Eger - hetilap, 1892

1892-10-18 / 42. szám

334 pesti nemz. zenemű és zongorakereskedés kiadásában. A díszes czimlap az angol társaság tánczát mutatja, a mint a Ta-ra-ra dalt éneklik. Az induló ára 60 kr. s kapható minden könyv- és zenemükereskedésben, miután azonban különféle német kiadványok is megjelentek, határozottan a magyar szövegű „Harmonia“ kiad­vány kérendő. — Vígjáték Átányon. Mulatságos kis esetről Írtak Átány hevesmegyei községből. Reiner Lipót odavaló korcsmárosnak meg­szökött a csinos fiatal felesége s magával vitte az urának két­száz forintról szóló takarékpénztári könyvecskéjét s ezenfelül kétszáz forint készpénzt. Az ilyen kirándulásokra csinos és fia­tal menyecskék, még ha falusiak is, rendesen nem szoktak egye­dül elindulni s a szóban forgó esetben is kiderült, hogy a falusi korcsmárosnénak Lukács Mihály kiszolgált baka volt az utitársa. A korcsmáros rögtön szaladt a csendőrséghez, a csendőrség rög­tön táviratozott a budapesti rendőrségnek, hogy ha véletlenül meglátná a szökevényeket, csípje el; mert úgy sejtették, hogy a szerelmes pár Budapestnek vette útját. De a korcsmáros még egyre várta a fővárosi rendőrség feleletét, mikor a kocsmárosné s paraszt dón Jüanja huszonnégy óra múlva, valóságos vígjátéki fordulattal, visszajött a faluba. A legény rögtön fölkereste a fér­jét és röviden ezt a kérdést intézte hozzá: „Mi kell vissza: az asszony-e vagy a pénz?“ Az átányi Othello gondolkodás nélkül felele: „Add vissza a pénzt és tartsad meg magadnak az asz- szonyt.“ — És szent lett a béke. — „Szűz Mária édes hazánk Védasszonya képes naptára“ is most jelent meg a vallásos népirodalom könyvpiaczán. Tekintve azt, hogy mily szükségünk van égi Anyánk pártfogására és ke­gyelmére, különösen napjainkban, midőn Mária országa hidegülni kezd s Máriától mind jobban távolodik, mily szükségünk van Véd- asszonyunk hathatós közbenjárására, hogy az ő szeretetében s a szent hitben ismét egygyé legyünk: nem végzünk hálátlan mun­kát, ha e jeles naptárt pár szóval a nagyközönség figyelmébe ajánljuk. „Szűz Mária édes hazánk Védasszonya képes naptára“ a boldogságos Szűz különös tiszteletét és dicséretét tűzte ki fő- czélul, s a ki csak egyszer is keresztül futja e naptárt, meg­győződhetik, hogy annak minden egyes lapjáról a boldogságos Szűz iránti fiúi hódolat és szeretet sugárzik. Tüzetes bírálatba a tér szűke miatt nem bocsátkozhatunk, csak általánosságban je­lentjük ki örömmel, hogy a Szűz Mária naptár jelen 13-ik évfolyama mind szerkesztésre, mind kiállításra a magyar köznép vallásos iro­dalma terén kitünően megállja méltó helyét. A-közlemények változa­tossága, azoknak ügyes és rendszeres összeállítása, kellemes benyomást tesznek az olvasóra, s tanulságot meríthet belőle bárki is. A ki­állítás pedig, melynél a gyönyörű Mária-képpel ékeskedő remek külsőt különösen kiemeljük, valóban meglepi a szemlélőt. Szóval: a boldogságos Asszonyunk és Pátronánk tiszteletére kiadott eme naptárt melegen ajánljuk az érdeklődők, különösen a főtisztelen­dő r. k.,papság és tanító urak mint a nép vezérei szives figyel­mébe. Ara 30 kr., bérmentes küldéssel 35 kr., tömegben tete­mes leengedéssel. Kapható Nagy-Kanizsán ifj. Wajdits József könyvkereskedésében, sacrumok fejében