Eger - hetilap, 1893
1893-06-06 / 23. szám
183 detét, s tart, mig a versenyzők a kitűzött mennyiséget beojtották. Az eredmény julius hó második felében fog felolvastatni, melyre a versenyzők meghivatnak. A feltételek részletei az egyesület titkáránál Gyöngyösön. Ferk Miklós tanfolyam vezetőnél Egerben megtudhatók, melyek különben a helyszínen felolvastatnak. Kelt Gyöngyös, 1893. május hó 23-án. Baranyay István, a verseny- bizottság elnöke. Csömör Kálmán, egyl. titkár. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből, melyet Beöthy Zsolt egyetemi tanár szerkeszt, megjelent az 5-ik füzet, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalommal. Ebben Simonyi Zs. folytatja a Kódexek, mint nyelvemlékek vizsgálatát és Marczali Henrik középkori latin krónikáink értékét fejtegeti. E két czikkel be van fejezve a mohácsi vészig terjedő korszak, melyben irodalmunk és közművelődésünk egész köre olyan alapossággal, annyi becses részlettel s oly gazdag illusztrácziókkal van bemutatva, a hogyan eddig egyetlen irodalomtörténeti munkában sem volt s nem is lehetett. Ugyané füzetben megkezdődik a XVI. század irodalmi viszonyainak ismertetése. Az első czikkben Kardos Albert ad áttekintést a protestáns korról (1526—1606.); a 2-ikban Hellebrant Árpád: A könyvnyomtatás kezdete Magyarországon ez. alatt az ősnyomtatványokról s az első nyomdákról és könyvtárakról fenmaradt adatokat szövi érdekes képpé; a 3-ikban ismét Kardos a Vallásos irodalom ez. fejezetben az első nyomtatott biblia-fordítókról értekezik. A szöveget 16 kisebb-nagyobb illusztráczió díszíti: kódex-mutatványok (magyarázattal), arczké- pek, a legrégibb magyar nyomtatványok, végül első magyar disztichonok Sylvester Ujtestamentumának bevezetéséből, mely lap mint nyomdai termék is érdekes. Külön mellékletül: Münchenikódex egy lapja (magyarázattal) és Temesvári Pelbárt Pomériu- mának czimlapja van a füzethez adva. A minden tekintetben nagybecsű irodalmi vállalat két hetes füzetekben jelenik meg s minden hazai könyvkereskedés vagy a kiadótársulat utján füze- tenkint vagy előfizetés utján beszerezhető. Minden egyes füzet ára 40 kr. — Köszönet-nyilvánitás. Midazon igen tisztelt rokonaink, barátaink és ismerőseink, kik forrón szeretett Ernő fiunk temetése alkalmával megjelenésökkel sújtó fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják a nyilvánosság utján hálás köszönetün- ket. Eger, 1893. évi juniushó 5-én. Danassy Antal és neje: Perger Julianna. — Felhivás. A vizsgálatok közeledtével felhívjuk az illetékes körök figyelmét Babik József lyceumi tanár „Barátságos Beszélgetések“ czimű könyvére, mely iskolai jutalomkönyvül kiválóan alkalmas. A 208 lapnyi terjedelmű s 41 képpel díszített munka ára fűzve 50 kr., fél vászonban 65, csinos vászonkötésben 80 kr. Kapható szerzőnél és a könyvkereskedésekben. — „Anteusz“, regény két kötetben, irta Werner Gyula. Az „Egyetemes Regénytár“, melynek sorozatában előkelő helyet foglal el ez a regény, számos új erőt szerzett már a hazai irodalomnak. Hogy csak egyet említsünk: itt jelent meg HerczegFerencz első munkája is, a „Fenn és Lenn.“ Werner Gyula még új név, de „Anteusz“ után jtélve, csakhamar az ismertek és becsültek közzé fog tartozni. Éles megfigyelő képessége mintegy praedesz- tinálja a magyar társadalom rajzolására, magvas és költői irálya, valamint nagy meseszövő tehetsége pedig éppenséggel ráutalják a regényírásra. „Anteusz“ egy melegen érző, előkelőén gondolkozó és finoman megkülönböztető Írónak a munkája, akinek az irás mestersége nem szolgál pusztán szórakozásul, hanem nemes ambitióval tör magasabb czélok felé. Nem kisebb tekintély, mint Rákosi Jenő vezette be Wernert az irodalomba és adta meg neki az ajánló levelet. Az „Anteusz“ meséje, mint már mondottuk, a magyar társadalmi életből van véve, s mint a görög hitrege- beli óriás, akit Herkulesz legyőzött, a regény hőse is hirdeti azt az igazságot, hogy a magyarnak összes ereje az édes anyaföldben a haza talajában gyökerezik. A regény bonyodalma olyan érdekes, hogy e tekintetben is vetélkedik bármely franczia Írónak művével. „Anteusz“ megjelent Singer és Wolfner kiadásában, kapható minden hazai könyvárusnál és ára két díszes kötetben 1 frt. — E regény t. olvasóinkat annál inkább érdekelheti, miután szerzője, Werner (Egri) Gyula, e kiváló tehetségű iró társunk. Eger város szülötte s igy földiuk is, aki e müvével újabb becsületet szerzett az „egri“ névnek. — Felhivás. Magyarország független érzelmű polgáraihoz! Tisztelt Polgártársak! Azon sajnálatos események után, melyek az országos függetlenségi és 48-as pártkör kebelében az utóbbi időben végbementek, a kecskeméti függetlenségi és 48-as párt szükségesnek tartotta egy országos pártértekezletnek Kecskemétre leendő összehívását, melynek megtartására folyó évi júniushó 25-ik napját tűzte ki. Midőn ezt a körülményt a függetlenségi és 48-as elveket valló választó kerületek, társulatok és körök, s általában pártunk összes tagjainak tudomására hozni szerencsénk van, hazafias tisztelettel és elvtársi bizalommal hívjuk fel, hogy e nagy fontosságú értekezleten — melynek programmját kellő időben teljes részletességgel nyilvánosságra hozzuk, — minél számosabban megjelenni — illetve magukat képviseltetni szíveskedjenek. Kelt Kecskeméten a függetlenségi és 48-as párt vezérbizottságának 1893. évi Május hó 28-án tartott üléséből. Hazafias tisztelettel: Szappanos István elnök. Szentkirályi Tóth Mór, jegyző. — Szives figyelembe. Tisztelettel kéretnek a szivarvéggyűj- tők, hogy ezentúl a gyűjtött szivarvégeket vagy maguk, vagy a főgyűjtők útján az egri irgalmas nővérek főtiszt, főnöknőjéhez szíveskedjenek juttatni, aki azokat a felügyelete és gondozása alatt álló árvaház javára fogja értékesíteni. Mulattató. A csipke-zsebkendő. Mikor a kicsike már egészen biztos volt a felől, hogy apa nincs otthon, besurrant az irodájába, kikeresett egy barnakötésü könyvet és roppant erősen belemélyedt. Vagy másíélóra kellett hozzá, mig kiböngészte, amit keresett. Piczi fehér ujját oda bökte a keresett helyre és sokszor elolvasta. Rettenetesen csalódik, ki azt hiszi, hogy talán valamelyes tiltott pikáns könyv volt az, a mit a kisasszony olyan kíváncsian olvasott. Regény volt, az igaz, sőt nem is egy regény; egész sorozat regény és dráma egyszerű kerete. Régen Íródott, vagy 10 éve, de még mindig olvassák, még az ifjú, a jókedvű jogászok is. Az Írója is él, — derék méltóságos úr; — Csemegi Károly a neve. A kis leány már tizedszer olvasta el: 367. §. Vétséget követ el és hat hónapig terjedő fogházzal büntetendő, a ki másnak tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlen- ségből, vagy tévedésből, birlalatába jutott, — jogtalanul elsajátítja. — Ez az. Eunek kell lennie, fut keresztül. „Másnak tulajdonát“, ez a más én vagyok; „véletlenségből“, no nem éppen véletlenségből vitte bizony el. „Tévedésből.“ Abból sem. Szándékosan, az bizonyos. Letette a könyvet és elgondolkozott. Hát igazán olyan nagy vétket követett el az a bolondos fiú, hogy elvette a csipke-zsebkendőjét? Emléket kért tőle, nem adott. Miért is adott volna? Minek való az az emlék? Hisz láthatja mindennap, beszélhet vele elégszer. De ő makacskodott. Neki emlék kell. Hadd hordozhassa a szive fölött. Hadd érezze meg az a lágy, könnyű, finom kis kézi-munka, melyet az ő fehér ujjai készítettek, mint dobog a szive, csak ő érte. És hadd csókolhassa meg titkon, sokszor, igen sokszor, a mikor csak eszébe jut. Nem kapott, hát ellopta. De a lopás nagy bűn. És a kicsike tudja, hisz az apja a §-ok embere, hogy a lopás megszégyenítő, rút dobog. De büntetés nélkül még sem maradhat. A vádlott az elcse- nést tagadja, felvilágosítást nem ad, csak a bajuszát pödri hamiskásan. Neki pedig ha törik, szakad, ha apa megharagszik is, ha akármi lesz, ha per utján, meg kell tudnia, hogy — igazán a szive fölött viseli-e a kendőt? ... * És mikor az apa hazajön, piruló arczczal lép elé és csókolni való komolysággal kezdi: — Apa, adok neked egy pert. Nyilttér *) Van szerencsém tudatni, hogy mint gyakorló orvos, Egerben, megtelepedtem. Dr. Kassa Endre, (119) 2—2 Fó'útcza Lieb-féle ház. *) B rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: SzaToÓ Igfllácz.
