Eger - hetilap, 1893
1893-01-03 / 1. szám
vármegye lakosainak száma 233.785, kik közül minden ezer lakosra 186 tanköteles jut. Az iskolába járók főösszege 39.589, kik közül elemi mindennapi népiskolába járt fiú 14.430, leány 14067, összesen 28.497; — az általános ismétlő iskolába fiú 4.557, leány 4.713, az ipar- tanoncz iskolába fiú 1015, az alsófoku kereskedelmi iskolába fiú 105, — ezen háromféle iskolába járt összesen 10.390; — polgári leányiskolába járt összesen 94 leány; — középiskolába 9— 15 éves tanköteles fiú 708. — Az iskolába járók közül vallásra nézve volt: rom. katli. 35.019, gör. kath. 3, lielv. hitv. 2.540, ágost. hitv. 61, izraelita 2.066. Az iskolába járók közül legalább nyolcz hóig, vagyis a nép- okt. törvény 54. §-ban elrendelt legrövidebb szorgalomidőn át iskolába járt 37,730, — nyolcz hónapnál kevesebb ideig járt 1.959 tanköteles. — Az iskolába járók összesen 552.973 iskolai félnapot mulasztottak, amelyből igazolva lett 461.535 eset, - a népokt. törvény 4. §-a alapján büntettetett 91.438 félnapi mulasztás. — Iskolai birság befolyt készpénzben 649 írt. — iskolai közmunkában ledolgoztatott 362 frt, — összes birság-lerovás 1011 ft. Az iskolába járók közül a tanuláshoz szükséges könyvvel bírt 38.360, nélkülözte 1.329 növendék. Az iskolából kikerült 12 éves növendékek közül tudott írni és olvasni 3790. Nem járt iskolába 1.442 fin és 2.173 leány, összesen 3.615 tanköteles. II. Az iskolák és tanítók. Népoktatási tanintézeteink összes száma 205; — ezek közül állami jellegű 2, községi 32, rom. kath. 140, helv. hitv. 15, izraelita 11, magán engedélyezett 4. Fokozatra nézve: elemi népiskola 196, iparosta- noncz iskola 6, alsófoku kereskedelmi iskola 2, polgáriskola 1; — egyéb minőség szerint vegyes iskola 153, fiúiskola 29, leány- iska 23. Ezen iskolákban a tantermek összes száma 327. A tanítók összes száma 338; kik közül képesített 329, nem képesített 9; rendes tanító 325, segéd 13; férfitanitó 286, nőtanitó 52. — Állami iskolánál van alkalmazva 3, községinél 41, rom. kath. iskolánál 252, helv. hitv.-nál 21, izraelitánál 17, magán iskolánál 4. Tankötelezettség. A tankötelesek száma az 1891/2. tanévben — az előbbi tanévhez viszonyítva — ismét emelkedett, mert mig 1890/91-ben 42.558, addig 1891/2-ben 43.304 tankötelesünk volt. A tényleg iskolába járók száma szintén emelkedett, mert 1890/91-ben iskolába járt 38.242 gyermek, vagyis a tanköteleseknek 89.8°/0; — 1891/92-ben már 39.689 iskolába járónk volt, vagyis a tanköteleseknek 90. °/<ra járt tényleg iskolába. Ablakán kinézve, örömmel legeltette szemét a zöld réteken. Csak egy dolog rontotta el szép kilátását: a közel dombon levő régi kálvária, a két lator között megfeszített Krisztussal. Mindig elfordította tőle a szemét. Egy este az öreg Mózes, zsámolyra tett lábbal, orrán pápaszemmel, a lámpához hajolva, vagyonát számolgatta a gyémánt, gyöngy, arany terhe alatt szinte roskadozó kis asztalnál. Nagyon belemerült a munkába; meg se hallotta, hogy odakint valami zug és panaszos hangok siránkoznak az éjszakában. — A hold roppant tányérja fölemelkedett az égre és csönd lett. — Három millió! kiáltott Mózes, egy utolsó számot irva poros nagy könyvébe. De öröme egyszerre borzongássá vált, mert valami jéghideget érzett a talpa alatt. Kirúgta maga alól a zsámolyt és felugrott. Szörnyűség^! Szobáját viz árasztotta el, sovány lába szinte térdig gázolt a hullámokban. A házacska recsegett, ropogott. Az ablakon át egy pillantással észrevette, hogy a Rhone völgye valóságos tenger. Árvíz! A félelmes, vad folyó hirtelen kiáradt.-- Ábrahám istene! rebegte a zsidó megrémülve. De nem vesztegette az időt. Toldott-foldott nadrágát kivéve lehányt magáról minden ruhát, gyémántjait, értékpapírjait hirtelen belegytirte egy kis bőrtarisznyába (az aranynyal nem igen törődött: majd megtalálja a romok alatt, ha leapadt a viz) aztán háromszor ismételve e héber szót: Ködös, az ablakpárkányára állt és mint az jó úszóhoz illik, bátran belevetette magát a sötét vizbe. A vityilló összeomlott mögötte zajtalanul, és eltűnt a viz alatt. Do hol egy csónak? Hova meneküljön? Avignon messze van. Hol pihenjen meg? Hol vesse meg a lábát? Csak a kálvária volt közel. Huszonegy lépcsőjét már elnyelte a viz. — Ehhez a faragott képhez folyamodjék? Nem! Soha! A vén zsidó buzgó volt