Eger - hetilap, 1892

1892-08-23 / 34. szám

271 meztetnek a szülők és gondnokok, hogy a népoktatási törvény 1- ső és 48. §-a szerint, mennyiben gyermekeik, gondnokoltjaik 12 evőket be nem töltötték, kötelesek gyermekeiket vagy gondno­koltjaikat 12 évök betöltéséig a mindennapi népiskolába járatni. Kivétel csupán azon gyermekekre nézve engedtetik, kik az elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári iskola, közép-iskola) lépnek. Az 1887. évi XXII. t. ez. 3. 4. 5-ik §-a értelmében a magán és nyilvános tanintézetekbe csak oly tanulók vehetők föl, kik oltási és ujraoltási bizonyítványt tudnak felmutatni, ennél­fogva a szülök és gondnokok felhivatnak, hogy — mennyiben ez lehetséges lesz — gyermekeik, vagy gondnokoltjaik oltását és ujraoltását igazoló bizonyitványnyal jelenjenek meg a beiratások- nál. Az 1868. évi XXXVIII. törvény értelmében az első osztályba csak oly tanulók vehetők fel, kik életök 6-ik évét már betöltöt­ték. A mi keresztlevéllel igazolandó. Eger, 1892. augusztus 20-án. Az egri rom. kath. népiskolák igazgatósága. — Fölhívás a szülőkhöz ! A belvárosi községi népiskola mind a 4 osztályába, valamint a külvárosi községi iskolába a tanulók beiratása folyó évi augusztushó 30 és 31-én, szeptemberhó 1-ső és 2- án, délelőtt 8—12-ig, délután 2—5 óráig az iskola-helyiségek­ben eszközöltetik; a rendes tanítás pedig szeptemberhó 5-én veendi kezdetét. Tandíj nem fizettetik. Vagyontalan szülők gyer­mekei a hatóságtól nyert szegénységi bizonyítvány alapján ingyen láttatnak el tankönyvekkel. Miről a t. ez. szülők, gyámok és gazdák oly hozzáadással értesittetnek, miszerint a „Népoktatási törvény“ értelmében a 6—12 éves gyermekek a mindennapi, a 13—15 évesek pedig az ismétlőiskola látogatására köteleztetnek; fölkéretnek tehát a szülők, gyámok és gazdák, hogy a beiratás­nál személyesen megjelenni s a beiratás záros idejét gyerme­keik érdekében megtartani szíveskedjenek. Eger, 1892. augusz­tushó 22-én. Az igazgatóság. — Fölhívás az iparosmester urakhoz! Az iparos tanulók beiratása az 1892/93-ik iskolai évre folyó évi szeptember hó 4, 8 és 11-én délelőtt 9—12-ig, délután 2—5 óráig a (Generális­féle) belvárosi községi iskola nagytermében tartatik meg. A ren­des tanítás pedig szeptemberhó 15-én veendi kezdetét. A beiratás- kor az újonnan szerződtetett és még be nem irt tanulóknak ok­vetlen magukkal kell hozni az iparhatóság által aláirt és bejegyzett tanonezszerződést. Figyelmeztetnek a tanonezot tartó iparosmester urak, hogy tanonczaikat a kitűzött záros határidő alatt az 1884-ik évi XVII. törvényezikk 157. §. d) pontja értel­mében annál is inkább beírassák, mert az e részben való kése­delem az ipartörvény értelmében büntetést von maga után. Eger, 1892. augusztushó 22-én. Az igazgatóság. — Gyászrovat. — Justus Gusztávné, szül. Hennel Mária, Justus Gusztáv tiszafüredi előkelő birtokos, Hevesmegye bizottsági tagjának neje, életének 50-ik, boldog házassága 32-ik évében hosszas szenvedés után f. évi aug. hó 15-én Tiszafüreden elhunyt. A boldogult hült tetemei f. aug. hó 16-án tétettek ugyan­ott, az egész város részvétnyilvánulása mellett, a lielv. hitv. szer­tartás szerint örök nyugalomra. — Bocsári Mocsáry Má­ria, Mocsáry Lajos orsz. képviselő nővére, a múlt napokban el­hunyt Andornakon. — Gyászhír. Frantz Lajos egri előkelő kereskedő, városi képviselő, Grónay Sándor egri polgármester ipa, köztiszteletben álló polgártársunk, élete 54-ik évében, hosszas szenvedés után f. aug. hó 18-án Egerben elhunyt. A boldogult temetése, polgártár­sainak tömeges részvéte, s díszes egyházi szertartás mellett f. hó 20-án ment végbe. — Köszönetnyilvánítás. Feledhetlen jó férjemnek mindazon barátai és ismerősei, kik a végtisztességmegadásnál megjelenni, és ezáltal nagy fájdalmainkat enyhíteni kegyesek voltak, fogad­ják, mélyen sújtott családom nevében is, hálás köszönetemet. Özv. Frantz Lajosné, — Kiállítás és ügető verseny. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által f. évi szept. 8-án és 9-én Gyöngyösön rendezendő állatkiállitás iránt igen nagy az érdeklődés. A nagy számmal bejelentett állatok s azon körülményből, miszerint az eladásra jelzettek száma is fölöttébb nagy, remélni lehet, hogy a siker teljes leend. Az ügető verseny szept. 9-én délután 4 órakor tar­tatik. Távolság 10—12 km. kőúton, ügetésben. Tiszteletdij az elsőnek, ha legalább 3 különböző tulajdonos fogata indúl. Tét: 10 frt. Második tételét menti. Kötelező a Magyar Tattersall Egylet versenyhajtási szabályzata. Nevezés szept. 