Eger - hetilap, 1892

1892-02-16 / 7. szám

53

Végül még egy tüneményszerű művész meteor készül hazánkban hangverseuykörutat tenni, s ez alkalommal hangversenyuzés czéljából városunkba is belátogatni — Ez pedig nem más, mint a hét éves udvari zongoraművész: Koczalsky Raoul. (Arczképe látható a foutezai kirakatokban.) — ügy látszik, a esu da művé sz-g y er ekek korszakát éljük. De ez a művész apróság, ez az iczi-piczi polvák-gverek. kinek kedves-nyájas arczképvonásai- ról is nagy genialitas- tükröződik le, s kinek büszke gyermek- mellét már is számot lovagrendjei díszíti, — valamennyi csuda- gyerek-kortársát messze fölülmúlja. A mai kor kis Mozartja. Sót több! — azok után Ítélve, miket róla Ran síik Ede, dr. prof. az európai mftvelr világ elismert legnagyobb zenekritikusa a bécsi „Neue Freie Presserben ir. „Hogy a parányiság is képes nagy eredményeket produkálni — Írja a nevezett hírneves müitész, — azt megmutatta Kaczalsky Raoul, a hét éves zongoraművész, ki a Bösendorfferféle teremben tartott hangversenyén az egész müveit közönséget bámulaiba s elragadtatásba ejtette. Az előttem ismeretes csndanhívész-gyerekek közt feltétlenül ez az apró hét éves zongoraművész a legfeltűnőbb s legérdekesebb jelenség, mert nemcsak apró kacséinak gyorsasága, s biztosságával ejt bámulatba, de korához képest csudálatos zeneérzeke s felfogásával is. És mit játszik ez a gy-rek? A legmesteribb darabokat Bqch, Schumann, Chopin, Liszt, Brahms stb. legn tgyobb nevű zeneszerzőktől. E művészi szerzemények tehnikai nehézségeihez képest úgyszólván csekély semmiségek voltak azok a darabok, amiket a múlt század zongorás csud t-gyet eke, a kis Mozart Amadé játszott! Az apró zongora-művész, Koczalsky Rtonl, mindenesetre érdekes és ritka jelenség a művészet egén, nagyon megérdemli, hogy őt a zeneértő müveit közönség figyelmébe ajánljam stb.“ — Mikor szándékoznak e művészek Egerben hangversenyt rendezni? — arról idejekorán fogjuk t. müvek közönségünket tudositani. Hogy azonban meg fogják-é hangversenyüket tartani, vagy ezek is elmaradnak, mint a Bianca Panteo hangversenye dugába dőlt, — az, mint már említettük, egyenesen a t. közönség jó akaratától, s pártolásától fog függeni.

— Művészi hangversenyek Egerben. A lapunk mai számában említett világhírű művészek Egerben tartandó hangversenyeire nézve, a hozzánk tegnap érkezett tudósítások nyomán, müvé- szetkedveiő t, müveit közönségünknek egyelőre a következőket jelenthetjük: F. é. márczius hó 2-án lesz a 7 éves zongora- művész: Koczalsky Raoul hangversenye. Márczius hó léén Hubay Jenő, hírneves hegedűművész hazánkfia, tart hangversenyt városunkban, — ntig Gerster Etelka, a nagynevű énekmüvésznó, márczius 30-án szándékozik egri hangversenyét megtartani. E hangversenyek részleteit idejekorán fogjuk t. közönségünkkel megismertetni.

— Az egri ügyvédi kar legfiatalabb tagja, dr. Schwartz Sándor a napokban tért vissza Budapestről ügyvédi diplomával, városunkba, s irodáját, mint köz- és váltó-ügyvéd, a ■czukorutczai Wavrikféle házban megnyitotta.

— A Barna Manó butorgyáros czég gyári munkásai f. hó 27-én azaz farsang szombatján a törzskaszinó nagy termében tombolával egybekötött t,ánczmulatságot rendeznek, a gyár betegsegélyzö pénztára javára, melyre a meghívók a napokban küldetnek szét.

— Bianca Panteo Miskolczon. Bianca Panteo, a 12 éves nagyhírű hegedüművésznő Miskolczon, a múlt héten, egymás után két hangversenyt is adott, s mint az otthelyi lapok írják, — mindakettőt nagyszámú elegáns közönség előtt, melyet a fiatal művésznő bámulatos játéka egész lelkesedésre ragadott. — Annál szomorúbb ránk nézve, hogy a fiatal művésznő, közönségünk indolencziája miatt, Egerben hangversenyt nem tarthatott.

— Á „Magyar Géniusz“ legújabb száma Vaszary Kolos herczegprimás arczképét, közli azon alkalomból, hogy a prímás székhelyére költözött. — A rendkívüli fénynyel kiállított képes lapot e héten még igen sok nevezetes közlemény Uszi érdekessé. l?y Széli Kálmán nyilatkozata foglaPatik benne, hogy miért nem fogadta el a képviselőházi elnökség tisztségét, ugyancsak nyilatkozata egy magas rangú katonatisztnek, hogy mi a nézete azokról a katonai, brutalitásokról, melyekről az utóbbi időben annyit beszéltek. Érdekes közlemények a Vaszary Kolosról szólók, mert eddig egészen ismeretlen uj adatokat tartalmaznak a prímásról. — Az igen szép és elegáns kiállítású, s azonkívül tartalomdus lap egész tartalma különben a következő: Vaszary Kolos herczegprimás (kép). — Hétről-bétre. — Három a táncz, Szalóczy Bertalan elbeszélése (képekkel). — Bolgár szépség- (kép). — A bűnbánó palócz, Temérdek költeménye (képpel). — Vaszary Kolos szülei, irta Vaszary Mihály. —

Vaszary Kolos mint gazda. — A prímás vérrokonai. — Kedves u itárs (kép). — Szeretlek, Hevesi József elbeszélése. — Egy emlékirat története, irta Abonyi Lajos (vége). — Egyedül, Guy de Maupassant rajza, (a szerző arczképével). — „Fejedelem“ (hangjegy) részlet „A kis molnáráé“ czimit operettéből. — Mária Valéria fohercz-gnő keresztelője (aép). — Egy hires rendelet (Iuterwiew). — Udvari hírek. — Lumuiczer Sándorról (képpel). — Színház. — Irodalom. — Hogy szakadt el a kis Janika vasárnapi nadrágja? (kép). — Talányok. — Szerkesztői üzenetek.

