Eger - hetilap, 1893
1893-05-23 / 21. szám
162 A magyar romboló- és rakéta-ütegek a császári ágyuk visszavonása után a tüzet szintén beszüntették. A többi magyar ütegek éjjeli 12 óráig folyton tüzeltek. A valóságos támadás megkönnyítése czéljából éjjel 12 órakor az I. és III. magyar hadtestek, melyek eddig a támadásban a legkevésbbé vettek részt, egy tüntetést rendeztek. Az I. hadtest csapatai a rés ellen nyomultak előre, hogy ott a rést elzáró vaskerítéseket eltávolítsák, ezalatt a III. hadtest 3. és 9. vitéz zászlóaljai, a vár ormáról jövő gyilkos tűz daczára, létrákkal ellátva a III. körönd falai alá vonultak és a falak megmászását kisérlették meg. A létrák rövidek lévén, a megmászás nem sikerült. Az I. hadtest a sötét éjszakában szintén nem tudott különös előnyöket elérni, minek folytán mindkettő visszavonult. E támadásnál a III. hadtest 14 halottat és 39 sebesültet veszített. Kleinheinz vezérkari őrnagy elesett. Május 17-én a magyar mozsárágyuk 61 bombát vetettek a várba, mi által több helyen tűz ütött ki, a császáriak szénakészlete, mely a színház festőtermében volt elhelyezve, egészen elégett, a magyar réstlövő üteg 705 löveget használt el a rés ellen és azt majdnem egészen megnyitotta. Este, minden hadtesttől két-két zászlóalj a vár ellen előnyomult és az őrséget egész reggelig harczban tartotta. Május 18-án reggel 5 órakor a jel a vár általános lövésére ismét megadatott s e napon a résttörő üteg 760 löveggel a rést járhatóvá tette. Éjszaka Hentzi 50 gyalogost és 50 utászt a várfalról lee- resztetett, hogy a résnél felhalmozott törmeléket eltávolítsák. Egy hatalmas záporeső bár e munkát megkönnyítette, de az által a rés ugyan alacsonyabb lett, s annál keményebb alapot nyert. Május 19-én a vár bombázása ujult erővel indult meg. — A magyar résttörő ütegnek parancs adatott, hogy a rést estéig okvetlen fejezzék be. Hentzi tábornok a résttörő üteg ellen a gróf Sándor-féle kastélynál három 30 fontos és három 60 fontos mozsarat állíttatott fel. Ezek, a résttörő üteg egy 18 fontos és egy 24 fontos ágyúját ugyan leszerelték, de más eredményt elérni nem tudtak. A résttörő üteg 803 löveggel a rést estig járhatóvá tette, mit azonban Hentzi tábornok Pollini mérnökkari százados által — daczára a magyar romboló ütegek szakadatlan tüzelésének — reggelig eltorlaszoltatott. Az éjjeli tüntetés alkalmával a II. hadtest egy utász-osztálya egy honvéd-századdal a várkertbe vonult, a hol magukat, daczára a császáriak folytonos kartács- és puskatüzének, egész másnap estig tartották. Kraetty csapatai a vizi kapunál lévő házakig nyomultak, az I. és III. hadtestek pedig az általános támadás számára utat nyitottak. Május 20-án reggel 5 órakor a magyar ütegek lankadatlan erővel megkezdték a vár ellen a tüzelést. A romboló és résttörő ütegek most a rést elzáró torlaszok ellen irányították a tüzet, a hol a torlaszok megerősítésén Pollini százados vezetése alatt szakadatlanul dolgoztak. A magyar ütegek hatása folytán azonban a munkát nemsokára félbeszakitani kényszerültek s ezt Pollini százados Hentzi tábornoknak megjelentette. Hentzi a munka folytatását rendelte el, mire V2 8 órakor a munkát — daczára a magyar ütegek szakadatlan tüzelésének — folytatták, mely alkalommal Pollini százados egy 24 fontos löveg által mellen találva elesett. A munkát azonban folytatták és a rés délután egy 2 méter széles mellvéddel el volt torlaszolva. A délelőtt folyamán a II. hadtest honvédéi, a kik az éjjeli támadás alkalmával a várkertbe befészkelték magukat, megkisér- lették a kis kapun és a kertész-lak födelén át az ott lévő nagy köröndöt megmászni. Ebben ugyan a császáriak által megakadályoztattak, de a várkert fái mögül a császári gyalogságra szakadatlanul tüzeltek és ott az elfoglalt tért nagy vitézség s szivósággal megtartották. A magyar főhadiszálláson kiadattak az intézkedések az általános támadásra. A támadás ugyanis május 21-én reggel volt kiviendő. Az általános támadást egy tüntetésnek kellett megelőznie, mely éjjel 12 órakor beszüntetendő volt. A tüntetés alkalmával a létrákat a várfalakig kellett előre vinni. Azonkívül a vizi kapunál az áttört házak és a bécsi kapunál az ott lévő kincstári raktár megszállandó