Eger - hetilap, 1892

1892-02-23 / 8. szám

érlő orvostudóssal, vagy novellairóval egy-rgy ilyeu crczismét. Ezután minden számban lesz egy jellemrajz, melyet arczképről olvas le a lap egyik-másik vesékbe látó munkatársa. — Az e heti szám tartalma különben következő: József föherczeg csa­ládja körében (czimkép). — József föherczeg legújabb müvének előszava, irta József föherczeg. —- József föherczeg Fiúméban, illa Thewrewk István. — Az alcsúthi kastély főbejárata (kép.) — Az alcsúthi tó (kép). — József föherczeg esztergályos műhe­lye (kép). — József föherczeg sajátkezű levele (kézirat.) — Jó­zsef föherczeg a honvédség főparancsnoka. — József föherczeg mint szakács, (irta Thewrewk István). — József föherczeg mint kertész. —■ „Nagymosás“, (Baditz Ottó festménye.) — Éjfélkor, költemény Gon da Dezsőtől (képpel), — „Franc“ elbeszélés, irta Neruda. — „Keletre“, költemény Makai Emiltől (képpel). — Az utolsó Dey, elbeszélés Borostyám Nándortól (bárom képpel). — Az athléta-bái tánezrendje (nyolez sportkép: „csárdás“, „keringő“, „tipegő“, „négyes" sat.) — A múlt hét: Udvari hírek; — zenei élet; — irodalom (A Kisfaludy-társaság ülése képpel). — Szín­ház. — Thurn-Taxis Egon herezeg (arczképpel). — Arczképta- nulmányok I. (Egy női arczképpel). — Talányok; szerkesztői üzenetek; stb. A „Magyar Géniusz“ szerkesztősége és kiadóhi­vatala Budapesten, Kerepesi-út 14. Előfizetési ár félévre 5 frt 50 kr. Uj előfizetőknek a régi számok is megküldhetők. — Bret Harte, az utói érthetetlen amerikai iró, ki még foly­vást bámulatos tevékenységgel bocsátja közre kisebb-nagyobb mű­veit, az utóbbi időben kevesebbet fordul meg a magyar olvasó- közönség előtt, részint talán azért, mert a franczia regények mind jobban terjeszkednek, részint pedig azért, mert Bret Harte tömör stílusát az angolból fordítók közül is csakis kevesen tudják meg­érteni. annál kevésbbé pedig visszaadni. Nagyobb munkái azonban mind megjelentek magyarul is, és az Egyetemes Regénytár kiadói érdemes dolgot cselekedtek és valódi szolgálatot tettek a magyar olvasóközönségnek, midőn a hírneves iró egyik legújabb remekét Yerba Buena czimmel kiadták Fái Béla fordításában s vele a re­génytől- színvonalát és értékét csak emelték. A regény San Fran- ciskóban játszik, e bámulatos gyorsasággal nagygyá fejlődött va­lósban, ott az Arany-Kapu mellett s személyei részben még a régi városalapitók, részben az uj idők emberei. Olyan pompás, igazi amerikai alakot, mint Pendleton ezredes, az Eldorádó-bank igazgatója, maga Bret Harte is keveset teiemtett még, s elbeszé­lésének drámai ereje és meglepő fordulatai bízvást versenyeznek korábbi müveivel. Bájos leányalakja, ki a „Yerba Buena“ nevet viseli, meg „Howard Kati“, ki a régi San Franciskóban a női elemnek úgy szólván egyetlen képviselője, a művészet legnagyobb tökéletességével vaunak rajzolva. Egy modern franczia pszicho- logus-regényiró kötetekre lapositotta volna el azt, a mit Bret Harte a maga egyszerűségében másfél kis kötetben elmond. Az Egyetemes Regénytár VII. évfolyamának 6. 