Eger - hetilap, 1892
1892-11-15 / 46. szám
46-ik szám. 1892. november 15-én. 31-ik év-folyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Hevesmegye közgazdasági viszonyai az 1891-ik évben. (Második közlemény.) Gyümölcstermelésünk a kereskedelmi forgalom számára nincs. Hevesmegye déli részén fekvő nem nagy arányú gyümölcstermés fogyasztói a kunsági városok; de az utak állapota gyakran akadályozza a tengelyen szállítást, s igy a gyümölcs elértéktelenül, a vasúti szállítás pedig e vidékről hosszadalmas és költséges. Legfölebb Eger-Debreczen felé megfelelő a debreczen-füzesabonyi vasút megnyitása óta. Hevesmegye specialitása, a dinnye, a múlt évben kielégítő termést adott. Az exportkisérletek, melyek a görögdinnye vasúti szállításával via Ruttka, vagy Bruck tétettek, még positiv eredményt nem mutathatnak fel. E gyümölcs a szállítási nehézségek iránt szerfelett érzékeny. A gyümölcstermeléshez, mely állandó, folytonos és rendszeres munkát igényel, népünk nem szokik. El lehet mondanunk, hogy sem zöldség- sem gyümölcstermelés, — néhány borsod- és hevesmegyei községet kivéve — iparszerűleg nálunk nem űzetik. S ha itt-ott mégis van eredmény, az merő esetlegesség. E tekintetben is csak a nép oktatásával lehet valamit elérnünk, ha belátja, hogy a gyümölcstermelés mily hasznot nyújt, hiszszük, hogy a filloxera pusztításának hatása alatt majd csak megragadja az alkalmat helyzetének a gyümölcstermelés előnyei által való javítására is. Faiskolák létesítése természetes föltétele, azt hiszszük, a nép oktatásának. S e tekintetben a néptanítók lendithetnek, kiket megfelelő anyagi, s erkölcsi támogatással kell a fontos köz- gazdasági ügy részére megnyerni. Friss sző llő-k e r eskedésünk nőm volt kielégitő. A vasúti forgalmi kimutatás szerint Egerben feladatott 15, leadatott 1, — Gyöngyösön feladatott 91, leadatott 542; Hatvanban feladatott 15,684, — Tiszafüreden feladatott 22, és Hevesen feladatott 1 mmzsa. Állatkereskedésünket magas árak, szilárd irányzat jellemzik. Emiatt országos vásáraink állatforgalma mindenütt emelkedett. Ennek folytán a városi lakosság ellátása szenvedett, mert a húsárak fokozatosan emelkedtek, s ma oly árakat kénytelen a fogyasztó elviselni, melyhez fogható eddig nem volt. S a huskérdés nemcsak a fővárosban, de a vidéken is teljes mérvben fonál!, s nem egy község kénytelen volt ennélfogva az ultima ra- tiót, az ipartörvény 53. §-a alapján igénybe venni s a húsárat limitálni. Állattenyésztésünkben rejlik a baj. Hizlaló telepeink nincsenek, s az itt-ott hizlalt anyag a budapesti s bécsi piaczokra kerül. Az állattenyésztésnél a kis gazdák körében oly emelkedést, mint várni lehetne, nem tapasztalhatni. Azonban Hevesmegyében a ménfedeztetési állomás (Gyöngyösön) kétségtelenül terjesztő hatással van a lótenyésztésre. A járványok Hevesmegyét sem kímélték meg. Szomorú helyzetben van a juhtenyésztés; a hanyatlás ez évben is tartott. Rendszeres baromfi-tenyésztésünk s kereskedésünk nincs. A baromfi-tenyésztés alárendelt, mellékes foglalkozása kis gazdáinknak. Figyelemreméltóbb baromfi-tenyésztéssel találkozunk Hevesmegye déli részében, honnét Budapestre és Bécsbe kerül a baromfi. A