pedig a Baranya-Jánosii plébánián. — Elmés anekdotáiból, mutatványul, „Mulattató“ ro­vatunkban közlünk néhányat. — Kereskedeimi közkönyvtár Budapesten. A budapesti ke­reskedelmi Muzeum igazgatósága — mint a „Kereskedők Lapja“ írja — most adta ki könyvtárának katalógusát és kereskedőink­nek, iparosainknak ezzel említésre méltó szolgálatot tett. A szó­ban levő könyvtár a Muzeum „Tudakozó irodájában“ (Akadémia u. 12. sz.) van elhelyezve, a melyet Baross Gábor kereskedelmi minister 1890-ben létesített és mely a kereskedelemnek már sok jó szolgálatot tett. A szakkönyvtár első sorban a szótárakon, en­cyclopaedias munkákon kívül nagybecsű czimtárgyüjteményt tar­talmaz. Ott találhatók a hazai czimtárak, továbbá Ausztria, Angolország, Belgium, Észak-Amerika, Francziaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájcz és a keleti országok legújabb és legmegbízhatóbb czimtárai. Ezekhez sorakozik a hazai törvények és rendeletek, valamint a hazánkat érdeklő nemzetközi szerződések gyűjteménye. Hazánknak és va­lamennyi külországnak közgazdasági viszonyait behatóan lehet tanulmányozni kormányunknak és konzulátusaink jelentéseiből, melyek húsz évről vannak meg, továbbá 17 hazai, 23 ausztriai, és 79 külföldi kereskedelmi kamara jelentéséből, melyek több évről vannak meg és melyeknek gyűjteményét a kereskedelmi Muzeum nagy buzgalommal egészíti ki. Sok becses adatokat ta­lálhatnak továbbá kereskedőink a főbb európai államok árufoi'- galmi statistikájában, mely szintén több évről van meg. Egyébb statisztikai, pénzügyi és nemzetgazdasági munkák s jelentések is vannak a könyvtárban, de ez a csoport még igen hiányos. Érdekes specialitás azonban a vám és díjszabási tarifák gyűjte­ménye, mely már is ritkítja párját és a melyet folyton gyarapi- tanak, úgy, hogy a „Tudakozó iroda“ vám- és szállítási díjtéte­lekre nézve egészen megbízható és gyors értesítéseket ad a fe­leknek. Nem ismertethetjük e könyvtár 14 fő és 44 alcsoportját és igy még csak a kiállítási katalógusok és jelentések és a ke­letre vonatkozó országok tekintélyes csoportját említjük fel. Vé­gül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi Muzeum „Tudakozó irodájának“ olvasó szobájában több mint 100 hírlapot és folyóiratot olvashat a közönség, sőt mindezen hírlapok régibb évfolyamai bekötve állanak rendelkezésre. A „Tudakozó iroda“ nyitva van minden nap. d. e. 9, 12-ig és d. u. 3 — 6-ig. — Hányat üt az óra? Sok ember gyakran nem tudja, pedig szeretné tudni, hogy „hányat ütött az óra?“ — Egy tudós ma­tematikus, akinek nem volt egyéb dolga, a napokban ezt is kiszámította. Mikor a toronyóra üt — úgymond, — ha története­sen egyéb okosabb dolgunk nincs, mintegy gépiesen szoktuk meg­számlálni magunkban az óraütéseket; de e közben még senki se gondolt arra, hogy kiszámítsa, mekkora munkát végez ez ütések­kel az óragépezet egy év leforgása alatt ? Ha az óra valamennyi ütését, melyet egy éven át végez, megszakasztás nélkül, egy foly­tában ütné végig, erre 3 napot, 8 órát és 18 első perczet venne igénybe. Ennek kiszámítása pedig igen egyszerű. Egy óra-szer­kezet üt az első negyedben 1-et, a második negyedben 2-őt, a harmadikban 3-at, a negyedikben 4-et, összesen 10-et, tehát egy 24 óra alatt összesen 