Eger - hetilap, 1892
1892-03-01 / 9. szám
tiszta öltözetbeu jelentek meg, igen illedelmesen viselték magokat, és nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat. Nos hát: szerény indítványom abból áll, hogy a mi, tudományokkal foglalkozó derék férfiasuk is alakítsanak ily szövetkezetét a czélból, hogy középosztálybeli polgártársaink számára, legalább a beköszöntő böjti időszakban, vasár- és ünnepnapokon, hasonló ismeretterjesztő népszerű felolvasásokat tartsanak. Nemes vállalkozásuk, nézetem szerint, nem fog nagy fáradsággal járni, s nehézségekbe, vagy akadályokba ütközni, mert tudományokkal foglalkozó férfiaink Egerben, hál’ istennek, szép számmal vanuak. s igy áldozatkész vállalkozásuk csak ritkábban volna igénybe veendő. Ha csak kizárólag magokat a tanítással foglalkozó férfiakat veszszük. már ezekből magokból is igen szép szám kerül ki. Nevezetesen : a hittudományi karnak van 8, a jogtudományi karnak 11, a cist. r. főgymnásiumuak 14, az állami reáliskolának 3, a fitanitóképzö intézetnek 9 — összesen körülbelül 45 professora, kik közöl számosán az irodalommal is foglalkoznak. Sőt elemi iskoláink tanítói között is ismerek egy-két, kiválóbb képzettségű s irodalmilag is müveit férfiút, kik e téren igen jó szolgálatokat tehetnek. Méltó, sőt előkelő helyet foglalnak el e tudományosan müveit férfiaink közt: hazánk egyik jeles költője, országosan ismert történetbuvéraink, s egyik jeles entomologusunk, kinek neve hazánk határain túl is széles körben ismeretes stb. Látjuk tehát, hogy a terv kivitelére alkalmas férfiaknak bővében vagyunk, kikről teljesen meg vagyunk győződve, hogy alkalomszerüleg ismereteiknek ily nemes és üdvös módon való közrebocsátására szives készséggel fognának vállalkozni. A terv létrehozására nézve tehát, mint látjuk, kellő és bőséges szellemi erők mellett, nemcsak semmi akadály vagy nehézség nem merül fel, sőt az könnyű szerrel keresztül is vihető. Minden a kezdeményezéstől függ tehát. S ebben sincs fönakadás. Azt hiszem: a kezdeményezésnek, s illetve az ii g y folytatásának, magából az egri iparos-körből kell kiindulnia, mely, saját., helyes felfogású s a leajobb szándéktól vezérelt nemes inicziativájából az ügyet nem rég, immár meg is indította, midőn a tél folyamán nt. Kan dr a Kabos derék fiatal történetbuvárunkat, s utóbb néh. hold. eml. dr. Molnár Rezső, volt hevesmegyei tanfelügyelőségi tollaokot, az egyesület helyiségeiben ismeretterjesztő népszerű felolvasások tartására fölkérte, kik mindketten a kérelmet szives készséggel teljesítették is. Pár év előtt ugyancsak az iparoskor helyiségeiben országgyűlési képviselőnk, Szederkényi Nándor tartott érdekes felolvasást „Hevesmegye monográfiája“ ez. becses, terjedelmes müvéből, Dobó Istvánról, Egervár hírneves védőjéről. Nem lehet, kívánni, hogy azon t. urak ily felolvasások tartására önként ajánlkozzanak, hanem, az illendőség követelményei szerint is, jogosan megvárhatják, hogy erre fölkeressenek. Meg vagyok győződve, Hogy az egri kér. iparoskor ilyetén udvarias fölkérésének, épen úgy. mint a föuebb említett t. tudós férfiak, — az ezentúl fölkérendök is szives készséggel fognak engedni. Úgy vagyunk értesülve, hogy közelebbről KemplenRadó, nyug. magy. kir. pénzügyi igazgató ő nsga, a jeles entomolog, szándékozik, esetleg az egri tourista-egyesület egyik közgyűlésén, egy naeyérdekü felolvasást tartani „a rovarok életéből.“ A közohajfásnak adok kifejezést annak nyilvánításával: vajha alkalom nyujtatnék, hogy ez igen érdekesnek és tanulságosnak Ígérkező előadás a nagy közönség számára is hozzáférhetővé lenne.. Hogy az ilyetén előadások közművelődésünkre nézve mily nagy fontossággal, s közönségünkre nézve mily rendkívüli vonzó erővel bírnak: tanusitják a ft. cist, rend vezetése alatt álló egri főgymn. tanárkara által évek előtt, a nevezett intézet helyiségeiben. a müveit közönség szamára rendezett, ismeretterjesztő népszerű felolvasó estélyek, melyek iránt közönségünk körében egyre fokozódó mértékben oly rendkívüli érdeklődés nyilvánult, hogy utóbb az intézet legnagyobb termei sem voltak képesek az oda tódult közönség befogadására. Buzgó óhajtással s szeretettel kérjük s várjuk tehát a nemes törekvésű derék egri iparoskor serény munkásságát a megkezdett nemes czél további fejlesztésére. Egy egri polgár. Különfélék. Az „Eger“ kiadóhivatala a nagyérdemű közönség kényelme tekintetéből, az „Eger“ lap részére Bauer H. egri kereskedő üzletében (Szécheniji-utcza városház-épület) előfizetés és hirdetés-fölvételi irodát nyitott. A nevezett ezég f. 1892-ik évi márczius hó l-sö napjától fogva fel van hatalmazva az „Eger“ lap részére előfizetések és mindennemű hirdetések fölvételére. Ugyanott egyszersmind különféle nyomtatványokra megrendelések is elfogadtatnak. Az „EGER“ tárczája. Húsz év után. Az egri kath. főgymnásiumban 1871. jul. 7-én érettségi vizsgálatot tett tanulók 1891. julius 7-én tartott találkozójuk emlékére ajánlja iskolatársainak Petheö József. Társak, be rég volt az, be rég; Mikor éltünk szép tavaszár Mint gondtalan, pajkos lepek A virágon, Öröm-szárnyon Együtt röpködve éltük át. Rég volt, hogy az Olymp-mezőn A forrásból együtt ivónk, S jó nemtőink szeme előtt Komoly arczczal Nemes harczczal A pálmáért versenyt vívónk. De végre is elérkezett A válópercz, mely elszakít, És mi fájón nyújtónk kezet, Hogy megkezdjük Már nem együtt Az új élet új harczait. De még előbb könyek árján Az ajkra hő xsókot tüzénk, Aztán szivünk szent oltárán Önkezűnkkel Gyújtottuk fel A barátság Vesta-tüzét . . . Húsz év tűnt el azóta már, Hol bú között, hol derűvel. De mint fészkét a kis madár Felkeresi, Nem feledi, Egymást mi sem feledtük el. Egy szó kellett: „jertek!“ s ime A szív örült régi vágyán ; S távol, közel egyszeribe Látni egymást Szálltunk bízvást A szeretetet sebes szárnyán. S mily édes volt e perczeuet, Csak érezni lehet csupán! Mennyi öröm rezgette meg Szivünk burját, Azok tudják, Kik ott voltunk busz év után! Igaz! eltűnt az ifjú báj ! . . De a kebel ttre dobog! Nem egy ábránd tűnése fáj . . .
