Eger - hetilap, 1893

1893-05-09 / 19. szám

147

lyettese) és az egylet titkárja (ka ilyen nincs, akkor az egyleti jegyző vagy pedig a segédtiszt) által aláirandó, s pecséttel ellátandó, s melyet az egyleti meghatalmazott a gyűlés megkezdésekor az alakúló gyűlés elnökének átad.

Eltekintve attól, hogy az alakúié közgyűlésen minden egylet csak egy szavazattal bir, — megjegyeztetik, hogy az alakúló közgyűlésen minden működő tűzoltónak joga van megjelenni; felszólalni ; indítványokat tenni, szóval az egész tárgyaláson részt venni; miért is kívánatos, hogy minden egylet mennél több tag által legyen képviselve az alakúló közgyűlésen.

Midőn végül a czél nemes volta által vezéreltetve, ismételve is felkérünk titeket arra, hogy az alakúló közgyűlésen részt venni szíveskedjetek, a közgyűlés programmját azzal küldjük meg, hogy arról, miszerint a közgyűlésen magatokat képviseltetni szándékoztok, — bennünket (czim: Az önk. tűzoltó-egylet Parancsnokságának Egerben) folyó évi május hó 25-éig mindenesetre értesítsetek.

Elszállásolásotokról, amennyiben a résztvevők számát és nevét a fent kitett határidőig bejelentitek, — gondoskodunk; s igyekezni fogunk, hogy magatokat körünkben jól találjátok.

Eger, 1893. május 2. Bajtársi üdvözlettel vagyunk

Dr. Pásztor Bertalan, Kovács Kálmán,

főparancsnok. elnök.

— Mária-ünnepely. Az egri fóegyházmegyei növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája a jövő vasárnap, f. máj. hó 14-én d. e. 10 órakor tartja az intézet dísztermében évente szokásos M á r i a-ü n n e p é 1 y é t a következő igen érdekes műsorral: 1. Üdvözlő-dal: Zsasskovszky Károlytól; előadja a növ. papság énekkara. 2. Elnöki megnyitó beszéd; mondja Szepesy Sándor IV. é. hittud. hallgató. 3. Átirat, kettős, Laybachtól; zongorán és har- móniumon. 4. A Magyarok Nagyasszonyához, Pály Edétől; szavalja Dostál Károly I. é. hittud. hallgató. 5. Ábránd, Schuberttól; játsza a növ. papság zenekara. 6. 0 sanctissima, tenor-solo Éráitól; férfikar és harmónium-kisérettel énekli Deér Gyula II. é. hittud. hallgató. 7. Az egri Lyceum bölcsőkora; irta és felolvassa Szepesy Sándor IV. é. hittud. hallgató. 8. Cis moll sonata, Beethoventől; előadva zongorán. 9. Hunyadi János hamvai felett, Ke- menestől; szavalja Farkas Gyula III. é. hittud. hallgató. 10. Mária Országa, férfikar Stunztól; énekli a növ. papság énekkara.

II. Symphonia, két hegedűre Danclától; előadják Pethes Kálmán

III. é. és Deér Gyula II. é. hittud. hallgatók. 12. Oh úgy szeretném, Mindszenty Gedeontól; szavalja Dömötör György II. é. hittud. hallgató. 13. Ave Maria, bassus-solo * * * zenekisérettel énekli Farkas Gyula III. é. hittud. hallgató. 14. A szentiván-éji

utána következő keringő-szerzők egy hosszú, kétségkivül derék és hivatott táborának, melyből azonban csak egyetlen egy emelkedett tol szerzeményeivel a mester magasságáig, sőt némi tekintetben erős versenytársa is lön. Ez volt Strauss János. Ha Lanner egy uj keringőt irt, s mutatott be a tánczteremben, ez annyira megragadta a báli közönség figyelmét, hogy egyelőre nem jutott eszökbe tánczolni mindaddig, mig az uj keringő zenei szépségeit meg nem bámulták, s csak mikor e bájos dallamokkal már egész lelkűk, szivök el vala telve, ragadta el őket a táncz heve. De mikor Strauss produkált a tánczteremben egy általa szerzett uj keringőt, már az első hangok annyira magokkal ragadták a tánczszenvedélyt, hogy mindenki a parkettra rohant, s az egymásra következő elmés, pikáns, izgató dallamok mindjobban elbűvölték, s szenvedélyesebbé, kitöröbbé tették a tánczhevét. Ez érdekes időkben Bécs szalonjaiban, táncztermeiben, korcsmáiban, s utczáiu csak egy refraint lehetett hallani:

Wie der Strauss und der Lanner,

So kann’ s do’ kaner.

E két keringő-királyhoz méltóképen sorakozott harmadiknak a szintén hírneves Morelli bécsi karmester, ki később mint egy budapesti előkelő zenekar igazgatója, nálunk is kiváló szerepet játszott.

Francziaországban Maria Antoinette honosította meg a keringőt. Ö felsége tánczolta azt először az udvari bálban. Ekkor mondá Géni is asszony: „Une jeune personne légérement drapée, se jettant dans les bras d’ un jeune hőmmé, qui la presse contre son sein et qui l’entraine avec une telle impetuosité, qui bientőt eile éprouve un violent battement de coeur et qu’ éperdue la tété

álom, Mendelssohn-Bartholdytól; előadva zongorán és harmóniu- mon. 15. Jegyzői beszámoló beszéd, tartja Varga Sándor IV. é. hittud. hallgató. 16. Záródalok Zsasskovszky Károlytól; előadja a növ. papság énekkara.

