Eger - hetilap, 1892
1892-12-06 / 49. szám
397 nélkül a nő szép hivatását betölteni képtelen. A szelíd nő arcza nemes, olyan, mint a felhőtlen tiszta ég, a mely mindenkire vonzó, emelő, bátorító hatással van. Legyen a nő arcza a szív és kedély zavartalan világának hű tükre, rajta a szemek a barátságnak és más nyájas érzületeknek kellemes melegét árasztó napjai. Ez legyen azon fegyvere, a melylyel szivet hódítson és azt megtartsa. Ez azon eszköz, a melyre a leánynak, mint leendő anyának, mint feleségnek jövő hivatásához okvetlenül szüksége van. Hanem hogy a leány szelídséget tanulhasson, azon légkörnek, a melyben felnő, kell az ehhez megkivántató tulajdonságokkal birnia. Ha a szülői házban örökös perpatvar, haragos szenvedély dúl és csak mogorva arczok láthatók; ha az apa heves, indulatos, illetlen beszédű, káromkodó s minden egyéb rossz szokások- és szenvedélyeskedésekben tündöklő férfiú; ha az anya ellentmondó szellemű, türelmetlen, zsémbes, nyelveskedő és átkozódó szörnyeteg: akkor a családi légkör fagyasztó hideg ahhoz, hogy a leánygyermek lelkében a szerény ibolya meggyökeresedjék . . . . , mert valamint a szerénység jelképének, az ibolyának tavaszi enyhe légkör és az ég nyájas tekintete szükséges, úgy a leánygyermeknek szelídségre való neveltetésében is a család tagjainak kölcsönös meleg szeretete, az apa és anya nyájas, szelíd mosolyai lesznek nevelő hatással. Legyen a nőnek egy másik ékszere, például karperecze, a munka- és hivatás-szeretet, melyhez, mint gyöngyök, tartoznak: a tisztaság, rendesség, pontosság és még egy értékesebb drágakő — a takarékosság. Feltétlenül szüksége van a munkásságra a nőnek, tartozzék bár akármelyik osztályához a társadalomnak. A szegénynek létföltötel, a gazdagnak nemes szórakozás a munka. Hány példa van arra, hogy egy-egy hanyag, vagy testileg, erkölcsileg munkaképtelenné vált férj oldala mellett nemcsak a háztartás vezetése, hanem az egész család eltartása, a kenyérkereset nehéz munkája is a nő gyenge vállaira nehezedik? Mily szerencsés ilyenkor szerencsétlenségében is a nő, ha a szülői ház képesítette őt a munkára. Az alsóbb néposztály leánygyermekeinek mindazon foglalkozások mellett, a melyeket a női hivatás kijelöl, még a férfiak foglalkozásához, p. a földművelési munkálatokhoz, iparvállalatokhoz, üzletvezetéshez is kell érteniök; sőt ezen munkák által bizonyos testi edződést is kell nyerniük, hogy ama esetleg bekövetkezhető bajokkal, melyekbe számtalanszor a férfiak hibáiból eredő nélkülözések által sodorta- tik, bátorsággal küzdeni képes legyen. A vagyontalanabb középosztályú leányokat helyes dolog, különösen napjainkban, a bizonytalan jövő számára nemükhöz illő tisztességes kenyérkereseti módra is megtanítani (óvó-, tanítónő-, ipari foglalkozások.) Nem lehet szerencsétlenebb eljárás annál, midőn az idős anya éjt nappallá tesz, csakhogy felnőtt leányait kímélhesse. Igen visszás helyzet az, midőn az anya szobalánya kisasszony-leányainak .... A női munkássággal egy födél alatt szokott lakni a házi tisztaság, rend, a lefekvés, felkelés, napi teendők végzése körűi mutatkozó pontosság is. A milyen vonzó és barátságos képet nyújt egy tiszta, rendes lakosztály, a hol minden tárgy, még a levegő is a házi nő dicséretéről beszél, suttog: ellenkezőleg épp, olyan elundoritó és visszariasztó a szennyes, piszkos, szemetes, ház, a hol legelsősorban a nő ö 11özete enged a legnagyobb rendetlenségre, lustaságra következtetni. (Folyt, köv.) — Az „egri keresztény iparoskor“ rendes évi közgyűlését 1892. évi deczember hó 24-én d. u. 3 órakor, — alapszabálya értelmében pedig alakúló közgyűlését 1893. évi január hó 1-én szintén d. u. 3 órakor tartja meg mindenkor a kör helyiségében. — A választmány ezt azzal hozza a tagok tudomására, hogy a közgyűléseken, melyekre ez utón is tisztelettel meghivatnak, mentői számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Az évi közgyűlés tárgyai : 1. Elnöki jelentés a kör 1892. évi állapotáról. — 2. Szám- vizsgáló bizottság jelentése az 1892. évről vezetett számadások tárgyában. — 3. Pénztárnok részére felmentvény megadása iránti iutézkedés 1892. évről. — 4. Költségvetés előterjesztése 1893-ik évre. — 5. Alapszabály módosítása tárgyában teendő indítvány feletti intézkedés és határozathozatal. — 6. Indítványok tárgyalása. — Eger, 1892. decz. 12. A választmány. — Concert populaire. Egri (Weisz) Pál fiatal hegedűművész hazánkfia, ki a múlt évben, Patti Adelina világhírű énekművésznő társaságában, Amerika nevezetesebb városaiban összesen 38 hangversenyt adott, mint már lapunk utóbbi számában jeleztük, — az Egerben felállittatni szándékolt népkonyha javára, Szentkirályi Irén és Bauer Boriska urhölgyek, valamint Beleznay László hírlapíró közreműködésével a jövő 1893-i k év január 2-á n, a törzskaszinó nagy termében hangversenyt rendez, a következő érdekes és változatos műsorral: 1. He ged ü verseny Bruchtól, előadja Bgri Pál. 2. „Magyar ábránd“. Sipos Antaltól. Zongorán játsza Szentkirályi Irén urhölgy. 