volt; egyúttal a várkertben lévő honvéd-csapatokat meg kellett erősíteni. Az általános rohamnak május 21-én reggel 2V2 órakor kellett kezdődni. A magyar résttörő ütegek által adandó jelre az I. hadtestnek két zászlóaljjal a rés ellen és négy zászlóaljjal a terraszok ellen kellett előnyomulni, a megmaradó zászlóaljaknak pedig a főúton tartalékban maradni. A II. hadtest rendeletet kapott három zászlóaljjal a várkertbe és két zászlóaljjal a vizmű alsó czölöpzetei ellen előnyomulni. A többi zászlóaljaknak a fürdőnél tartalékban kellett maradniok. A III. hadtesttől öt zászlóalj a negyedik köröndnek létrákkal való megmászására volt kirendelendő és a többi zászlóaljaknak a téglavető közelében és a városmajorban állást kellett foglalni. Végre Kmetty hadosztályából három zászlóalj és egy vadászszázad a czölöpzetek ellen volt indítandó, mig a többi zászlóaljaknak a bomba-téren tartalékban kellett maradni. A Pesten lévő zászlóaljak a Dunasoron az előőrsöket megkétszerezték és a megmaradó zászlóaljak a lánczhidfő czölöpze- ténél készenlétben legyenek. E szerint az első rohamra négy század vadász és 19 honvéd-zászlóalj jelöltetett ki és 15 zászlóalj tartalékban maradt. Ilyformán hangzott a magyar főhadiszállás intézkedése a következő végzetes napra. A vár bevétele. A szándékolt tüntetés május 20-án este a kiadott intézkedések szerint minden különös esemény nélkül folyt le, és miután az éjszaka 12 órakor beszüntettetett, a várőrség nyugalomra tért. A vár körül minden elcsendesült. A magyar csapatok halkan, szó nélkül vonultak a kijelölt helyekre, a midőn reggel 3 órakor a résttörő üteg iszonyú dörgésével törte meg az éjjeli csendet és jelt adott a magyaroknak az általános előnyomulásra. A várőrség éjjeli nyugalmából felriasztva helyeire vonul és látja, miként törnek elő a magyar csapatok a vár minden oldala ellen. A magyar résttörő ütegek dörgésébe belevegyül a vár körül lévő magaslatokon felállított magyar ütegek moraja és az ágyúk védelme alatt nyomulnak elő a magyar csapatok. A 34. honvéd zászlóalj iszonyatos kartácstiiz és puskagolyózápor daczára kiváló hősiességgel nyomul a rés ellen. A támadók majd előre, majd vissza özönlenek s már a vár ormán szurony szurony ellen küzd, de a várőrség Vilmos- ezredbeli 2 százada a résről ismét leszorítja a mieinket. 19. és 47. honvéd-zászlóaljak létrákon haladnak előre, nem törődve az aláhullók jaj kiáltásaival, megmászszák a vár első terraszait és a császáriak golyózápora daczára a lovardánál a vár ormára jutnak. A vár e szerint reggelre négy órakor a 19. és 47. honvéd zászlóaljak által meg volt mászva, e két zászlóalj zászlói már a vár ormán lengenek, mire az I. hadtest csapatai „éljen“ rivalgásban törvén ki, gyorsan előnyomulnak és a következő pillanatban már 3 honvéd-zászlóalj a várban van és a Szent-György-tér ellen nyomul. A várkert felől a várkert túlsó oldalán a II. hadtest 61. zaszlóalja a Grosz-féle házat keresztültörvén, a várkertbe jutott és a midőn az I. hadtest zászlóaljai a várormot megmászták, ezek már a várkert felső része felé közeledtek. Ezek szerint a vár déli része már a magyarok kezében volt. A Szent-György-tér felé előnyomuló magyar oszlopok ellen a disztér felé vezető ufczákban a császáriak 2 háromfontos ágyúval állást foglalnak és kartács valamint gyalogsági össztüzekkel fogadják az előretörő honvédeket, mire azok a fegyvergyári épületbe és a lovardába egy pillanatig visszavonulni kényszerülnek. Az I. hadtest újabb zászlóaljai által megerősítve ismét előnyomul és egy részük a Teleki-féle ház mögött előretörve a résnél lévő osztrák csapatokat oldalba fogja, minek folytán a résen lévő 34. honvéd-zászlóalj akadálytalanul előre tör. Ekkor Hentzi a császári csapatok élén a Szent-György-té- ren megjelenvén, egy golyó által találva a mellette lévő császári tiszt karjaiba esett, a várőrség azonban a harczot utczáról-ut- czára folytatta. Reggel 5 órakor Nagy Sándor az I. hadtest parancsnoka Görgeyhez a következő jelentést küldte el: „Isten segedelméből a várban tartani fogjuk magunkat, melynek egy részét hadtestem 9. zászlóalja már elfoglalta.“ Görgey erre a III. hadtestnek parancsot adott, a^ vár bécsikapu közelében lévő részét minden áron megmászni.