— Uj napilap. A fővárosban újév előtt, mint tudva van, „Magyar Újság“ czimmel dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő tulajdonában uj politikai és közgazdasági napilap indult meg. Előfizetési ára 12 frt. Arról értesülünk, hogy a „Magyar Újság“ úgy, mint a többi hasonló alakú napilapok, daczára olcsóbb árának, szintén 16 oldalnyi gazdag tartalommal jelenik tneg. A lap tartalma ép oly érdekes, mint változatos, rovatai kifogástalanok, szépirodalmi része a legszellemesebb Írókat gyűjti maga körül, azonkívül két rendkívül érdekes regényt közöl, egy előkelő úri hölgytől pedig hetenkint állandó és illustrált divattudósitást hoz. Ajánljuk e lapot olvasóinknak, annál inkább, mert fél- és egész éves előfizetőinek még az az előnyük is van, hogy a „Magyar Ujság“-nak 7 milliónyi nyereménynyel kecsegtető két sorsjegycsoportjára játszhatnak.

— Felhívás. Szabályrendelet értelmében minden birtokos vagy bérlő márczius hó végéig köteles a kertje, szőlője, vagy rétjén lévő gyümölcs és díszfákról, cserjék, és sövényekről a hernyófészkeket és tojásgyürüket leszedetni és elégetni; — az ezt mulasztó tulajdonos vagy bérlő a netalán hivatalos úton teljesített hernyóirtás költségeinek megtérítésén felül 5 forintig terjedhető birságban marasztalható. Ebből kifolyólag és még azért is, mert az idő ezen munka végzésére igen kedvező, s a tavaszi munkák beállta előtt igen könnyen, és kevés költséggel végrehajtható, — gyümölcstermésünk érdekében felhivatik a birtokos közönség, szabályrendeletben gyökerező ezen kötelezettségeiknek teljesítésére. Eger 1892. év február hó 14.

Morvái/ János tanácsos, m. r. ügykezelő.

— Itt a hernyószedés ideje! Nálunk a legtöbb helyen akkor fognak sokan, — ha egyáltalában hozzáfognak — a hernyók leszedéséhez, midőn azok téli álmukból felébrednek és kezdenek szétmászni. Ez nagy hiba, miután ily tökéleletlenül végzett munkával magunknak és másoknak kárt teszünk, mert a hernyók éhesebb része már ennivaló után szétmászik, az üres, vagy félig üres hernyófészkek leszedésével pedig nem sokat használunk fáinknak, és ha alaposan át nem nézzük fáinkat, csak nagyjából kapkodjuk le, a mi éppen szemünkbe ötlik, nem csu- dálkozhatunk, ha fáinkat lerágják a hernyók. Most, midőn szőlőink elpusztultak, s gyümölcsfáink után várhatnánk egy kis hasznot, ebben az időben, midőn még jobban ráérünk, lássunk hozzá a hernyózáshoz, és végezzünk alapos munkát. Áll pedig ez abból, hogy leszedjük a hernyófészkeket, a szembeötlő gyűrűs, és gyapotos hernyók tojásait, a hernyóbábokat, a fán maradt leveleket, elrothadt, és a fára száradt gyümölcsöket, és ezeket mind szorgalmasan összegyűjtve égessük el; mert ezek mind. kártékonyak. A száradt levelekben is lehetnek elrejtve férgek, vagy azok tojásai; de lehetnek azokon ép úgy, mint a fára száradt gyümölcsökön kártékony gombák is, amelyek megint ellephetik a leveleket, gyümölcsöket, pusztítva a fa életerejét, termését, és évről-évre jobban elszaporodva, éreztetik kártékony hatásukat.

— Rendőri hírek. Szerencsétlen halál. Oros János és Sze- ginyák János, N. E. helybeli nagybirtokos cselédei, folyó hó 10-én délelőtt egy jól megrakott kocsi trágyát szállítottak gazdájuk alsó-cziglédi szöllójébe. Midőn a szőlő mellett elvonuló mesgyén haladtak, a lovak valamitől megbokrosodtak s egy fordulónál a kocsit fölborították. A kocsi oly szerencsétlenül borult fel, hogy az azon ülő két cseléd ngyszólván teljesen a trágya alá temeti etett. Szeginvák Jánosnak saját előadása szerint: egy negyedórái kínos küzdelem utáu sikerült a kocsistól reájuk nehezkedö trágya alul félig eszméletlen állapotban kimenekülni, a nálánál sokkal gyengébb és fiatalabb Oros János azonban magát kiszabadítani nem tudta s mikor társa onnan kihúzta, már megvolt halva. A rendőrség az esetről jelentést tett a kir. fény, törvényszéknek, mely Oros hulláját felbonczoltatta. A törvény- széki bonczolás faladás által bekövetkezett elhalálozást, constat ált.

Felelős szerkesztő: Sza/bó Ignáoz.