“ — E közben a leánykán kitört a baj, s valóban szánandó
