Eger - hetilap, 1893

1893-08-01 / 31. szám

245 órákban az általa remélt kedvező árfolyam-mozgalom bekövetke­zett volna. A mi pedig a fődolog, mindenekelőtt mértéket kell tartani és számolni kell a rendelkezésre álló eszközökkel. Mielőtt valaki spekuláczióba bocsátkozik, nemcsak az szükséges, hogy tisztában legyen a választott értékpapír minőségével, de kell, hogy arányba hozza annak mennyiségét is az ezen czélra rendelkezésére álló eszközökkel. Csak az az üzérkedő, a ki valamely spekuláczió kez­deményezése előtt veti föl magában nem azt a kérdést, hogy mennyit lehet és szabad veszítenem, csak az lesz abban a hely­zetben, hogy nyerhessen. És a legtöbb esetben az ilyen magán­üzérkedő nyereségre fog szert tenni! Ellenben az, a ki mit sem tart szem előtt, csak a lehető nyereséget, a ki vak játékszenve- délylyel ignorálja a vesztegségnek lehetőségét a ki erején túl vállal kötelezettséget, az bizony, még ha némely műveletei vélet­lenül sükerülnek is, kezdettől fogva el van veszve. Az üzérkedőre tehát nagy fontosságú, hogy teljesen ismerje az összes tényezőket, a fődolog azonban az, hogy spekulácziójá- ban ragaszkodjék vezéreszméjéhez. Ez akkor fog megtörténhetni, ha lehetőleg pontosan tájékozva van mindarról, a mi a tőzsdére befolyást gyakorol, az árfolyamokat alterálhatja és ha azt, jelen­tősége szerint mérlegelni tudja. De a spekuláns e tekintetben egyedül ritkán fog megfelel­hetni a spekuláczió jelzett követelményeinek és igy e czélra is megbízható, tapasztalt és becsületes üzletbarátra van szüksége, a ki a tőzsdét tapasztalatból és hivatásánál fog minden irányban ismerni és megítélni képes. Ez inkább jön abba a helyzetbe, hogy beavatva legyen a tőzsde titkaiba és igy inkább képes megkü­lönböztetni az igazi viharfelhőket, a futólagos, talán éppen mes­terségesen előidézett felhőktől, a melyek csak az avatlanra van­nak elijesztő hatással. És ebből az következik, hogy az, a ki a tőzsdén spekuláczióba akar bocsátkozni, soha se tegye azt vak- tába, a maga esze után, hanem bízza magát egy gyakorlott és lelkiismeretes bankárra, a kinek közreműködését amúgy sem nél­külözheti. Csak ha igy cselekszik, menekül meg azon veszélyek­től, a melyek a tapasztalatlant a tőzsdén fenyegetik és csak igy biztosithatja magának a sükeres működés eredményét. (M. M.) Különfélék. — Kegyeletes ünnepség. Július hó 20-án délelőtt 11 órakor kegyeletes ünnepség színhelye volt az egri Lyceum. Ekkor folyt le ugyanis Vincze Alajos képezdei igazgató 25 éves tanári jubi­leumának utolsó jelenete, mely volt tanítványai által a jubileumi ünnepség alkalmából készített arczkép átnyujtásából állott. Az ün­nepségre többen jöttek össze a derék jubiláns tanítványai és tisz­telői közül, kiknek nevében Fejér Béla egri községi népiskolai igazgatótanitó egy lendületes, szívből fakadt beszéd kíséretében átadá az f.nnepeltnek kitűnően sikerűit arczképét, mely Kiss Ala­jos festőművészünk avatott ecsetje alól került ki. Ugyan akkor a 140 éves korában elhalt P o 1 i t i m a n nevű seborvos is, ki azonban csak este felé, mikor orvosi foglalkozását már elvégezte, szokott volt Bachusnak áldozni. — Az idén (1893) halt meg Newyorkban 1247s éves korában egy öreg lengyel zsidó asszony, Lescynska L., ki halála előtt egy héttel még egész friseséggel sétált a városban, s foglalkozott a lakásán. Egy 73 éves leány­ka, 14 unoka és 7 ükunoka siratta elhunytát. Az 1892-ik évi május havában halt meg csehországi Slou- kovitzban Hrncir Venczel nevű paraszt 116 éves korában. Élete utolsó évéig soha se volt beteg; csak az utolsó esztendő­ben vesztette el szeme világát. A sógora, Jelinek János 105, a nővére Jelinek Katalin pedig 106 évesek voltak. Az 1889-ik évben élt Bécsben egy Ponza Magdolna nevű nő, aki 1775-ben született; mig Jerusálemben még a múlt 1892. évben élt egy szintén 114 éves örmény apácza, ki a ko­lostor küszöbét egész életében soha át nem lépte. A földet körülutazó „Novara“ hajó úti naplójában olvassuk, hogy a mongolok Kantonban templomot emeltek két nő tisztele­tére, kiknek egyike 115, a másika 104 éves életkort ért el. — Ezekhez sorakozik két franczia nő: az egyik egy irgalmas nővér, ki 114 éves korában a múlt évben Evauxban, — a másik, Du­bose asszony, aki Lille mellett Pavilliban, az idén (1893) halt meg 111 éves korában, s kerekszám 300 vérrokont hagyott maga adatott át a Perlgrund Lajos által felvett jól sikerűit két cso­portkép is, melyek közűi az egyik a Vincze Alajos jubileumán résztvevő díszes közönséget