Eger - hetilap, 1892
1892-08-30 / 35. szám
276 De hogy ki fogja egykor megénekelni a magyar király hymnuszát, mely egy nagy és hű nemzet hálás ajkain fog a dalnok után visszhangzani? Azt alkalmasint meg fogjuk majd tudni. Ennek a dalnoknak kell majd annak idején a király-hym nusz pályadiját ünnepélyesen átadni! — Fögymnasiumunkban a tanárkar alakuló-gyűlését tegnap (29.)|tartotta meg, hol, szokás szerint, a tanév bevezető teendőire nézve is határozott. Fontosabbak ezek között, hogy minden jelentkező tanuló iskolai, születési s ujra-oltási bi- zonyitványnyal köteles előbb osztályfőnökénél s azután végleges bejegyzés végett, az igazgatónál megjelenni. Osztályfőnökénél a beirási (3 ft.) és a könyvtári-dijt (1 ft.), kivétel nélkül mindenik, s egyszersmind a tandijt (16 ft.), de mely félévi részletben is elfogadtatik, tartozik letenni. E tandíj elengedéséért, az intézeti Védnökséghez czimzett, de az igazgatónál benyújtott, a hatóságtól nyert szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt kérvényben mindazok folyamodhatnak, kik jó viseletét, s legfölebb egy „elégséges“ jegyet feltüntető bizonyitványt mutathatnak be. — Az alsó négy (I—IV.) osztályra jelentkező idegenek, azaz máshol iskolázott ifjak, valamint azok ismétlésére utasított helybeliek s a másvallású tanulók, a mondott I—IV. osztályra, szeptember 3-án jelentkezhetnek. — A görög nyelvet pótló tanulmányokra az V—VII. oszt. növendékek az igazgatónál jelentik be szándékukat. — Az év ünnepélyes „Veni sanctéval“ megnyitása jövő vasárnap, regg. 8 órakor lesz. — Az egri érseki joglyceum évkönyve az 1891—92. isk. évről, e napokban jelent meg. Tartalmából kivonatilag közöljük a következő fontosabb mozzanatokat: Az isk. év elején jelentkezett a joglyceumra 49 hallgató; időközben elhunyt egy; maradt a félév végén 48. A II. félévben volt a hallgatók száma 46. Tényleges katonai szolgálatban álló egy éves önkéntes volt 3. — Csupán vizsgálattételre jelentkeztek 13-an. Ezeket is számba véve általán igénybe vették a tanintézetet az egész tanéven át 67-en; tehát 11-el kevesebben, mint az előző isk. évben. A hallgatók valamennyien nyilvánosak voltak. Eenkivüli és szabálytalan hallgató volt az I félévben 8; a II-ban 6. — Illetőségükre nézve volt 27 egri, a többiek 12 megyéből kerültek össze. Vallásra nézve rom, kath. 35; gör. kath. 1; ev. reform. 4. izraelita 9. Anyanyelvre valamennyien magyarok. — Ösztöndíjat élvezett 7 hallgató, a Kovács Jánosféle alapból fejenkint 26 frt. 25 kr. segélydijban részesült összesen 16 hallgató. Az ösztön- és segélydijak összege 1107 frt. Ezeken kivül kiosztatott még 4 hallgató Hanem ami előttünk legjobban feltűnt, az a különös körülmény volt, hogy egy idő óta Pesta barátunk baromi módra kezdett tanulni, s léptennyomon mindegyre fölebb küzdötte fel magát az első sorokba. Nap nap után versenyre kélt az előtte ülőkkel, s sorba szedte el tőlük a helyeiket, úgy, hogy egyszer csak azt vettük észre, hogy Bóta Pesta az első padban ül. Mi történt ebben a sajátságos lélekben? . . Nekem egy bizalmas pillanatban elárulta. — Tanulni fogok. Nem maradok paraszt. U r akarok lenni. S akkor feleségűi vehetem. . . Itt elakadt a szava. De én már könnyen kimagyaráztam a többit. * Eger, kivált a korábbi évtizedekben, ép olyan kedvelt s keresett asiluma volt a nyugalomba vonult katonatiszteknek, mint Gfrátz. Elbeszélésünk idejében, a „Bárány“ korcsma szomszédságában egy penzionátus „perflex-tiszt“ (Verpflegs-tiszt) lakott. Ennek a fia, egy meredt, nagy kékszemü, vékony dongájű, hosszú, nápicz képű, czingár gyerek, szintén velünk járt iskolába. Nagyon érzékeny egy ficzkó volt. Télen át nagy sháwlt, nyáron meg szélesen vállaira hajló ingallért viselt. Adolf urfinak hittuk. Mint szomszédok és iskolatársak jó pajtások voltak Pestá- val, s együtt járogattak haza. Pesta barátunk, mikor kedélye megzápult, azontúl Adolf urfit se szívelhette többé annyira. Egy alkalommal, a duplex rótában kőkemény lapdájával úgy oldalba találta dobni a szegény német ficzkót, hogy ez sírva fakadt. Pesta maga is megsajnálta, s vigasztalva, engesztelve kisérte haza, egész az Adolf lakásukig. közt fejenkint 4 és 5 drb — összesen 18 db arany szorgalmi jü talom a Rajner-féle alapból. — Végül az akad. irodalmi