Eger - hetilap, 1892

1892-10-04 / 40. szám

40-ik szám. 31-ik év-folyam 1892. október 4-én. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 2 „ 50 „ 1 „ 30 „ »1 45 „ — 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Szécfienyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Szécfienyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. A pénzügy minis tér — Eger városának. Eger város képviselő testületé Grónay Sándor polgármes­tert, s Szederkényi Nándort, városunk országos képviselőjét meg­bízta, hogy Eger városának az 1893-ik évi fogyasztási adóbérlet­ügyre vonatkozó kérvényét a pénzíigyministernek személyesen nyújtsa be. Vekerle Sándor pénzügyminister a múlt csütörtökön, f. é. szept. hó 29-én a déli órákban az országház ministeri fogadó­termében a legnagyobb előzékenységgel s szívességgel fogadta küldötteinket, s a város kérvényét átnyújtó Grónay Sándor pol­gármester tüzetesebb előterjesztésére, minister ő nmlga egész határozottsággal kijelentette, hogy azon esetben, ha Eger városa a folyó évi béri etössz eget a jövő évre is megajánlotta, a bérletet föltétlenül meg­fogja kapni. Minister ő exja eme szives fogadása-, s városunk érdekében tett fönebbi kedvező nyilatkozatának hatása alatt polgármesterünk bátorságot vett magának, hogy egy Egerben fölállítandó dohány­gyár ügyében Eger város képviselőtestületének már korábban benyújtott kérvényét ez alkalommal minister ő exja magas figyel­mébe mély tisztelettel ajanlja. Midőn annak idején a magas kormány hazánk vészsujtott vidékein dohánygyárak fölállítását helyezte kilátásba, Eger város képviselő testületé küldöttség utján járult minister ő nmlga elé, alázattal kérve, hogy a tervbe vett dohánygyárak egyikének Egerben való fölállítását elrendelni mél- tóztassék. Minister ő exja ez alkalommal városunk országos kép­viselőjéhez intézett nyilatkozatában kérelmünk teljesülhetésére nézve reményt nyújtott. Midőn polgármesterünk minister ő exja magas figyelmét e nagybecsű nyilatkozatára felhívni bátorkodik, nem mulaszthatja el, hogy hű képét ne tárja fel minister ő nmlga előtt ama súlyos, és napról-napra aggasztóbb mérvben növekvő szomorú állapotoknak, melyek Eger városára, főleg munkás-osz­tályára nehezülnek. Hangsúlyozza különösen, hogy szőleink vég­elpusztulása folytán munkás népünknek ma már keresetet egyál­talán nem nyújthatunk; hogy azon néhány kosár szőlő, melyet a philloxera még meghagyott, Egerre nézve többé nem a közjó­iét, hanem a köznyomor ijesztő képét tárja elénk. Mig a múltban a szőlőművelés, mely munkás osztályunkat úgyszólván az egész év folytán foglalkoztatta, népünknél a közjóiét s közvagyono- sodás kutforrása volt: ma, midőn szőlőhegyeink kopáran mere- deznek az égnek, munkás népünk, úgyszólván minden kereset­forrás kilátása, s a becsületes megélhetés reménye nélkül, mély aggodalommal tekint egy kétségbeejtő jövő elé elannyira, hogy, fia meg akarjuk akadályozni, nehogy munkás népünket az életfentartás ösztöne a végletekre kényszerítse, e kérdés megol­dásáról a legkomolyabban, s a legsürgősebben kell gondolkoz­nunk; s e megoldás az illetékes tényezőket már valóban foglal­koztatja is. E kalamitáshoz járul azon szintén nem kevésbbé ag­gasztó körülmény, hogy a földnek az életföntartás legelső szük­ségleteire szolgáló terményeit az idei aszályos időjárás szintén csaknem teljesen tönkre tette; minek folytán népünk ez idő sze­rint immár sürgősen utalva van oly közvetlen, vagy közvetett segítségre, amely közgazdaságunk föllendülését is hivatva van egyszersmind elősegíteni. Polgármesterünknek, ezen, s hasonló irányban folytatott előterjesztései szembetűnőig mély gondolko­dóba ejtették pénzügyminister ő nmlgát, ki, a polgármester sza­vainak elhangzása után, meghatottan emelkedve föl helyéről, eme határozott szavakkal nyujtá jobbját polgármesterünknek: „N o fiát megcsinálom Egernek a dohánygyárat is!