örökíti meg, a másik pedig egybe- sereglett tanítványainak csoportképét adja. (Mindkét kép Perlg- rund Kossuth-utezai kirakatában látható.) A jubiláns igazgató szokott aranyszavaival ineghatottan köszönte meg volt tanítvá­nyainak e szép figyelmét s az egybegyűltekkel kedélyesen foly­tatott beszélgetés után oly érzelmekkel oszlott szét a tisztelgők serege, mely mindenkor édes reminiszcenciákat fog bennünk kel­teni, ha a lefolyt Vincze-iinnepségekre viszszagondolunk. — Kinevezés. Samassa József dr. egri érsek ő exja László János egri főegyházmegyei tanfelügyelőségi tollnokot és fitanitó- képző intézeti segédtanárt az egri főegyházmegye segéd-tan­felügyelőjévé nevezte ki. — Gyászhir. Nagy Emilia angol zárdaszűz, az angol­kisasszonyok egri nőnevelő-iutézetének egyik kiváló tehetségű s páratlan szorgalmú oktatónője, f. évi jul hó 28-án elhunyt. Az üdvözölt temetése díszes egyházi szertartás, és -városunk értelmi­ségének tömeges részvéte mellett, f. é. jul. hó 29-én ment végbe. — Lányi-bankett. Azon alkalomból, hogy Lányi Ernő a debreczeni pályadijat elnyerte, négyes férfikarra irt dalaival, az egri dalkör bankettet rendezett tiszteletére, mely Franczi vendég­lőjében folyt le. A bankett alkalmával az egri dalkörön kivűl szép számú közönség volt jelen a vendéglő udvarán, kik nagyobb­részt szintén a Lányi tiszteletére s a bankett hírére gyűltek össze, s lelkes éljenekkel tették nyilvánvalóvá, hogy szívből részt vesznek a zseniális zene-költő ünneplésében. Jól is teszi Eger kö­zönsége, ha igyekszik megkedvelteim városunkat, jól teszi az egri dalkör, ha mindent elkövet, hogy kitűnő karnagyuk, kit oly odaadó szeretettel vesznek körül, jól érezze magát Égerben, mert „művész hazája nagy világ“, — pedig mióta Lányi Egerben van, észrevehetőleg fejlődött és élénkült a zenei élet és nemesedett úgy a főegyházi zene, mint a dalkör éneklése városunkban. A ban­kett tartama alatt a dalkör többször rázendité Lányi szebbnél- szebb dalait és zajos tapsokra ragadá a közönséget. Lelkes tóasztok is nagy számban hangzottak föl, melyek, a dalokkal, a szellemi oldalát képezték az estnek. — Dr. Maczki Valér az egri dalkör nevében, mint páratlan karnagyot, Babócsay Sándor a közönség részéről, mint szép tehetségű Írót, jeles filozófot és költőt, zseniális zeneirót és példás családfőt éltették Lányit. Majd Kapácsy Dezső, a jelenvoltak óhajára szintén beszélvén, lelkes szavakban élteti Lányit mint önzetlen jó barátot. Lányi először a dalkörre, majd Kapácsy Dezsőre, mint olyanra emelte poharát, kit mindenki szeret. Bergmann dr. Maczkit mint a dal­kör szellemi ügyeinek vezérét éltette. — Városi ügyek. A folyó év julius 29-én tartott képviselő- testületi ülésből. A kir. belügyminister az 1893-ik évi közkölt­ségvetést — az ellene beadott felfolyamadás elutasításával — helybenhagyva leküldi. További intézkedéstétel végett a városi tanácsnak kiadatott. A Xl-ik választó kerületben (makiári kül­város 1-ső negyed) folyó év april 20-án megejtett vár. képv.-testületi után. — Közép helyet foglalt el köztök Jordán Márk Bie- lefeldben, ki 1891-ben halt meg 112 éves korában. Magas életkort értek továbbá, nevezetesen: 109 évet Wal- deck Frigyes Iván (f 1875); 107 évet Kotschetoff Mik­lós (•{■ 1892), ki mint orosz tüzér teljes 67 évet szolgált a had­seregnél; 106 évet Vivien Lyonban, ki még a múlt 1892-ik évben is oly erőteljesnek s egészségesnek érezte magát, hogy még leg­alább 50 évig szeretett volna élni;— 104 évet özvegy Eavagni Matild (f 1892. a trienti kórházban); 10372 évet özv. Gar­ni er né Bordeauxban, ki szülővárosát soha életében sem hagyta el. Az idén (1893) halt meg; — 103 évet Lackner Anna (f 1892) a Zillervölgyben, ki élte utolsó napjáig folytonos fris­seségnek s egészségnek örvendett, valamint WernyZakáriás is, Halberstadtban, ki 101 éves korában 1892-ben hunyt el. A hírneves, részint hirhedett emberek közöl, kik magas életkort értek, említésre méltók: Chevreul Mihály, a hires vegytndós, a franczia akadémia tagja, aki 102 éves korában 1889-ben halt meg. — Sir Mózes Monte fi ore, nagy tudós, ki 101 évet élt (f 1885-ben). — A hirhedettek közt megemlíthet­jük Capiello Giuseppet, Nápolyból, a hires bicskást, ki a múlt 1892-ik évben érte el élete 102-ik esztendejét, s ugyanez évben k és élt e meg egyik vetélytársát, — amiért börtönbe került. Az orvosok közöl S a 1 m o n W i 11 i a m dr. Pennlyne-ben (Angolorsz.) élt 102, — Fi thin Enoch dr. Greenvichben (Észak*

Next

/
Thumbnails
Contents