7-ik kötete foglalja magában Bret Harte e nagy érdekű művét, s toldalékul Mrs. Hungerfordnak, a mai legkedveltebb angol asszony-irónak egy el­beszélését közli: „A kis makranezos“ czimmel, mely csupa ele­venség, tűz és kedvesség. A két kötet ára csinos piros vászon- kösésben 1 frt. — Az ált. munkásbetegsegélyzö s rokkant egyesület egri élő­helyén az 1891-iki decz. és 1892. jan. hónapok folytán a bevétel volt: heti járulékokból 463 frt. 81 kr., beiratási dijakból 42 frt. 80 kr. a rokkant pénztárba fizetés 2 frt. 22 kr. összesen 508 frt. 81 kr. A két havi kiadás: betegsegélyezésre 296 frt. 91 kr. temetési költségekre 75 fit. szülési segély 2 frt. 70 kr. orvosi dijak 73 frt. 06 kr. fürdőkre 25 fi t. 48 kr. kórházi ápolás az ir- galmasokuál 9 frt. irodahelyiség 3 havi bérlete 9 frt. meghatal­mazott dija 36 frt. 58 kr. postaköltség 1 fit. 20 kr. Összes kia­dás 528 frt. 93 kr. Kiadási többlet 20 frt. 13 kr. — Mit lehet egy jó laptól kívánni? Az ma már nem elég, ha egy lap gyors és pontos értesüléseket közöl a világ minden tájékáról. Lehetnek benne a legfrissebb hírek minden országból, tarthat külön levelezőket Parisban, Londonban, Berlinben, Pcter- várt, Rómában és egyebütt, ezzel még csak azt éri el (de csak lia levelezői az illető kormányférfiakkal és politikusokkal össze­köttetésben állanak), hogy naponkint megtáviratoztathatja magá- aiak nemcsak azt, a mi történt, hanem azt is, a mi valószinűleg történni fog. Ma határozottan békések a kilátások, de a keleti kérdés minden pillanatban zavarral fenyeget; Konstantinápoly, Sófia, Bukarest, Belgrad, sőt még Csetinye is megannyi gyújtópontja egy aknának, melytől egész Európa föllobbanhat. Egész gyönyö­rűsége, de gyakran bosszúsága is az a gyakorlati államférfiak­nak. ha tapasztalják, hogy van egy lap, melynek találékony eszű tudósitói néha a legrejtettebb dolgokat kifürkészik. E lapnak igen kitűnőek belföldi hírforrásai is, a hazai politikáról egy lap sem nyújt oly kimerítő tudósításokat: parlamenti tudósításai meg épen mintaszerűek. Azután az a sok regény, ama sok jeles szakiró, színmű- és könyvbiráló ezikkei, tanulmányai, melyeket közöl, mind meglepheti az olvasók ezreit ; de manapság egy igazi jó laptól mindezeknél többet kivannak. Mai nap minden ember­nek fontos érdekei vannak az üzleti élet terén, s egy jó lap első kötelessége, hogy ebben a tekintetben teljesen megbízható tanács­adó legyen. Politika és szépirodalom igen jó szórakoztatója a müveit embernek, a férj, a nő és a serdült gyermekek mind meg­találják mulatságukat benne, de mit ér az olyan házibarát, a ki csak mulattat bennünket, de soha egy okos tanácscsal nem tud szolgálni, ha hozzáfordulunk? Egy igazán jó lapnak e kettős föl­adatát megvalósítva csak egyetlen egy lapnál tapasztaljuk, az Egyetértés-nél. mely különben terjedelménél fogva erre úgyszól­ván egyedül alkalmas is. Mert ahhoz bizony nagy papirpazar- lás szükséges, hogy előbb adjunk egy óriási lapot a közönség mu- lattatására, aztán adjunk egy másik még nagyobb lapot a közön­ség anyagi érdekeinek támogatására. Mert a hány foglalkozású ember van egy lap olvasói közt, annyi különböző érdeküket kell kiszolgálni. A kereskedő, a tőzsdelátogató, a bankár, a kötvény- tulajdonos, a sorsjegyvásárló, az a sok száz és százféle gyáros, iparos, üzlet-tulajdonos és gazdálkodó, az nemcsak azt akarja