— Az egri önkéntes tűzoltó-egylet, rendes évi alakuló és tisztújító közgyűlését f. hó 11-én, azaz Áldozó-csütörtökön d. e. 10 órakor tartja a városház nagy termében, melyre az egylet alapitó, pártoló és működő tagjait tisztelettel meghívja.

Kovách Kálmán, elnök.

— Az egri önk. tűzoltó egylet, e szépen kiféjlett nemes, és közhasznú egyesületünk, a jövő Áldozócsütörtök ünnepén, f. máj. hó 11-én tartja rendes évi közgyűlését, melylyel egyszersmind érdekes ünnepségeket is szándékozik egybekapcsolni. E közgyűlésen fogja ugyanis az egyesület elnöke, Kovács Kálmán kir. főmörnök, a megfelelő szolgálati érmeketfel- tüzni azon tűzoltó baj társak mellére, kik, mint működő tűzoltók 15, illetve 10 és 5 éve állanak a nemes ügy szolgálatában. E szép ünnepség a délesti órákban nyer folytatást a tűzoltó őrtanyabeli kerthelyiségekben fölállított kettős födött tekepálya diszmegnyitásában, s befejeztetik a kitüntetett tűzoltók tiszteletére ugyancsak a tűzoltó őrtanya helyiségeiben esti 8 órakor rendezendő társas lakomával, melyre a parancsnokság az egyesület minden rendű és rangú tagjait ezennel tisztelettel meghívja. A társas estély részvételi dija — a zene- dij beszámításával — 1 frt. 20 kr., melyre jelentkezés czéljából az egyleti eljáró aláírási iveket fog a t. egyleti tagokhoz vinni. Akiknek azonban esetleg nem volna alkalmuk az aláírási iveken magokat előjegyezhetni, a társas estélyben való részvé- telök iránt tisztelettel kéretnek az egyleti főparancsnokságnál, vagy a tüzoltó-őrtanyán f. máj. hó 10-iki esti 6 óráig jelentkezni.

— Kik jártak a jelenleg élők közül a gimnáziumi laktanya czimü épületbe iskolába ? Ezen kérdéssel kapcsolatban a következő sorok,közlésére kérettünk fel: Kérelem. Az áll. reáliskolai, évi „E r tesit ő“ jében, Juhász Norbert értekezésének felhasználásával, közölni fogom az iskolaépület, a régebben ú. n. gimnáziumi laktanya történetét. Mint helyi érdekű adatot, függelékül azok névsorát is óhajtanám közölni, kik — helybeliek úgy mint vidékiek, még ott járták, e század első harmadában a gimnázium alsó osztályait. Tisztelettel kérem tehát az illetőket, szíveskedjenek neveiket lehetőleg e hó végéig, tudomásomra hozni. Természetes, hogy egyéb az iskola-épületre s az iskola belső életére vonatkozó hiteles adatokat vagy személyes visszaemlékezéseket is nagy köszönettel fogadok. —Kemény Ferencz, hely. igazgató*)

*) E sorokat annál melegebben ajánljuk t. olvasóink figyelmébe, mert tárgyuk kiválóan helyi érdekű s oly adatok megőrzéséről van szó, melyek már-már feledésbe merülnek. A közvetítést készséggel elvállaljuk. Szerk.

lui tourne. Voilá, ce que c’ est qu’ une valse.“ (Egy fiatal hölgy, lenge öltözékben, karjaiba veti magát egy fiatal embernek, aki a hölgyet keblére szorítja, s oly hévvel ragadja tova, hogy a hölgy csakhamar heves szívdobogást kap, s önkívületében szédeleg a feje. íme, ez a keringő!)

S Maria Antoinette keringője nem a legkisebb emeltyűje vala ama gyűlöletnek, melyet iránta tápláltak.

I. Napoleon szintén szeretett keringőt tánczolni.

Az 1810. évi márczius havában történt. Napról-napra várták Párisban az osztrák császár leányának megérkezését, aki Napóleonnal Bécsben már per procura össze volt esketve.

Napoleon az elfogadó teremben állt sógorával Murattal, Hor- tense királynővel, és unokahugával Stefánia herczegnővel, aki pajzánul azt kérdezte a császártól:

— Sire, tud-e ön keringőt tánczolni?

— Hm! — mormogta a császár a malicziózus kérdés által meglepetve, — istenemre, soha se tudtam egy körfordulatot végig tánczolni, mert két vagy három keringés után azonnal szédülést, kaptam, mi miatt abba kellett a tánczot, hagynom. De mért kérdezte ezt tőlem, kedves Stefanie?

— Sire! — válaszolá a herczegnő. — valóban sajnos, hogy felséged nem tud keringőt tánczolni; a németek rajonganak e táncz- ért, s a császárné bizonyára osztja hona leányainak Ízlését. Miután pedig most már nem lehet más tánczosa, mint fölséged, meg lesz fosztva a keringőzés élvezetétől.

— Istenemre, igaza van önnek, Stefanie. Egyátalán meg kell tanulnom keringőt tánczolni. De hát hogyan? Nem lenne ön