Eger - hetilap, 1893

1893-08-01 / 31. szám

245

órákban az általa remélt kedvező árfolyam-mozgalom bekövetkezett volna.

A mi pedig a fődolog, mindenekelőtt mértéket kell tartani és számolni kell a rendelkezésre álló eszközökkel. Mielőtt valaki spekuláczióba bocsátkozik, nemcsak az szükséges, hogy tisztában legyen a választott értékpapír minőségével, de kell, hogy arányba hozza annak mennyiségét is az ezen czélra rendelkezésére álló eszközökkel. Csak az az üzérkedő, a ki valamely spekuláczió kezdeményezése előtt veti föl magában nem azt a kérdést, hogy mennyit lehet és szabad veszítenem, csak az lesz abban a helyzetben, hogy nyerhessen. És a legtöbb esetben az ilyen magánüzérkedő nyereségre fog szert tenni! Ellenben az, a ki mit sem tart szem előtt, csak a lehető nyereséget, a ki vak játékszenve- délylyel ignorálja a vesztegségnek lehetőségét a ki erején túl vállal kötelezettséget, az bizony, még ha némely műveletei véletlenül sükerülnek is, kezdettől fogva el van veszve.

Az üzérkedőre tehát nagy fontosságú, hogy teljesen ismerje az összes tényezőket, a fődolog azonban az, hogy spekulácziójá- ban ragaszkodjék vezéreszméjéhez. Ez akkor fog megtörténhetni, ha lehetőleg pontosan tájékozva van mindarról, a mi a tőzsdére befolyást gyakorol, az árfolyamokat alterálhatja és ha azt, jelentősége szerint mérlegelni tudja.

De a spekuláns e tekintetben egyedül ritkán fog megfelelhetni a spekuláczió jelzett követelményeinek és igy e czélra is megbízható, tapasztalt és becsületes üzletbarátra van szüksége, a ki a tőzsdét tapasztalatból és hivatásánál fog minden irányban ismerni és megítélni képes. Ez inkább jön abba a helyzetbe, hogy beavatva legyen a tőzsde titkaiba és igy inkább képes megkülönböztetni az igazi viharfelhőket, a futólagos, talán éppen mesterségesen előidézett felhőktől, a melyek csak az avatlanra vannak elijesztő hatással. És ebből az következik, hogy az, a ki a tőzsdén spekuláczióba akar bocsátkozni, soha se tegye azt vak- tába, a maga esze után, hanem bízza magát egy gyakorlott és lelkiismeretes bankárra, a kinek közreműködését amúgy sem nélkülözheti. Csak ha igy cselekszik, menekül meg azon veszélyektől, a melyek a tapasztalatlant a tőzsdén fenyegetik és csak igy biztosithatja magának a sükeres működés eredményét. (M. M.)

Különfélék.

— Kegyeletes ünnepség. Július hó 20-án délelőtt 11 órakor kegyeletes ünnepség színhelye volt az egri Lyceum. Ekkor folyt le ugyanis Vincze Alajos képezdei igazgató 25 éves tanári jubileumának utolsó jelenete, mely volt tanítványai által a jubileumi ünnepség alkalmából készített arczkép átnyujtásából állott. Az ünnepségre többen jöttek össze a derék jubiláns tanítványai és tisztelői közül, kiknek nevében Fejér Béla egri községi népiskolai igazgatótanitó egy lendületes, szívből fakadt beszéd kíséretében átadá az f.nnepeltnek kitűnően sikerűit arczképét, mely Kiss Alajos festőművészünk avatott ecsetje alól került ki. Ugyan akkor

a 140 éves korában elhalt P o 1 i t i m a n nevű seborvos is, ki azonban csak este felé, mikor orvosi foglalkozását már elvégezte, szokott volt Bachusnak áldozni. — Az idén (1893) halt meg Newyorkban 1247s éves korában egy öreg lengyel zsidó asszony, Lescynska L., ki halála előtt egy héttel még egész friseséggel sétált a városban, s foglalkozott a lakásán. Egy 73 éves leányka, 14 unoka és 7 ükunoka siratta elhunytát.

Az 1892-ik évi május havában halt meg csehországi Slou- kovitzban Hrncir Venczel nevű paraszt 116 éves korában. Élete utolsó évéig soha se volt beteg; csak az utolsó esztendőben vesztette el szeme világát. A sógora, Jelinek János 105, a nővére Jelinek Katalin pedig 106 évesek voltak.

Az 1889-ik évben élt Bécsben egy Ponza Magdolna nevű nő, aki 1775-ben született; mig Jerusálemben még a múlt 1892. évben élt egy szintén 114 éves örmény apácza, ki a kolostor küszöbét egész életében soha át nem lépte.

A földet körülutazó „Novara“ hajó úti naplójában olvassuk, hogy a mongolok Kantonban templomot emeltek két nő tiszteletére, kiknek egyike 115, a másika 104 éves életkort ért el. — Ezekhez sorakozik két franczia nő: az egyik egy irgalmas nővér, ki 114 éves korában a múlt évben Evauxban, — a másik, Dubose asszony, aki Lille mellett Pavilliban, az idén (1893) halt meg 111 éves korában, s kerekszám 300 vérrokont hagyott maga

adatott át a Perlgrund Lajos által felvett jól sikerűit két csoportkép is, melyek közűi az egyik a Vincze Alajos jubileumán résztvevő díszes közönséget örökíti meg, a másik pedig egybe- sereglett tanítványainak csoportképét adja. (Mindkét kép Perlg- rund Kossuth-utezai kirakatában látható.) A jubiláns igazgató szokott aranyszavaival ineghatottan köszönte meg volt tanítványainak e szép figyelmét s az egybegyűltekkel kedélyesen folytatott beszélgetés után oly érzelmekkel oszlott szét a tisztelgők serege, mely mindenkor édes reminiszcenciákat fog bennünk kelteni, ha a lefolyt Vincze-iinnepségekre viszszagondolunk.