tudni, hogy az értékpapirosoknak, meg a nyersanyagoknak és készítményeknek mi az áruk. lmnem azt is, hogy hol lehet olcsón vásárolni, s hol lehet valamit lehető legjobb áron értékesíteni? És ezt nem képes semmiféle lap sem nyújtani, legyen még oly jő is szerkesztve, ha mindjárt százezreket áldoznak is tartalma emelésére, ha csak nincsen abban a szerencsés helyzetben, mint „Egyetértés“, melyet a hazai üzleti világ a magyar kereskede­lem vezérlapjává tett, és a hirdetések egész özönével keres föl. Az üzletemberek az Egyetértés-t tekintik annak a közegnek, mely köztük az érintkezést, ha szükség van rá, legsükeresebben köz­vetíteni képes hirdetései által. Kinek hirdetni valója van, az Egyetértés-t keresi föl, mert tudja, hogy 23,000, a legvagyono­sabb osztályhoz tartozó előfizetőhöz fog szólani; a ki pedig azon gondolkozik, hogy melyik lapra fizessen elő? az ismét csak az Égyetértése választja, mert jól tudja, hogy e lap az ő anyagi érdekeit nemcsak megvédelmezheti, hanem ha tájékozását belőle meríti, mint üzletember okvetlenül boldogulni is fog. Ezt min­den jó laptól meg lehet kívánni, elérni azonban csak az Egyetér­tés által lehet. — A mezőgazdasági hitelügy szervezéséről, érdekes füzetet adott ki dr. Imrédy Kálmán, a közbirtokosok országos földhitel- intézetének vezértitkára. Tanulmányát most egy figyelmet ér­demlő czikksorozattal egészíti ki a „Magyar pénzügy" pénzinté­zeti szaklapban. Ezen czikksorozat bekezdő részében szerző ki­fejti, hogy a vidéki hitelszövetkezetek mellett még külön hitel- egyleteket mint valami különálló szervezetet nem akar létesíteni,, legfeljebb mint a vidékenkenkénti szövetkezés egyik alternativ módozatát. Imrédy a szövetkezetek szervezésénél a fősulyt az el­lenőrzésre fekteti, azért szükségesnek tartja, hogy már magoknál a helyi szövetkezeteknél a tagok széleskörű, ez irányú jogain kí­vül a felügyelő választmány annyira kiterjedt hatáskörrel bír­jon, hogy közbenjőtte nélkül tisztán adminisztráczionális teen­dőkön kívül semmise történhessék. Miután az ellenőrzést egy központi hitelforrás kellően gyakorolni nem képes, Imrédy a he­lyi szövetkezetek és a központ közé s a vidéki szövetkezetei.,, illetve egy e czélból valamely vidéki pénzintézet kebelén belül alakítandó hitelegyletet illeszti be. Az Imrédy által kontemplált szervezet és hitelforma egyébiránt oly egyszerű, hogy abban egy kissé ügyes jegyző és tanító könnyen eligazodni képes. — Rendőri hírek. Hirtelen halál. Dubri Albert mezőkö­vesdi születésű egri lakos, folyó hó 17-én reggel, a mint, az utczán sertéseket hajtott, hirtelen összerogyott s pár pereznyi vonaglás után meghalt. — Az orvosrendőri vizsgálat, agy-szél- hiidés folytán beállott természetes elhalálozást konstatált. — Terményüzlet. (Sonnenschein Y. terménykereskedő r. tu­dósitónktól.) Terményüzletünkben tartós lanyha irányzat tapasz­talható. Vevők és eladók egyaránt rezervált állást foglalnak el. A múlt hétről jegyzett áraink: t. búza (heti vásári árú) 9.60—10; első minőség nagyobb szállítmányokra 10.30—10.50; rozs és két­szeres 8.60—9.40; árpa 6.40—7.50; kukoricza 5—5.30; zab 5.60—6 frt. mmkint. Felelős szerkesztő : Szaloó Ignácz.

Next

/
Thumbnails
Contents