Eger - hetilap, 1892
1892-08-30 / 35. szám
35-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. augusztus 30-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstö. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Régészeti kirándulás Eger környékén. Bogyai Bartalos Gyula dr. egri egyházmegyei áldozópap, a hazai archaeologia ép oly tudós, mint szenvedélyes művelője, az utóbbi időkben, az egri egyházmegyei irodalmi társaság által kiadott „Adatok az egri egyházmegye történetéhez“ ez. füzetekben, az országos „Archaeologiai Értesítődben, valamint az „Eger“ lapban is részletesen közölte ama régészeti kutatásainak eredményeit, melyeket Eger város és környékén csodás kitartással és ügybuzgalommal tett archaeologiai buvárlatai közben egybe- gyüjtött. E közlemények nem rég az országos archaeologiai bizottság egyik ülésén is felolvastattak, s magában e bizottságban, szaktudósok előtt is oly általános feltűnést, szenzácziót és érdeklődést keltettek, hogy a bizottság nyomban felkérte s megbízta titkárát, dr. Szendrey János minist, titkár urat, mint az archaeologia egyik tudós művelőjét, hogy a dr. Bartalos által Egerben, és környékén fölfedezett és közzétett ősrégészeti dolgokról a helyszínén személyes meggyőződést szerezzen, s közvetlen tapasztalatairól annak idején az orsz. bizottságnak jelentést tegyen. Dr. Szendrey János orsz. arch, bizottsági titkár, mint már lapunkban említettük, a múlt csütörtökön, f. aug. hó 25-én érkezett városunkba, s Zsendovics József apátkanonok őnsgának volt szívesen látott vendége. A fiatal tudós, kit, mint az egri cist. r. főgymnásium egykori növendékét, másként is kedves emlékek fűznek városunkhoz, nemcsak örömmel, hanem az általa kiváló előszeretettel művelt tudomány által is erősen ösztönözve, fokozott érdeklődéssel jött körünkbe, s régészeti búvárkodásait, dr. Bartalos Gyula szakszerű kalauzolása mellett, Kandra Kabos, mint az egri Bükk- osztály archaeologiai csoportjának elnöke, s Tóth Gyula egyleti tag társaságában mindjárt másnap pénteken reggel meg is kezdte. Utjok elsőben is a „Mészhegy“ környékére vezetett, holott szemügyre vették az annak egyik oldalán elszórt emlékszem köveket. Innét a szomolyai úgynevezett „Kaptár-völgy“-be tértek, hol búvárkodó figyelmüket, szintén hasonló sziklaképződmények kötötték le, melyek hegyes, kúpos, vagy nyeregalakú csúcsaikkal már külső alakjok által is feltűnnek. E sziklák kopár, meredek oldalaiban vannak elszórva a vakablakszerün kivágott, különféle nagyságú fülkék, a nép ajkán úgynevezett „kaptárok“, melyeknek keletkezése, használata s czélja még eddig nincs tudományosan megállapítva. Dr. Szendreyt, fiatal archeológusunkat, különösen ez utóbbi jelenségek érdekelték legjobban, mint melyeket a dr. Bartalos közleményeiből márismert; közvetlenül azonban csak most nyílt alkalma azokat színről színre látni; érdekességök felett való meglepetését s csudálkozását nem titkolhatta el, s abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy mindezek ősrégészeti szempontból a legszorgalmasabb buvárlatra s tanulmányra érdemesek. Dr. Bartalos figyelmeztette a fiatal tudóst, hogy e hegység nyugati oldalán is vannak hasonló emlékszem kövek, sőt ősvárak is, •— ezek megszemlélésében azonban, a hónapok óta epedve várt áldásos eső beállta akadályozta meg a kirándulókat. Dr. Szendrey másnap, szombaton reggel, dr. Bartalos Gy. vezetése mellett, Kandra K. társaságában folytatta buvárlatait. üti tervök ez alkalommal Bakta, Sírok, és Sz.