Eger - hetilap, 1892

1892-09-06 / 36. szám

282 kék gyomrára azonban marólag hat, annál is inkább, mert a kö­zönség legnagyobb része olyan cognackoz jut, melyben a borillat nyoma sem található. Az életmód mértékletes legyen, gyomrunkat éjjelre meg ne terheljük, de a szokatlan koplalástól is óvakodjunk. Nem áll az, hogy „az előbbi életmódot senki se változtassa meg.“ Igen is változtassák meg a telhetetlenek és iszákosok. Kedély-nyugalom. Cholerás időben sokan vannak, kiken annyira erőt vesz a félelem, hogy az által emésztési zavar — hasmenés — áll be. Ilyen egyének lelki nyugalmát hozzátartozói gonddal őriz­zék. Kosz hatással van rájuk a hírlapok cholera-rovatának olva­sása s a megrenditőbb halálesetek közlése. Menjenek ezek elvo- nűlt mezei lakásra, s töltsék idejüket kedélyes olvasmányokkal s mennél több munkával. Nehéz a félelem ellen hatni. Hiába mondjuk annak, a ki fél, hogy ne féljen, mert a ki fél, az fél. Hasmenés. Ez intőjele a cholerának, melynél a beteget ágyban szigorú felügyelet alá kell helyezni, jól befedni, meleg szikfű — chamilla — vagy borsmenta forrázatot itatni s mig az orvos megérkezik, azon gyógyszert vétetni, melylyel ilynemű eshetőségre az orvos már előre ellátta a családot. Tartózkodni kell minden elhíresztelt titkos összetételű szer­től, mert ezek egyike sem lett a beteg egyéniségéhez s a fel­merült körtünetcsoporthoz mérten készítve. Nem a hasmenésben, de az elhanyagolt hasmenés következ­ményeiben halnak el rohamos tünetek között az emberek. Ha ezen javaslat bárki előtt túlköveteléseiben pedánsnak tűnnék fel, kijelentem, hogy nem azok részére Írtam, kik a cho­lera-veszély idejében a közegészségügyi tanácsokat közönynyel szokták fogadni, s elrejtett félelmüket a gúny hangos kaczagásá- val takarják, hanem azok részére, kik maguk és családjuk meg­mentésére józan észszel közrehatni törekszenek. Eger, 1892. szeptember hó 3-án. Dr. Danilovics Pál, Hevesmegye tiszti főorvosa. Az ázsiai cholera elleni óvó intézkedés-, és gyógykezelésről. Dr. Nothnagel H. és dr. Kahler 0. bécsi professorok előadásai nyomán közli Sztupka József, szigorló orvostanhallgató, Becsben. Az ázsiai cholera előidézőjéül a Koch által felfedezett comma bacillus tartatik, melynélfogva az orvos minden igyekezete oda irányuljon: magát a bacillust megsemmisíteni, s az ezek által az emberi szervezetben előidézett kóros anyagokat ártalmatlanná tenni, s a létre hozott tüneteket eltüntetni. Az „EGER“ tárczája. Búcsút zokog. . . Búcsút zokog a hervadó ligetnek Távozni készülő kis dalnoka, Úgy sir a dal, hisz búcsút mond a tájnak, A hűlt fészeknek, haldokló virágnak, A mi szivének kedves, szép vala! S hogy elhangzott a dalnak méla hangja, Pihenni még egyszer fészkére száll, A búcsúzást a fák is viszonozzák, Füvek, virágok mind csak azt susogják: Isten veled te távozó madár! Az ébredő tavasznak hirdetője, Te kedves kis madár, Isten veled! Midőn majd új szint ölt a puszta róna, E fájó szív a sírnak lesz lakója, S te visszatérve felzeng éneked: Keress fel majd, jöjj el sírom fölébe, Mi fáj kis szivednek, dalold el azt, És bánatos dalodat hogyha hallja, A porladó szív, felzokog a dalra, Mely nem vár többé ébredést, tavaszt. . . ! _________ Szapáry József. A Koch által a Ganges mocsáraiban — a cholera tulajdon- képeni fészkében — felfedezett comma bacillus, a legtöbb esetben a száj által jut az emberi szervezetbe, t. i. az étcsövön a gyo­morba, innen pedig a belekbe, s csakis a kiürülés útján hagyja el a beteg testet, és azon sajátsággal bir, hogy élet- és ragályos képességét a szervezeten kívül is igen sokáig megtartja. A cholera elleni óvó intézkedések röviden a következőkben foglalhatók össze : 1. Kerülni kell minden érintkezést a cholera-beteg ürü­lékével. 