3. Szavalat, Beleznay László. 4. Spanyol tánczok Sarasaiétól. Hegedűn előadja Egri Pál. 5. Capriccio brillante, Mendelssohntól. Két zongorán előadják Szentkirályi Irén és Bauer Boriska urhölgyek. 6. Ábránd „Faust“ opera dallamai fölött, átírta Wieniavszky. Hegedűn előadja Egri Pál. Kezdete fél- nyolcz órakor. Belépti dijak: számozott ülőhely 1 frt. Belépti dij 50 kr. Karzat 30 kr. Jegyek, f. decz. hó 22-étől előre válthatók Bauer H. Széchenyiutezai kereskedésében. — Thomson Cézár, a hegedű-király, korunk egyetlen hegedű-művésze, aki a fölülmulhatatlan Paganini tehnikai mesterfogásait s titkait elsajátította, — ki nem rég Budapesten tartott hangversenyén, a főváros összes zeneértő közönségét bámulatra ragadta, — a jövő 1893-ik év tavaszán hazánkban hangve rseny-kö rutát szándékozik tenni, Kahlig Róza, európai hirü énekmüvésznő társaságában. A hírneves müvészpár ez utjok- ban Egerben is kész egy hangversenyt rendezni, még pedig 1893-ik évi márczius hó végén, vagy april elején, amikor, azt hiszszük, hangversenyök már megtartható lesz a színkörben. Miután azonban a müvészpár igénye hiröknek megfelelő, s csak ha ez igényök előre biztosítva lesz, hajlandók Egerben hangversenyt tartani: tisztelettel fölhívjuk az igazi, nagy müvé- vészet. iránt érdeklődő müveit közönségünket, hogy a páholyok, illetve a helyek idejekorán való elfoglalása iránt 1 egkésőbb 1893-ik évi febr. 1-ső napjáig gondoskodni szíveskedjék. Páholyok ára 8 frt. I. r. zártszékeké 2 frt. II. r. zártszékeké 1 frt 50 kr. stb. Helyek iránt, biztosit ék-előleg lefizetése mellett, Bauer H. Széchenyi-utczai üzletében gondoskodhatni. —- Kinevezés. Dr. Csaplaky Lipót egri ügyvéd, az egri arany fiatalság egyik kiváló tehetségű, előkelő tagja, az ungvári kir. járásbírósághoz kir. albiróvá neveztetett ki. — Gyászhir. Dezerécsi Rósa G-usztávné, szül. Reizen- auer Anna úrnő, Rósa Gusztáv egri főkáptalani uradalmi pénztári ellenőr neje, müveit társas köreink egyik kiváló kedveltségit, s jótékony nemes szivéről széles körökben ismert tagja, élete 48-ik, boldog házassága 18-ik évében f. decz. hó 9-én jobblétre szenderült. A boldogult elhunytát mélyen sújtott férjén kívül nagy számú előkelő rokonság gyászolja. A boldogult temetése, f. decz. hó 11-én, díszes egyházi szertartás, s a közönség tömeges részvéte mellett ment végbe. — Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik feledhetetlen kedves nőm végtisztességén megjelenni, és részvétükkel fájdalmamat enyhíteni óhajtották, ez úton fogadják hálás köszönetemet. Eger, 1892. decz. 10. Rósa Gusztáv. — Kisdedek öröme. A közs. iskolaszék múlt vasárnapi ülésén indítvány tétetett, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából az egri óvó intézetekben karácsonyfák állíttassanak fel. Az indítvány örömmel fogadtatott, s az óvóintézetek felügyelő bizottságának nő-tagjai fel fognak kéretni, hogy az ovodák növendékei számára felállítandó karácsonyfák költségeit közadományok utján szerezzék be. — Kir. Törvényszékünk telekkönyvi betétszerkesztési osztálya két nagy község uj telekkvi betéteit bocsátja az uj évvel közforgalomba, jelesül: Tisza-Nána és Felső-Tárkányét. E községek telekkvi betéteinek szerkesztését Sipos Soma kir. törvényszéki albiró vezetése mellett Pellionis Béla és Jeszenszky Béla telekkönyvvezetők végezték. A ki ismeri birtokviszonyaink rendezetlenségét : örömmel veszi hirűl a telekkvi betétszerkesztési munkálatok haladását, mely művelet a telekkönyvi állás tisztázását minden más jogi intézményünknél biztosabban s gyökeresebben eszközli az adott, legtöbbnyire igen kúszált viszonyok közt, mi által a közhitei megszilárdításán munkál. — „Palóczmesék a fonóból.“ Irta Istvánffy Gyula. Az érdekes, és karácsonyi ajándéknak igen alkalmas mű ára 80 kr. Megrendelhető szerzőnél Liptó-Szent-Miklóson. — Időszerű munka. Tekintettel a fogyasztási, ital és italmérési adótörvényeknek nagy tömegére, miáltal a kellő tájékozódás igen meg van nehezítve, a „Fogyasztási ital és italmérési adók rendszeres ismertetése“ czim alatt Osváth Imre pestvidéki kir. törvszéki biró és Hoffman Mihály az „adóügyi szaklap“ szerkesztője gyakorlati kézikönyvet bocsátottak közre, mely a jelzett törvények és rendeletek körüli tájékozódást nagyban megkönnyíti.