pályaverseny nyertesei közt 20 db arany osztatott ki intézeti főkegy- úr dr. Samassa József egri érsek úr ő nmlgának kegyes adományából, összesen 4 pályadíjnyertes hallgató között. — Vizsgálatokra nézve tartatott I. alapvizsga 21 (kitüntetéssel 5); II. alapvizsga 16 (kitüntetéssel 2); jogtudományi államvizsga 8 (kitüntetéssel 4); államtudományi államvizsga 3. Összesen 48. Ezek közöl felfüggesztetett 3; visszavettetett 1. — Az intézet fentartási költségelőirányzata volt az 1891-ik évre 14,775 frt. az 1892-ik évre 14,800 frt. mely költség legnagyobb részben az intézeti kegyuraság dr. Samassa József egri érsek úr ő exjának, s a mélt és ft. egri főkáptalannak minden tiszteletre és hálára méltó nemes áldozatkészségében bírja födözetét. — A kari könyvtár a lefolyt isk. év alatt 138 müvei gyarapodott 84 kötetben és 96 füzetben. A könyvtár állása az év végén 2209 munka 2703 kötet és 2729 füzetben, mintegy 6188 frt értékben. Az uj szerzeményből ajándék volt 35 mű, készpénzen vétetett 103 munka. A könyvtár költségeihez az intézeti kegyuraság által kegyesen utalványozott 200 frt. átalány és a beigtatási — dijak szolgáltak födözetül. — A joghallgatókat segítő egyesület fenállása 26-ik évében 39 tagot számlált. Segített mindössze 71 folyamodót ösz- szesen 636 írttal. Költségalapjának gyarapításához járultak a hallgatóság által rendezett két irodalmi- és zeneestély, egy tavaszi tánczmulatság, s az egri jogászközönség által rendezett j u- rista-bál bevételei. Továbbá a közönség kegyadománya; érsek ur ő exja 25 frtos adománya a juristabál alkalmából; és Kozma Károly prépost kanonok igazgató úr 100 frtos alapítványa. (Kozma-alap). Az alaptőke az újabb bevételekkel együtt tett összesen 8265 frt. 29 krt. A kiadások összege 685 frt. 80 kr. Pénztármaradvány 7579 frt. 49 kr; követelés 26 frt. 45 kr. Az összes vagyonállomány 7605 frt. 94 kr, melyből a készpénz takarékpénztárban van gyümölcsözői eg elhelyezve. — Az akad. „olvasókör“ az idén 40 taggal alakult meg. Összes bevétele 179 frt. 32 kr. melyhez dr. Kerekes Arvéd jogtanár ur 10 írttal járult. Kiadása 79 frt. 93 kr. Pénztármaradványa 99 frt. 33 kr. követelése 1 frt. Készpénze takarékpénztárilag gyümölcsözik. — A jog és államtudományikar testületé: igazgató az év elején Szmrecsányi Pál apátkanonok; ő nsgának szepesi püspökké klneveztetése után: dr. Kozma Károly, prépost-kanonok ő nsga. A tanári kar 11 tagot számlált. Ezek közöl nyilv. rend. tanár 6; nyilv. rendkiv. tanár 1; helyettes tanár 1; magántanár 3. A tanárkar tagjai közöl képesített egyetemi magántanár 4; jogtudor 6; kánonjogtudor 1; orvostudor 1; köz- és váltóügyvéd 6; főszentszéki ügyész 1; főgymn. nyilv. r. tanár 1. Ezekhez járulnak a két államvizsgálati bizottság kültagjai számsze- rint 15-en. A „Bárány“ előtt kellett elhaladniok. A korcsma kapujában történetesen épen künn állt az egyik leányka, — a Pesta ideálja. — Mi baja Adolfka ? kérdé a leányka részvéttel a siralmas ábráz atú urfit. — Hát . . . megdobott a Pesta! — viszonzá Adolfka, köny- nyező szemekkel, savanyun mosolyogva, s oldalát tapogatva. — Hol? kérdé tovább a leányka, mintegy ösztönszerüleg fordítva egyet Adolf urfin, hogy közelebbről szemlélhesse a sérelmes helyet, aholott, a fehér tarka nyári kabáton még mindig ott díszelgett a lapda kerek sárfoltja. A mosoly vagy a szomorúság arczkifejezése csakolyan ragadós, mint az ásitás. A kis leányka arczára is áthárult az Adolf urfi szomorúsága. Piczipiros ajkait félrehúzta, s szemrehányó hangon szólt oda Pestának : — Ejnye Bóta! — de megfódta! * Ettől a percztől kezdve a mi Pestánk, akárhányszor küldték is át a szomszédba borért, soha sem találkozott többé ideáljával. A kis leány* szintén kerülni látszott őt, a kegyetlen labda-dobálót. Teljesen kiesett a grácziából. De azóta, mint vészkiáltás, folyton hangzott a fülébe a végzetes szózat: „Ejnye Bóta! de megfódta!“ Szegény Pestánk egy ideig a legszelídebb rezignáczióval tűrte e megaláztatást. De egyszer csak fölébredt benne a nemes büszkeség érzete. Egy elhatározó pillanatban kapta magát: sutba dobta a grammatikákat, ledobta a bugyogót, meg a diák-kan- tust; felöltötte a lobogós ingujjast, a rojtos gatyát, meg a pity- kés mándlit. Lett belőle paraszt, s az is maradt.