2. A kezek lefertőztelenittessenek minden evés és ivás előtt. Ivásra csakis forralt, lehűtött viz, házi czélokra pedig forralt viz legyen használva. 3. Minden gond oda irányuljon: hogy a gyomor működésé­ben testi és szellemi megerőltetés, nehezen emészthető, szokatlan eledelek élvezete, túlterhelés, s mértéken túli szeszes italok élve­zete folytán, zavart ne szenvedjen. Gyenge emésztés esetében, minden eledel vétele után legyen a sósav mint óvószer ajánlva, melyből, íji pohár destillált vízbe 8—10 csöpp kevertessék. 4. Legjobban őrizkedjék mindenki a netaláni meghűléstől. 5. A cholera-járvány tartama alatt minden hasmenés, mint cholera-bacillusok által előidézett hasmenés tartassék. Gyógysze­rekül ópium-készülékek bevevése és csersav-oldatnak a belekbe való föcskendezése (Klystir) legyen ajánlva. Ha a cholera constatált tény, úgy az orvos haladéktalanul a beleknek csersav-oldattal való kiföcskendezését rendelje el. A cholera lefolyásánál legveszélyesebb az úgynevezett „stá­dium asphycticum“ azon állapot, melyben a vér megsürüsödése következtében a lélegzés roppant megnehezítve, s ez által az élet a legnagyobb mérvben veszélyeztetve vagyon. Ezen állapot ellen a bőr alá (hypodermoklyse), és a visz- érbe (intravenöse infusion) való befecskendezések által küzdjön az orvos. A bőr alá való befócskendezéshez (injectio) való folyadék a következő módon leszen előállítva: 2 liter destillált és sterilizált (sterilizált a viz akkor, ha a már destillált viz, egy az ezen czélra készített üvegben, mely vattával leszen bedugaszolva, újólag egy V* óráig forraltatik) vízbe 6 gramm Natrium ear- bonicum és 8 gramm Natrium chloratum leszen feloldva, s ezen oldat folyton 40° Celziusra felmelegitve tartatik. Nehéz cholera- tüneteknél megtörténhetik az, hogy az orvos kényszerülve leszen ezen bőr alá való injectiokat többször is alkalmazni, mely kis időközökben minden káros következmény nélkül alkalmazható, de minden egyes alkalommal más beszúrási hely legyen választva. Az eredmény, mely a már majdnem teljesen megszűnt érve­rés ujolagi tapinthatásában, a vizellet ujolagi kiválasztásában, s abban is nyilvánul, hogy a beteg magát jobban érzi, már az első beföcskendezés után jelentkezhetik, többnyire azonban csak Napamasszony. Spanyol Mstória. Nem egy pár szarvról lesz szó, hanem egy pár banderillas- ról, vagyis horgokkal ellátott palczácskákról, melyeket a bande- rilleros, vagyis a bikaviadorok a bőszült bika nyakába szoktak vetni, melyek azonban a jelen elbeszélésben egészen más szere­pet fognak játszani. — Jakab! Te belőled, egész életedben semmi se lesz! — mondá donna Aquilina, az ő boldogtalan vejének. Isten tudja, jó családból származtál, tisztességesen öltözkö- döl, s elég értelmesen társalogsz, mint bárki más; s mindennek daczára még sem tudsz előkelő, rangbeli emberek körébe jutni. — De kedves napamasszony, nem mindent elkövetek-é e végett? Nem megyek-é minden estve az angol kávéházba, ahová Szevilla legelőkelőbb, legkiválóbb férfiai járnak? — Ez nem elég! Arra kellene törekedned, hogy bizalmukat megnyerd! Nézd csak, milyen szerencsés lett e tekintetben Mar­tinez ur. Barátságot kötött egy özvegy báróval, aki mindjárt udvarmesterévé nevezte ki. . . . Ide hallgass! Legjobb lenne, ha te műkedvelő bikaviadorrá csapnál fel! A jövő hétfőn épen bika­viadal lesz, amelyen del Trabajo vicomte, és del Catre marquis, csupa műkedvelésből egy-egy bikát fognak megölni. Minő meg­tiszteltetés lenne rád nézve, ha ezek az urak megengednék, hogy az alkalommal, mint banderillero (bikaviador) te is fölléphess! Ezt Jakab ur is azonnal belátta, s nyomban a „bikasport­kedvelők“ klubjának elnökségéhez sietett, mely a kívánt kedvez­ményt a Jakab ur részére minden akadály nélkül megad­ta. Jakab ur ez által tagjává lön ez aristokratikus körnek.

Next

/
Thumbnails
Contents