Eger - hetilap, 1893
1893-08-15 / 33. szám
258 Nem úgy magyar társadalom! Te még szabad vagy, téged még le nem nyűgözött a hízelgő szolgaság, a gyáva meghunyász- kodás, követeld emelt fővel és hangosan nyelvedet, tanító és paptól, katonától és polgártól, kereskedőtől, iparostól és hivatalnokaidtól, mert különben még egy ezred év után már nem létezik, — ha nem nyelvében él — a magyar! ___________ Dr. Székely Albert. Borkészítés ribizliböl és pöszmétéből A filloxera által kipusztitott szőlők pótlására nagyon előnyösen használható a ribizli és pöszméte. S olyan helyekre, a hol az újra beszőlőzés a viszonyoknál fogva nem mutatkoznék czélszerü- nek, ott ha, a talaj máskülönben alkalmas’rá, nagyon jó sükerrel ültethetjük bortermelési czélokra is az említett két növényt. Mert úgy a ribizli, mint a pöszméte, egészen jó, kedves izü, sőt mondhatni, értékes bort ad, melynek nyugaton már most piacza van. A mi természetesen nem zárja ki azt, hogy ha a termés mint bogyó jobban értékesíthető lenne, úgy adassék el. A ribizli bora világos piros, a pöszmétéjé pedig arany-sárgába játszik; mindegyik kellemes, üdítő ital s kivált az első nagyon emlékeztet a bordeauxi borra. Lássuk azonban, hogy mikép kell az említett bogyókból bort készíteni, hogy az fokozottabb igényeknek is megfeleljen. Tudvalevőleg a szőlő mustja egyebek közt czukrot, savakat» csersavat és fejérjét tartalmaz, ezen anyagok jelenléte teszi lehetővé első sorban a borképződést. A czukor forrás közben részben átváltozik alkohollá, a sav kellemessé s szomjoltóvá teszi a bort, a csersavnak az eltarthatóságra van nagy befolyása, mig a fejérje mint a forrást okozó gombák tápanyaga múlhatatlan szükséges a mustban. Szükséges tehát, hogy a mustban említett anyagok mind képviselve legyenek és pedig a kellő arányban, különben jó bor nem állhat elő. A szőlő-must, — eltekintve egyes körülményektől — általában a kellő arányban bírja magában ez anyagokat, mig a ribiz- liről és pöszmétéről ez nem mondható el. Itt tehát az embernek kell közbe jönni. Mert a ribizli és pöszméte legtöbbször nagyon is gazdag savakban, mig ellenben czukortartalomra nézve szegény. Ezen tehát segíteni kell, s a túlságos savtartalmat kiegyenlíteni, mig a hiányzó czukortalmat pótolni szükséges. A szóban forgó bogyók sav és czukortartalma különben általában ez szokott lenni közepes minőségnél: __ Az „EGER“ tárczája.________ A Tátra vidékén. — Dobsina. A sztraczenói völgy. A dobsinai jégbarlang. — Mintegy két hét előtt még erősen vertük a mellünket, vagy tizen, megcsináltuk az érdekes úti tervet, tele lármáztuk a várost, hogy mily világra szóló kirándulást rendezünk; verbuváltunk rá boldogot boldogtalant, — sőt megvásároltuk már a sonkát és egyéb komedencziákat is; s a mi fő: itallatról is bőven gondoskodtunk, nehogy útközben valami baj essék közöttünk éhségnek és szomjúságnak miá. — Az úti terv valóban érdekes, és ami szintén nagy fontosságú dolog: igen jutányos is vala egyszersmind. Egertől kocsikon az ózdi vasgyár megtekintésével, Agtelekig. Az agteleki csepkő-barlang tüzetes megtekintése után, kocsin Putnokig, innét vasúton Dobsináig; Dobsinától ismét kocsin, a páratlan szépségű sztraczenói völgyön át a dobsinai jégbarlangig, s ennek megtekintése. Ez vala a kirándulási terv végső czélpontja, melynek összes költségei, a direkt visszatérő utat is beleszámítva, alig rúgtak volna többre 20—22 írtnál. Akik azonban e kirándulást még kiterjeszteni óhajtották, a dobsinai jégbarlangtól kocsin rövid pár óra alatt eljuthattak volna Poprád-Felkára, s onnét a csorbái tóhoz, a tátrafüredi nyaralókba, s mindama pompás kiránduló helyekre, melyek e vidéken kínálkoznak. Mikor azonban kenyértörésre került a dolog, vagyis magyarán mondva: arról volt szó, hogy másnap korán reggel indulunk, — azt vettem észre, hogy egyedül maaradtam; a többiek egymásután csinálták a rückwürts-concentrirungs-bewegungot, szóval: megretiráltak. közepes savtartalom közepes