240 ütést. Ehhez számítsuk az órákat jelző ütések számát, amelyek naponkint 156 ütést tesznek ki. Az óra­szerkezet napi ütéseinek száma tehát, 24 óra alatt 396-ra, az egész éven át pedig 365-ször 396-ra tehát összesen 144,540 ütés­re rúg. Ha minden ütésre átlag két másodperczet számítunk, ez kitesz összesen 289,080 másodperczet, vagyis 80 órát, és 18 per­czet = 3 napot, 8 órát és 18 első perczet. Quod erat demon­strandum. — A közgazdaság és adózás alapelvei, irta Ricardo Dávid, fordította Láng Lajos államtitkár. A magyar közgazdasági iroda­lom, amely éppenséggel nem mondható kiválóképpen gazdagnak, rendkívül érdemes, kiváló munkával gyarapodott, mikor Láng Lajos államtitkár Ricardo Dávid világhírű munkáját magyar nyelvre átültette. Félszázada már annak, hogy a kitűnő államtu­dóst, a gazdasági szabadság nagy előharczosát sírba vitték, de a közgazdaság tudományának fejlesztése körül szerzett érdemei azóta még csak növekedtek, tanai és elvei mélyebb gyökereket vertek, követői, hívei mindegyre szaporodtak. Ha Smith, Ricardo nagymestere volt is, aki a gazdasági élet alapelveit elsőnek han­goztatta, az első összefüggő rendszeres elmélet mégis csak Ricar- dónak köszönhető, mert ő volt az, aki legelőször különítette el szigorúan az elméletet a gyakorlattól. A közgazdasági tudomány­nak legelvontabb gondolkozója, legszigorúbb definiálója, legkérlel­hetetlenebb logikusa kétségen felül Ricardo volt, a békókba vert feltétlen gazdasági szabadság nagy apostola. — Kiváló nyereség tehát közgazdasági irodalmunkra Ricardo legjelentékenyebb mun­kája, melyet Láng Lajos hivatott tollal magyarított. Az 502 oldalra terjedő munka, mint a „Nemzetgazdasági írók Tárá“-nak Y. kötete jelent meg, a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytár­saság ízléses kiadásában, s az ára 3 frt 20 kr. A munka közli még Ricardo-nak Mac Colloch tollából való terjedelmes életrajzát, melyet gróf Wickenburg Márk fordított magyarra. — E. NI. K. E. daloskönyv. Nemcsak nyelvében, hanem dalá­ban is él a nemzet. Az a vidék, a mely lelkesedni tud a magyar nótán, tud lelkesedni a magyar hazáért is. Ez a szempont vezet­te az erdélyi közművelődési egyesület intéző embereit, midőn elő­mozdította az előttünk levő énekeskönyv megjelenését, az ország dalosköreinek olyan könyvet óhajtva kezébe adni, mely könnyűvé tegye nekik a magyar ének terjedését és megkedveltetését. S a fontos munkát valóban arratermett férfiúra bizták: Deák Gerő szászvárosi tanárra, a ki egy majdnem 300 oldalra terjedő kötet­be 201 magyar dalt gyűjtött egybe, gondosan kőtára téve őket részben két, részben három szólamra. A népdalokon kívül, me­lyek a kötet zömét teszik, bőven van benne ima-dal, gyászdal, bordal, induló és végre megvannak teljes számban nemzeti dalaink a Himnusztól a Kossuth-nótáig; oly gazdag, oly változatos gyűj­temény, mind ez ideig nálunk még nem látott napvilágot. A mű- dalok közt képviselve találjuk majdnem az összes nevezetes ma­gyar dalszerzőket, kezdve Lavottától egész Serly Lajosig, s a népdalok között is ott vannak a legrégibbek épugy, mint a leg­újabban felkapottak. S e nagy gazdagság mellett a díszes nyol- czadrétü könyvet mégis oly áron adják, a minőn különben csak

Next

/
Thumbnails
Contents