hitében és hiába sarkalta a veszeAz iskolába nem járt 3615 tanköteles közül legtöbb esik aránylag Egerre, hol 537 ismétlő, 13—15 éves leánytanköteles nem részesült törvényszerű oktatásban. — Ennek oka egyrészt, hogy a polg. leányiskola csak az 1890/91. tanévben nyílt meg; — de oka főként azon körülmény, hogy 12 — 15 éves leánytanköteleseink nagy része szolgálatba lép, — és mint cseléd több okból van akadályozva az ismétlő iskola látogatásában. Hasonló okból Gyöngyösön 243 ismétlő leány tanköteles nem részesült oktatásban. — Áz iskolába nem járók nagy része pusztákon, tanyákon lakik, — ezeknek iskoláztatása még most ugyszólva lehetetlen. — Egerben az ismétlő iskolák újjászervezése, Gyöngyösön polg. leányiskola felállítása, egyes pusztákon a lehetőségig iskolák szervezése munkába van véve. Egerváros az iskolaügyek jobb ellátása érdekében egy tanügyi előadói állomást szervezett. Népiskoláink fejlesztése. Hevesvármegye községei és hitközségei különösen a közel múltban oly rendkívüli áldozat- készséget tanúsítottak uj iskolák állítása és uj tanítói állomások szervezése körül, — amelyet lehetetlen nem méltányolni. A most megnyílt 1892/3-ik tanévben a következő községekben lett szervezve és betöltve uj tanítói állomás: a verpeléti, vámos-györki, leleszi, kis-körei, nagyiváni, felső-náuai, tarna-erki, hatvani rom. kath., — az egri községi, az egri iparos-tanoncz iskola, és a tisza-igari izr. elemi népiskolánál, összesen tehát 11 uj állomás. 1893/4. tanévben uj tanítói állomások fognak szerveztetni: Adács, Visonta, Pétervására, Ludas, Erdőtelek, Szurdokpüspöki. Szóláth, Kápolna, Egerszalók. Mezőtárkány, Tárnáméra, Bessenyő, Kaal, Bakta, Tisza-Örs, Feldebrő, Sólymos, Gyöngyöspata, Csány, Zsadány községekben a rom. kath. iskoláknál; Tiszafüreden, Tisza-Szőllősön és Poroszlón a helv. hitv. iskolánál, végre Átány község Pusztaszárazbeőn állít uj iskolát; összesen betöltés alá kerül 24 uj állomás. 1894/5. tanévben lesz betöltve: Horth, Kompolt, Heves, Párád és Domoszló községek rom. kath. iskoláinál összesen 5 állomás. Végre 1895/6-ban kerül betöltés alá: Bállá, Pásztó, Felnémeth, Gyöngyösoroszi, Márkáz, Szenterzsébet, Kerecsend, Pély Fiizes- Abony és Zaránk községek r. kath. iskoláinál összesen 10 tanítói állomás. 1888. évtől vezetett tárgyalások alapján Hevesvármegye községei és kitközségei összesen 117 uj tanítói állomás szervezését fogadták el, — s ekként, ezen tanítói állomások évi javadalmazását átlag 400 írttal véve, kerek 46 ezer forint évi kulturális teher viselésére vállalkoztak! delem, hiába gondolt a mai kor felfogására, még sem akart szabadulást ettől kérni. Tovább úszott a csillagok fényét rengető vízben. Egyszerre pompás ötlete támadt. — El is feledtem, mondá magában (és szakála két hegyéről csurgóit, a viz), el is feledtem, hogy elvégre itt van a szegény „rossz“ lator is! . . . E mellé a derék Gesmas mellé bújok, mig nem jönnek az emberek és meg nem mentenek. Most már skrupulusok nélkül, erős karokkal szegdelte a vizet és a kálvária felé tartott. Mózes reménykedő szemekkel nézte a vizek fölött magányosan álló három keresztet; de im rémülve látta, hogy a két szélső egyre ingadozik, a szúette fa enged, aztán a két lator még egyet bókol és csöndesen beledül az áradatba. A zsidó csaknem elmerült erre a látványra. Nyelte a vizet. Most már csak a nagy feszület volt egyetlen reménysége. A Krisztus keresztfája, a töviskoronás, halavány, lehunytszemű megfeszítettel. Az öreget most már a fuldoklók mohó életösztöne kergette. Kétségbeesett erőfeszítéssel úszott a kereszt felé, s mikor odaért, vad örömmel karolta át a fát; de dicséretére meg kell vallanunk, hogy a fejét mégis félre fordította. A szegény gazdag körül egyre nőtt a néma áradat. Ah, ott a messzeségben egy vitorla szürkül, hajó közeledik! Segítségért kiáltott. Meghallották. Közeledtek. E pillanatban egy óriás hullám fölemelte a zsidót, föl egész az oldal szent sebéig. Mózes ott volt, szemközt az Üdvözitővel. Fejét hátraszegezve, összevont szemöldökkel nézett rá, de aztán ismét elfordult megmentőjétől. — Csak szorítsd! Mindjárt itt vagyunk! kiáltottak a révészek. — Hála Istennek! dörmögött ereje fogytán az öreg Mózes. De ezt a szolgálatot nem tudom meghálálni ennek a faragott képnek. Pedig én azt szeretem, ha senki sem mondhatja, hogy