piaczi árak kedvezők voltak. Az országos baromfi-tenyésztési egyesület által rendezett baromfi-kiállításon Hevesmegye területéről kiváló elismerésben részesült a Koppély- és Beiwinklerféle baromfi-tenyészde Hatvanban. A baromfi-tenyésztés hálás, jövedelmező foglalkozás, melyet a néppel meg kell kedveltetni. Erre a gazdasági egyesületek figyelme különösen fölhívandó. A sertéstenyésztés kedvezőleg alakult. Nagy tenyésztésünk nincs, mert nincs hizlaló telepünk, s nincs nagyobb szabású hentes-iparunk sem. — A makktermés silány lévén, makkon igen kevés hizlaltatott. Az árakat a kereskedésben a kőbányai piacz szabályozza. A különbség az ott jegyzett s az itt helyi árak közt 2 kr. Vidéki nagyobb birtokosaink nem hizlalnak, s áraikat sovány állapotban bocsátják piaczra. Lóvásáraink meglehetős élénkek voltak. A katonai lóvásárok azonban kevés eredménynyel jártak, mivel a vásárló bizottság túlságos szigorral jár el, s a tenyésztők által elfogadható árakat, nem ajánl. A forgalom, a vasúti adatok szerint következő: Lovak: Feladatott Egerben 174, Gyöngyösön 21, Fiizes- Abonyban 56, Hatvanban 742, Hevesen 21. Sz ar vasmar ha: Egerben feladatott 902, leadatott 1,746 ; Gyöngyösön feladatott 4,984; Füzes-Abonyban feladatott 4828, leadatott 120; Hatvanban feladatott 11,906, leadatott 1,081, Hevesen feladatott 651, leadatott 360. Sertések: Egerben feladatott 7313, leadatott 172, Gyöngyösön feladatott 937, leadatott 1,006, Füzes-Abonyban feladatott 22, leadatott 1,688, Hatvanban feladatott 775, leadatott 42, Tisza- Füreden feladatott 12, Hevesen feladatott 400, leadatott 8. Juhok, kosok, ürük, kecskék: feladatott Gyöngyösön 100, Füzes-Abonyban 389, Hatvanban 30,66, Hevesen 712. Apró marhák, szárnyasok, vadak: Feladatott Egerben 213, Gyöngyösön 381, Füzes-Abonyban 105. Az állati termények közöl nyersbőr-kereskedésünk nem nagy terjedelmű, mert nagy nyersbőrszükséglő ipartelepünk kevés van. Egyik kisebb telep az egri Schwarczféle. A timárság hanyatlóban van. Az úgynevezett nagy bőrök Hevesről Egerbe és Budapestre kerülnek leginkább nyers állapotban. A bőráruk forgalma, a vasúti kimutatás szerint: Egerben feladatott 2070, leadatott 200, Gyöngyösön feladatott 822, leadatott 3794, Hatvanban feladatott 729, leadatott 132, Tisza- Füreden feladatott 27, leadatott 43, Hevesen feladatott 163, leadatott 36. A gy a pj u t erm e 1 és fokozatos hanyatlásban van, a juhtenyésztéssel egyetemben. A gyapjú vasúti forgalma szerint feladatott Egerben 315, Füzes-Abonyban 1139, Hatvanban 287, Tisza-Füreden 8, Hevesen 435 mm. A szalonna termelés saját szükségeinket sem fedezi, s igy idegen helyekről pótoljuk a hiányt. Árak 48—50 frt körül variáltak. — Disznózsírban hasonló a hiány. Faggyútermelésünk is szűk keretben mozog. Zsiradékok forgalma: Egerben feladatott 175, leadatott 708, Füzes-Abonyban leadatott 450, Gyöngyösön leadatott 5640, Hatvanban feladatott 173, leadatott 122, Hevesen leadatott 165, Tisza-Füreden feladatott 1, leadatott 120 mm. A méz term és jó közepes volt. Az árak 24—25 írttól 28—30 írtig emelkedtek. A szinméz ára utóbb 36—38 írtra is felrúgott. A viasztermelés is kielégitő sükerü volt. A valódi jó
