Eger - hetilap, 1893
1893-05-16 / 20. szám
20-ik szám. 32-ik év-folyam 1893. május 16-áu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — ki\ Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGcER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az ,,Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. A millennáris országos kiállítás ügyében. Bethlen András gróf, földmivelésügyi magy kir. minister ő exja az alább következő „F öl hívás“ közzétételére hívta föl, az ügy érdekében, lapunk szerkesztőségét: „Fölhívás az ország gazdaközönségéhez, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez. A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül 1896-ban megünnepelni a nemzet. Hogy ez ünnep minél méltóbb legyen, elhatározta a törvény- hozás, hogy annak egyik részleteként az ország fővárosában országos kiállítás rendeztessék, mely bemutatandja nemzeti kultúránk fejlődését a múltban s állását a jelenben. 0 cs. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, ezen országos kiállítás védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A kereskedelemügyi miniszter úr, kire az 1892. évi Il-ik törv.-czikk e kiállításnak az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reá ruházta, annak érdekében lelkes hangú felhívást intézett a nagy közönséghez, felszólítván az ország minden egyes polgárát, hogy e feladatában a kormányt lelkesedéssel támogassa, s járuljon hozzá a nagy nemzeti mü sikeréhez. E felhívás kapcsán most én, mint a kormány, az ország mezőgazdasági ügyeinek vezetésére hivatott tagja, kire egyszersmind a létrejött megállapodások értelmében az 1896-ki országos kiállítás VI. és VII. mezőgazdasági és erdészeti csoportjainak rendezése bízatott, ezen minőségben fordulok hazánk mezőgazdáihoz, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez azon kérelemmel, hogy engem ezen feladatom megoldásában hazafias buzgalommal, szakértelmükkel lelkesen támogassanak, s járuljanak közre, hogy a kiállításon hazánknak, mint első sorban agrikultur államnak, mezőgazdasága és erdészete nagy fontosságukhoz méltóan legyenek bemutatva. A magyar mezőgazdáknak és erdészeknek meg kell mutat- niok, hogy az általuk birt föld nem parlag, hogy daczára azon aránylag rövid időnek, mióta a haladás ösvényén járnak, serényen dolgoztak és felküzdötték magukat oda, a hol bátran kiállhatják az összehasonlítást Nyugot-Európa gazdáival. Meg kell mutatnunk, mit tudunk, be kell mutatnunk, mink van, s ez által felismerhetővé tenni azon erőt, mely mezőgazdaságunkban és erdészetünkben rejlik, mely kulturális missiónk teljesítésére bennünket első sorban képesít, mely állami életünk legfontosabb alapját képezi. Ha mezőgazdáink, erdőbirtokosaink és erdészeink áthatva ennek tudatától körültem csoportosulnak, teljes buzgalommal és odaadással vesznek részt a kiállítás munkálataiban, biztos a siker ; s a nagy mü minden egyes munkatársa részesévé lesz azon felemelő tudatnak, hogy ő is tényezője ezen üdvös eredménynek, mely továbbhaladhatásunknak egyik útmutatója és nyugodtan elmondhatja, hogy híven teljesítette hazafiúi kötelességét. A jelen a határ a múlt és jövő között, az évezredes ünnep határa leend a múltnak, de egyúttal a jövő kezdete. Mutassa be tehát a kiállítás is a múlt hű képét, legyen tükre a jelen életerős munkásságának s tanúságot szolgáltató útmutató a jövőben haladásra. Egyesek, testületek, szövetkezetek és a törvényhatóságok mindannyian közremunkáltak mezőgazdasági haladásunkon, de mindmegannyian elszórtan, elkülönítve cselekedtek. Reményiem, hogy a nagy mü siikerének biztosítása végett végre egyesülni fogunk s ez alkalom szorosabban füzend bennünket egymáshoz. Hiszem, hogy a közélet minden érdekelt tényezője együttesen és fokozott mérvben fog a nagy czél érdekében munkálkodni: — összegyűjtik mindazt, a mi mezőgazdaságunk és erdészetünk múltjának megismerésére fontos, valamint mind azt, ami azoknak jelen szellemi és anyagi megizmosodását feltüntetni képes. Budapest, 1893. ápril Gróf Bethlen András, földmivelésügyi m. kir. minister. Az egri önk. tűzoltó egyesület közgyűlése. Az egri önk. tűzoltó egyesület,,mint lapunk utóbbi számában jelezve volt, f. máj. hó 11-én, Áldozó csütörtökön a reggeli órákban tartotta a városház nagy tanácskozási termében rendes évzáró s tisztújító közgyűlését, Kovács Kálmán elnök vezetése, számos egyesületi tagok, valamint szép számú érdeklődő közönség részvéte mellett. Az elnöki megnyitó, s a szokásos jelentések megtétele s elintézése után Pásztor Bertalan dr. tűzoltó főparancsnok a következőkben terjesztette elő az egyesület lefolyt évi működéséről, s állapotairól szóló részletes jelentését: Tisztelt közgyűlés! Az elmúlt évről beszámolónkat a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A múlt 1892. év julius hó 10-ik napján egyletünk fennállásának 18-ik évét töltötte be. Igen rövid idő ez egy egyesület életében — de még is elég arra, hogy ezalatt életképességét, létjogosultságát bebizonyíthassa; — mert szerény nézetüuk az, hogy ha egyletünk ez ideig működésében nem is felelt meg a nap- ról-napra növekvő igényeknek, de mégis a haladás és fejlődés oly fokán áll ma, mely biztos reményt nyújt arra, hogy jövőben a nagyobb mérvű igényeknek is meg fog felelni. Hogy ezen követelmények és igényeknek az egylet minél előbb eleget tehessen, szükségesnek látta a parancsnokság, hogy a bajtársakat alapos oktatásban részesítse, s igy tekintettel arra, hogy ez csak úgy érhető el, ha a gyakorlati kiképeztetés mellé az elméleti is járul — elhatározta, — hogy január, február s márczius hónapokban téli elméleti iskolát, illetve gyakorlatot tart. Ezen iskolák hétfői napokon pontosan meg is tartattak, s igy a bajtársak a tavaszi gyakorlatokat megelőzőleg kellő elméleti kiképeztetést nyertek. A tavaszi gyakorlatok ápril hóban vették kezdetüket, s