czukortartalom Ribizlinél 2.0 % 6.0% Ebből világos, hogy mindkét bogyónál a czukortartalmat czukor hozzáadásával növelni kell. Ez azonban még igy nem elég. Mert czukor hozzáadásásával nyerhetünk ugyan erős bort, de az savanyu marad. Szükséges tehát a savtartalmat is csök- kentenünk, ez pedig a mustnak vízzel való felhígítása által történik. Általában, ha teljesen érett bogyókkal rendelkezünk, hogy jó bort nyerhessünk, következő mennyiségű viz és czukor-pótlé- kot kell 1 kilogramm bogyóra számítani. Vizet Czukrot Ribizlinél 2-7 litert 5—600 grammot Pöszméténél l-6 „ 3—400 „ Ha erősebb, pecsenye-bort szándékozunk előállítani, akkor 1 kiló ribizlire adunk 8—900 gramm czukrot, pöszméténél pedig 5—700-at. Különben lehetőleg érett bogyókat kell használnunk, melyeknél már nemcsak a lehető magas czukortartalom ki van fejlődve, hanem a sajátságos aroma is megvan. A borkészítéshez lehetőleg mindjárt a gyümölcsök leszedése után fogjunk hozzá, mert ha a bogyókat huzamosabb ideig leszedve hagyjuk, könnyen megecztesednek. Ha a bogyó túlérett, részben rothadt, akkor a nyerendő bornak rossz mellékize lesz, nemkülönben a tisztátalan kezelés is nagyon hátrányosan hat a bor minőségére. Ha a bogyók kisajtolása nem következhetik be hamarjában, s egy ideig még tartanunk kell a leszedett gyümölcsöt, akkor úgy járjunk el, hogy zuzzuk össze a bogyókat, hintsük be czu- korral, s a levegő behatásától lehetőleg óvjuk. A bogyó mustját egyébiránt kétfélekép nyerhetjük. Az egyik mód kisajtolás, a másik a kiáztatás. A sajtolás közönséges szőlő-sajtó segélyével is megtörténhetik, csak arra kell vigyázni, hogy egyszerre ne vastag réteg bogyót tegyünk be, továbbá hogy a bogyók sajtolás előtt jól összezuzassanak. így jön aztán egyik réteg a másikra. Midőn a bogyók jól ki vannak sajtolva, akkor a törkölyt fellazítjuk, vízzel leöntjük, s igy hagyva állni fedett edényben néhány óráig: ismét kisajtoljuk. Ez az eljárás pedig háromszor- négyszer is ismétlendő. Az édesitésre szükséges czukor, porrá törve, s vízben feloldva, a nyert musthoz öntetik. Másik módja a mustnyerésnek a kiáztatás. Ehhez egy félfenekű hordót használunk, melynek alja lyukkal van ellátva, hogy ott a must kifolyhasson, még pedig, hogy az eldugulásnak elejét De ha már felhúztam az úti sarut, én nem retiráltam meg, hanem elindultam egymagám, Miskolcz felé, a gömöri vasúton Bánrévéig, hol szives házi gazdám vár várt reám, s pompás fogaton röpített Bejébe, a gömöri Szentmiklóssyak egyik ősi fészkébe. Pár napi időzés után a Bánréve-Dobsinai vonalon utaztam tovább, s alkonyaikor értem Dobsinára, hol megháltam. Ezt azért Írom le, hogy tájékozzam azon tisztelt egri barátaimat, kiknek utólag, komolyabb megfontolás után még is csak kedvök kerekedik, az eredeti úti terv megvalósítására. Miután az agteleki Baradlát már én többször bejártam, s úgyszólván annak minden zegét-zugát ismerem, — most mellőztem annak megtekintését, hanem másnap reggeli 8 óra körül kényelmes bérkocsira ültem, s megindultam a sztraczenai völgy felé. A dobsinai jégbarlang megtekintése, az újabb berendezés szerint, egy teljes napot vészén igénybe. Ezt tájékozódásul irom. Én valami 9—10 év előtt Poprád-Felkáról kerestem fel a jégbarlangot, s akkor nem volt alkalmam a gyönyörű sztraczenói völgy megtekintésére. Az út Dobsináról folyvást emelkedik, s valami másfél óráig szakadatlanul fölfelé halad a kocsi, elég jó karban tartott kígyózó hegyi utón, a közvetlenül Dobsina fölött emelkedő magaslatra, melynek még legfelső ormáról is mindig közvetlenül alattunk látjuk Dobsinát, ezt a pár ezer lakossal biró kis várost, melyet legnagyobb részt bányászok s tisztviselők laknak. Figyelemre méltóbb épülete alig van, — az újabban épült városházán kívül, mely jó Ízléssel készült igen csinos modern épület, elegáns külsővel, s igen szép belső berendezéssel. Nagyon csinos, villaszerű épület a jégbarlang igazgatójának a lakása is, gyönyörű park közepén. Kár, hogy el van dugva. Van