“ Pénzügyminister ő exja e meglepőn kedvező nyilatkozatáért küldötteink, mélyen megindulva fejezték ki, városunk közönségé­nek nevében is, hálás köszönetüket, mire minister ő exja nyájas kézszoritással vett búcsút tőlök. Megyei ügyek. Hevesmegye közönsége f. okt. hó 10-én, a jövő hétfőn fogja tartani őszi rendes évnegyedes közgyűlését, melynek tárgysoro­zatában sok érdekes megyei ügy van elintézés végett fölvéve, s igy a közgyűlés remélhetőleg nagyobb számú megyebizottsági tagok részvéte s érdeklődése mellett fog végbemenni. A tárgy- sorozat fontosabb tételei, a rendes tiszti jelentéseken, s a jövő évnegyedes közgyűlés napjának kitűzésén kívül, a következők. 1. Az üresedésben levő főjegyzői tisztnek választás utján való betöltése, s az ennek folytán esetleg üresedésbe jövő tiszti állomásoknak, ugyancsak választás után betöltése. 2. A gazdasági s pénzügyi szakosztály véleményes jelenté­sének tárgyalása a jövő 1893-ik házi pénztári költségvetés tár­gyában. E költségvetés szerint a jövő 1893-ik évre a megye szükségleteire 80,736 frt 77 kr. (tehát az előző 1892-ik évinél 520 frt 55 krral kevesebb) van előirányozva, melynek födöze- teül a megyének csak 78205 frt áll rendelkezésére, s igy a fö- dözetlen összeg 2531 frt 77 krt tesz ki, melynek, illetve 2600 írtra kiegészített összegnek az ebadó-alapból való födözését hozza javaslatba a gazdasági és pénzügyi szakosztály, s indítványozza, hogy ily értelemben a magy. kir. belügyministeriumhoz engedélyt kérő fölirat intéztessék. — Az 1893-iki költségelőirányzatban az előző évihez képest mutatkozó megtakarítás onnét eredt, mert a jövő évben a megyei hajdúk téli ruházatot nem kapnak. 3. A legtöbb adófizető megyebizottsági tagok 1893-ik évre összeállított névsorának bemutatása. 4. Az év végén kilépendő s elhalálozott választott megye­bizottsági tagok helyeinek választás utján való betöltése iránti intézkedés. 5. A közigazgatási bizottságból kilépendő Szederkényi Nán­dor, Graefl Jenő, Szerelem Alfréd, Zsendovics József és Babócsay Sándor helyeinek szavazás utján való betöltése. 6. A központi, az igazoló, a bíráló, az állandó, a községjegyzői vizsgáló választmányok, továbbá a köz­egészségügyi, a statisztikai, a képzőművészeti, a ménvizsgáló bizottságok, s a községjegyzői s megyei tisztvi­selői nyugdíjintézetek igazgató választmányainak választás s illetve kinevezés utján történő újra választása; ezekkel kapcso­latban a lóavató kerületek elnökeinek megválasztása s a becsü­sök kinevezése. 7. A Tiszafüred községben létesítendő fűz- és gyékényfonó tanfolyam tárgyában határozathozatal. 8. Eger város képviselő-testületének jelentése az Egerben építendő csapatkórház ügyében. 9. a) Dr. Schwartz Sándor ügyvéd fölebbezése Eger város képviselő-testületének a közlegelők értékesítése tárgyában hozott határozata ellen; — b) Tóth Csepregi Ferencz egri lakos föleb­bezése Petravich Béla volt egri városi árvaszéki jegyző elhalálo­

Next

/
Thumbnails
Contents