Eger - hetilap, 1892

1892-09-27 / 39. szám

309 valót sem találok, mert ismételve volt alkalmam meggyőződni azon jóakaratról, melylyel b. lapja sok nehézséggel s még több előítélettel küzdő ifjú intézetünk iránt viseltetik. Másrészt azon­ban sajnálattal tapasztalom önmagámon, hogy a 13 havi szaka­datlan munka s küzdelem kissé elfásitott s nagyon megviselt. Hát csoda-e, ha annyi hiábavaló beszédbe s meddő irka-firkába bele­fáradtam s ha azt az ép oly sokoldalú, mint erélyes erkölcsi tá­mogatást (?) megsokaltam? De minek is vesződöm tovább! A szervezés, szerződés s építkezés munkája úgyszólván be van fe­jezve: ezzel eleget tettem feladatomnak s hivatalos kötelességem­nek, bár nem azon magasabb czélnak, melyet önmagam elé tűz­tem. Sükerűl-e ezen magasabb czélt Egerben egy állami reál­iskolának valaha elérnie, nem tudom, mert az nálamnál hatal­masabb tényezőktől függ. íme t. szerkesztő úr, ezeket akartam elmondani azon leg­újabb reáliskolai pletykákról, melyeket „a városban beszélnek“ s melyeket sokan „a sorok közt" véltek kiolvasni. Szegény reál­iskola! De hogy is mondja Bürger: Es sind die schlechtes­ten Früchte nicht, woran die Wespen nagen! — Leg­közelebb azt fogják „a városban beszélni“, hogy a reáligazgató — merészkedett irodájának ablakán kitekinteni! Azokat a boldogo­kat, kik ráérnek ilyenekkel bíbelődni, igen kérem, várjanak még néhány hétig, mert erről most czikkezni valóban én nem érek rá. Még csak egyet. Ugy-e bár komolyan Ön sem tételezi fel, hogy mi reálisták a „jezsuiták szellemének kisértésétől“ tarta­nánk? S azért Önnel együtt ifjú reáliskolánkra azt mondom, hogy: vivat, crescat, floreat! Kartársi üdvözlettel hive Kemény Ferencz. U. i. Apropos réz kilincs! Tudja-e, hogy abból mégis csak vaskilincs lett. Hjah! Vannak bűvész-vállalkozók, kik a böl­csek kövét találták fel s fából — vaskarikát készítenek. No de erről s sok egyébről talán másszor, ha igen nagy szüksége leend laptöltelékre. (Mindig szívesen látjuk! Szerk.) Különfélék. (Előfizetési fölhívás. Tisztelettel kérjük azon t. olvasóinkat, kiknek eló'fize- tésök a f. szeptember hó végével lejár, előfizetéseiknek idejekorán való megújítására. Előfizetési föltételek: Egész évre . 5 frt. Félévre . . , 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . 1 * 30 „ Egy hóra .........................................- „ 55 „ Közs. jegyzők és néptanítók lappunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. — Eger város köszöneté. Eger város képviselő-testülete, f. szept. hó 20-án d. e. tartott közgyűlésében tárgyalta dr. Samassa József egri érsek ő exjának Eger város polgármesteréhez inté­zett s lapunk utóbbi számában közölt ama kegyes leiratát, mely­ben a város közönségét értesíti, hogy a város által az érsekura­dalomtól megvett „Korona“ vételárát ő exja a város helyett saját­jából fogja az érsekségnek megfizetni. A képviselő-testület hála­telt szívvel vette örvendetes tudomásul a nemeslelkü főpásztor újabb adományát, s elnöklő Grónay Sándor polgármester indítvá­nyára elhatározta, hogy hálás köszönetének egy, a polgármester vezetése alatt Szederkényi Nándor, Mednyánszky Sándor, Petra- vich Antal és Schwarcz Dávid dr. tagokból álló diszküldöttség által fog érsek ő nmlga előtt kifejezést adni. — Tariczky Endre jubileuma. Szép verőfényes nap köszön­tötte szeptember 20-át s árasztotta el üde őszies fényével a kath. templom körül már kora reggel összegyűlt ünneplő közönséget, köztük az egri szervita-búcsúról hazatérő karczagi és nagyiváni bucsusokat, kik résztveendők az ünnepségben, itt megállapodtak. Ünnepies szinpompa a természetben, ünnepi érzelem a hó­dolattelt szivekben a tisztelt, szeretett, érdemes lelkipásztor jubi­leuma napján. Pontban 9 órakor adott jelt az első harangszó s taraczklö- vés az ünnepély kezdetére s felóra múlva lelkésztársai kíséreté­ben bevonult a jubiláns a templomba, mely ily ünneplő közönség befogadására valóban szűk lett. Ott volt rang- és valláskülönb­ség nélkül mindenki, a ki csak beférhetett, az intelligenczia, — urak és hölgyek — hivatalnokok, testületek, iparosok, a helyben állomásozó huszárszázad tisztikara. Főt. Tariczky Endre, ki 1842-ben Szent István király ün­nepén mutatta be az Urnák Gyöngyös-Tarjánban, báró Burghardt odavaló plébános kézvezetése mellett, első szent miseáldozatát: ma, ötven év múlva nagys. és főtiszt. Debreczeni János egri apát­kanonok kézvezetése s a kerületi paptársak segédkezése mellett ajánlotta fel hálaáldozatul a Magasságbelinek arany mis éj ét. Az ünnepi beszédet Babik József egri egyh.