-Mari környékére terjedt. Baktán megnézték az úgynevezett orosz várakat, melyektől kőrakások, mintegy útjelzők, vezetnek a baktai tavakhoz. Innét a Bábczavölgyben a Nagy és Kis Szent völgyének emlékköveit és telephelyeit szemlélték meg. E völgyből a rozsnaki völgy hasonló sziklaképződményei mellett elhaladva, a siroki várhegyre jutottak. Itt tüzetesen megszemlélték az egykor az egri várral szorosabb történelmi összeköttetésben állott, s a török világban nem csekély fontosságú szerepet játszott „siroki vár“ ma is rendkívül érdekes romjait; a „török asztal“, „apácza“ és „barát“ név alatt ismert szoboralakú szirttömegeket; a várbeli alagutakat, és sziklákba vágott fülkéket stb. Délre járt az idő, midőn a darnói vár megtekintésére került volna a sor, de ez más kirándulás alkalmára lett fentartva. Ezúttal érdekesebbnek Ígérkezett a szentmarii románkori templom tüzetesebb megszemlélése, miközben dr. Bartalos, Sz.-Mari falun áthaladva, újabban észlelt adatok nyomán ugyanott egy őstelephely egykori létezését konstatálta. Nem kevesebb érdeket keltett vándor tudósainkban a szent-marii várromok megtekintése, melyek nemcsak ősrégészeti, de geológiai szempontból is fölkeltik a figyelmet. A környező hegyektől egészen elszigetelt magaslaton áll az ős vár fölé épített középkori erőd, e vidék egyik legfontosabb archaeologiai emléke. Nagy megütközéssel vették itt észre tudós vándoraink, hogy a nagy jelentőségű várromok az utóbbi időkben erős pusztulásnak indultak, amennyiben a romok köveit falusi épitők, vandál módon, saját czéljaikra elhordogatják. Dr. Szendrey megígérte, hogy a további pusztítás sükeres megakályozása tekintetéből az orsz. archaeologiai bizottság gyors közbenjárását fogja kikérni. Dr. Bartalos, e páratlan Cicerone, ki e vidéknek minden talpalatnyi földét ismeri, különösen a Tarnavölgy, s a Bükk-alj rendkívül érdekes ősrégészeti leleteire, valamint a feldebrői altemplomnak nagy jelentőségű középkori (XIY—XV. századbeli) freskofestményeire hívta fel a fiatal tudós vendég figyelmét; ki azonban, ezúttal kiszabott ideje rövidsége miatt, mind ez óhajtott szemlékről fájdalommal volt kénytelen lemondani. De kijelentette, hogy mindeme ritka becsű ősrégészeti helyek gondosabb és tüzetesebb megszemlélése s tanulmányozása czéljából hosszabb időt fog e vidéken tölteni; s nincs kétsége benne, hogy e nagy érdekű helyeket rövid időn maga az országos archaeologiai bizottság is meg fogja szemlélni. Hozza Isten őket. Keméljük, sőt elvárjuk, hogy az alkalommal városunknak a magyar tudományosság iránt melyen érdeklődő értelmisége, s különösen a fiatal, derék egri Bükk-osztály tagjai úgy a kirándulásban való tömeges részvételük, valamint egyéb társadalmi intézkedések által is mindent el fognak követni, hogy országos tudósaink eme kirándulása necsak tanulságos, de egyszersmind élvezetes is legyen, úgy tisztelt vendégeinkre, mint magukra a résztvevőkre nézve is. Tudós vándoraink vasárnap délután — mint halljuk, — Tárd vidékére tettek kirándulást. Király-hymnusz. A magyar „Király-hymnusz“-ra újabban hirdetett, s eléggé díszes versenydijjal egybekötött pályázat ismét meddő maradt. Az országos magyar dalárszövetségnek, f. é. aug. hó 19-én Budapesten tartott jubiláris diszgyülésén hirdettetett ki a jury ítélete, mely kimondotta, hogy a versenymüvek közt újból egyetlenegy sem találtatott olyan, mely a kitűzött czélnak megfelel, s a pá- lyadij kiadására érdemesnek ítéltetett volna. Köztudomású, bogy ezúttal is számosabb versenymű pályázott a díjra. Ezeket az országos dalárszövetség igazgató választ