— Kinevezés. Samassa József dr. egri érsek ő exja László János egri főegyházmegyei tanfelügyelőségi tollnokot és fitanitó- képző intézeti segédtanárt az egri főegyházmegye segéd-tanfelügyelőjévé nevezte ki.

— Gyászhir. Nagy Emilia angol zárdaszűz, az angolkisasszonyok egri nőnevelő-iutézetének egyik kiváló tehetségű s páratlan szorgalmú oktatónője, f. évi jul hó 28-án elhunyt. Az üdvözölt temetése díszes egyházi szertartás, és -városunk értelmiségének tömeges részvéte mellett, f. é. jul. hó 29-én ment végbe.

— Lányi-bankett. Azon alkalomból, hogy Lányi Ernő a debreczeni pályadijat elnyerte, négyes férfikarra irt dalaival, az egri dalkör bankettet rendezett tiszteletére, mely Franczi vendéglőjében folyt le. A bankett alkalmával az egri dalkörön kivűl szép számú közönség volt jelen a vendéglő udvarán, kik nagyobbrészt szintén a Lányi tiszteletére s a bankett hírére gyűltek össze, s lelkes éljenekkel tették nyilvánvalóvá, hogy szívből részt vesznek a zseniális zene-költő ünneplésében. Jól is teszi Eger közönsége, ha igyekszik megkedvelteim városunkat, jól teszi az egri dalkör, ha mindent elkövet, hogy kitűnő karnagyuk, kit oly odaadó szeretettel vesznek körül, jól érezze magát Égerben, mert „művész hazája nagy világ“, — pedig mióta Lányi Egerben van, észrevehetőleg fejlődött és élénkült a zenei élet és nemesedett úgy a főegyházi zene, mint a dalkör éneklése városunkban. A bankett tartama alatt a dalkör többször rázendité Lányi szebbnél- szebb dalait és zajos tapsokra ragadá a közönséget. Lelkes tóasztok is nagy számban hangzottak föl, melyek, a dalokkal, a szellemi oldalát képezték az estnek. — Dr. Maczki Valér az egri dalkör nevében, mint páratlan karnagyot, Babócsay Sándor a közönség részéről, mint szép tehetségű Írót, jeles filozófot és költőt, zseniális zeneirót és példás családfőt éltették Lányit. Majd Kapácsy Dezső, a jelenvoltak óhajára szintén beszélvén, lelkes szavakban élteti Lányit mint önzetlen jó barátot. Lányi először a dalkörre, majd Kapácsy Dezsőre, mint olyanra emelte poharát, kit mindenki szeret. Bergmann dr. Maczkit mint a dalkör szellemi ügyeinek vezérét éltette.

— Városi ügyek. A folyó év julius 29-én tartott képviselő- testületi ülésből. A kir. belügyminister az 1893-ik évi közköltségvetést — az ellene beadott felfolyamadás elutasításával — helybenhagyva leküldi. További intézkedéstétel végett a városi tanácsnak kiadatott. A Xl-ik választó kerületben (makiári külváros 1-ső negyed) folyó év april 20-án megejtett vár. képv.-testületi

után. — Közép helyet foglalt el köztök Jordán Márk Bie- lefeldben, ki 1891-ben halt meg 112 éves korában.

Magas életkort értek továbbá, nevezetesen: 109 évet Wal- deck Frigyes Iván (f 1875); 107 évet Kotschetoff Miklós (•{■ 1892), ki mint orosz tüzér teljes 67 évet szolgált a hadseregnél; 106 évet Vivien Lyonban, ki még a múlt 1892-ik évben is oly erőteljesnek s egészségesnek érezte magát, hogy még legalább 50 évig szeretett volna élni;— 104 évet özvegy Eavagni Matild (f 1892. a trienti kórházban); 10372 évet özv. Garni er né Bordeauxban, ki szülővárosát soha életében sem hagyta el. Az idén (1893) halt meg; — 103 évet Lackner Anna (f 1892) a Zillervölgyben, ki élte utolsó napjáig folytonos frisseségnek s egészségnek örvendett, valamint WernyZakáriás is, Halberstadtban, ki 101 éves korában 1892-ben hunyt el.

A hírneves, részint hirhedett emberek közöl, kik magas életkort értek, említésre méltók: Chevreul Mihály, a hires vegytndós, a franczia akadémia tagja, aki 102 éves korában 1889-ben halt meg. — Sir Mózes Monte fi ore, nagy tudós, ki 101 évet élt (f 1885-ben). — A hirhedettek közt megemlíthetjük Capiello Giuseppet, Nápolyból, a hires bicskást, ki a múlt 1892-ik évben érte el élete 102-ik esztendejét, s ugyanez évben k és élt e meg egyik vetélytársát, — amiért börtönbe került.

Az orvosok közöl S a 1 m o n W i 11 i a m dr. Pennlyne-ben (Angolorsz.) élt 102, — Fi thin Enoch dr. Greenvichben (Észak*