-m. áldozópap, tanító­képző tanár, ismert iró tartotta Máté ev. XXV. 10 verséből vett ezen szöveggel: „Eljőve a vőlegény, és a kik készen voltak, be­menőnek vele a menyegzőre.“ A kitűnő fiatal hitszónok remek beszédben festette le a mai aranylakodalmat s minden figyelmet élénken lebilincselő ékesszólással adta elő: mily áldásos működést fejt ki egy pap, mig aranymiséjét, földi boldogságának e tető­pontját elérheti. E szép egyházi beszéd füzetei az ünnepély al­kalmával a résztvevők közt szétosztattak. Istenitisztelet után a lelkészi lakon a tisztelgő küldöttségek üdvözölték a jubilánst. — És pedig első helyen főt. Göcze Ala­dár esp. plébános, t.-szalóki lelkész a kerületi papság nevében; azután a helybeli ev. ref. egyházközség nevében uagyt. Bán Zsigmond lelkész; a rom kath. hitközség és iskolaszék nevében Kékessy Dezső elnök, ki az iskolaszékkel s a városi elöljáróság­gal együtt ez ünnepély kezdeményezője s rendezője is volt; Tiszafüred képviselőtestülete nevében Kovács György biró s egy­szersmind átadta a Tariczky Endre füredi díszpolgárrá választa­tásáról kiállított okmányt; a régészeti egylet nevében Milesz Béla muzeumőr; az ipartestület nevében Füvessy Lajos; Örvény község nevében Óvári István jegyző. Mindezen üdvözletekre meghatottan válaszolt az ünnepelt. Levélben s táviratilag több üdvözlet érkezett. Samassa József egri érsek ő exja a következő levéllel üdvözölte a jubilánst: Nagyon tisztelendő Plébános ur! Midőn félszázados áldozárságának alkalmából főpásztori üd­vözletemmel fölkeresem, nemcsak tanúja kívánok lenni lelkemben azon ünneplésnek, melylyel hivei szeretete, a jóknak tisztelete ez emlékezetes napon méltán környezi, de részemről is az atyai öröm szavával óhajtom fokozni boldogságérzetét azon nagy ke­gyelem fölött, melyet az Ur e nap elérése által Uraságodnak rit­ka osztályrészül juttatott, s elismerésemmel emelni azon megnyug­tató tudat értékét, melyet mindenkor becsületes törekvéssel meg­futott életpályájának emléke lelkének ad s mely e földön minden jó igyekezetnek, minden jó szándékú munkának legbecsesebb, leg­méltóbb jutalma marad. E jutalomhoz' adja meg az Ur továbbra is a hosszú élet csendes békéjét, a hű kitartás áldását s azon örök javakat, melyeket hű szolgáinak ígért. Többire atyai áldásom mellett, hajlammal vagyok Uraságod jóakaró atyja az Urban. Savnikvár (Szepesmegye) 1892. szept. 17. József érsek. Dr. Schvartz Gyula képviselő, egyetemi tanár, a közokta­tási bizottság elnöke, régészeti egyletünk tiszt, tagja ezen üdvöz­letét küldte Budapestről: Kiválóan tisztelt, nagyérdemű Főtisztelendő Ur! Áldásthozó 50 évi jubileuma alkalmából engedje meg, hogy én is csatlakozhassam azokhoz, kik főtisztelendőségedet szivök mélyéből üdvözlik. Édes honfiúi kötelességemet rovom le, midőn ezt teszem, mert hazafias kegyelet érzelme fog el, midőn azon nagy érdemekre gondolok, a melyeket főtisztelendőséged nehéz viszonyok közt lankadatlanul és önzetlenül küzdve egy nagy ma­gyar vidék művelődési állapotainak magasabb színvonalra emel- hetése érdekében, nagybecsű működése által magának megszer­zett a hazai tudományosság, különösen a hazai történetkutatás, régészet és népnevelés körül. Lelkem mélyéből a Mindenséget és igy a tudomány és közművelődés fejlődését is határtalan bölcses­séggel vezérlő Gondviselés áldását kívánva fötisztelendőségedre minden tekintetben; ajánlom magamat továbbra is megtisztelő ke­gyes jóindulatába és marat cam a legkitűnőbb tisztelettel hálás, igaz hive Schvarcz Gyula. Csávolszky Lajos országgy. képviselőnk következő üdvözlő sürgönyt küldte: Mai ünnepélyed alkalmából vedd szívesen az én üdvözlete­met; te boldog ember vagy, mert az Isten háza és a tudomány hűséges szolgálatában töltheted egész életedet. Csávolszky.

Next

/
Thumbnails
Contents