8-án éjfélig a kiállítási bizottságnál. — Tíz- és ötéves érmek kiosztása Hevesen. Szív- és lélek­emelő ünnepségnek voltunk tanúi e hó 14-én kicsike városunkban. Az önk. tűzoltó egylet, azon 10 és 5 éves tagjai diszittettek föl ezüst és bronz érmekkel, kik ez időt becsülettel és önfeláldozás­sal szolgálták le. Ezüst érmet nyertek: Czeizler József, Popovics Lajos, Fabó Bertalan, Borossy István, Marssó Gábor, Guba András, Binét Bernát, Viányi Ferencz, Yincze János, Németh János, Lucs- kay István, Velkei János, Klein Mór, Mahunka István, Steinbrecht Albert, Szepesi Vilmos, Stankovics Sándor, Iby Lajos, Deutsch Mór, Nagy Albert, Braun Gábor, Szabó Ráfael, és ifj. Krausz József. Bronzérmet nyertek: Lányi József, Egyed Ferencz, Nagy István, Adler József és Kovács István. Az ünnepség d. u. 4 óra­kor vette kezdetét, melyet a dalkör a „Hymnus“ eléneklésével nyitott meg. Aztán ft. Puchlin Kázmér esp.-plebános úr lépett az emelvényre, s már megszokott kedves modorával fejtegette a tűzoltó egyletek nemes feladatát. Ezek után kezdődött az érmek kiosztása, melyet Remenyik József, az egylet szeretett elnöke végzett. Minden érmet, egy ép oly elmés mint találó mondattal tűzött a kitüntetett mellére. Ezután Maczki Emil, a tűzoltó egylet tiszt, parancsnoka szólott. Először a „bajtársakat“ — mint ő nevezé, — buzdította a további munkára, s szivökre köté, hogy ezután is oly emberbaráti szeretettel és önfeláldozással teljesítsék szerencsétlenül járt embertársaik körűi szomorú missiójukat, mint eddig. Majd vázolta az egylet tiz éves történetét. Végre megkö­szönte, a nagy számban megjelent díszes közönségnek, azt az igazán páratlan áldozatkészséget, melyet az egylet iránt minden­kor tanúsított. S kéri is a közönséget, hogy ezután se vonja meg az egylettől becses pártfogását. Végre a dalkör a „ Marseillaise“-t énekelte el, melyet a közönség tapsviharral fejezett be. — De még csak ezután jött a java! Esti 8 órakor Heves értelmisége a tűzoltók szívesen látott vendége volt, úgy a férfiak, mint a hölgyek köréből, s a 130 teritékü asztalnak egy terítéke sem maradt gazdátlanul. E lakomának fénypontját a kedvelt „halászlé“ képezte, melyet Popovics Lajos úr készitett, s mely, hogy csak­ugyan bírta a hozzá fűzött reményeket, mutatta a minden ajkról hangozó dicséret. — Dikczió sem maradt el. Nánássy Ödön, sze­retett képviselőnk, emelt először poharat a tűzoltó egyletért, majd Maczki Emil egri főszolgabíró úr, — ezekre pedig dr. Bazsó Ti­vadar úr válaszolt. Dikczióztak még Egyed István aljegyző a hölgyekre, Mikola Károly pedig a hazaszeretet tüzének — „nem oltása“ — de szításáról. S e két ellenkező fogalmat elmésen állítá egymással szembe. — Azután a fiatalság „perdült a sarkán,“ s járta fokozott jó kedvvel. Krakóka. — Nyilatkozat. T. szerk. ur! B. lapja az „Eger“ mai szá­mában „Pipacsok“ czimü elbeszélő kötetemre vonatkozó megem­lékezésére, — miután abban Brankovics György kitűnő Írónk iro­dalmi hirnevessége kérdésessé tétetett, mely tény nem csak ben- nom, hanem Eger város minden szépért, nemesért, de különösen az irodalom és művészetért melegen lelkesülő közönségében is megbotránkozást szült, — Brankovics György úr iránti legkitű­nőbb tiszteletemtől indíttatva, kénytelen vagyok reflektálni. Nem vagyok barátja a személyeskedő hírlapi polémiának. — Hajlandó vagyok azon legjobb körülményt eifogadni, hogy Brankovics úr hirnevességének kétségbe vonása nem az ő írói egyénisége ellen intézett támadás, hanem egyszerűen tévedés kifolyása, — mert nem akarom hinni, hogy az „Eger“ újdondásza ne ismerné azt a Brankovics Györgyöt, a ki éveken keresztül a „Budapest“ képes politikai napilapnak, később néhány évig a „Képes Családi La­pokénak, majd egyideig a „Képes Családi Lapok“ és „Magyar Nők Lapjá“-nak együttesen volt —, s ma a „Magyar Nők Lap­jáénak (Magyar Háziasszony) felelős szerkesztője, a kinek több irodalmi becsű regénye s „Hóvirágok“ czimü verskötete nyújt él­vezetet hazánk műizléssel bíró olvasó közönségének; „ — a ki­nek irodalmi munkáit boldogult Rudolf trónörökös úr 0 Fensége is megszerezte könyvtára számára, s a ki boldogult Rudolf trónörökös úr O Fensége „Tizenöt nap a Dunán“ czimü örökbecsű irodalmi művét, magyarra átfor­dította és a legmagasabb elismerést kiérdemelte. Azt hiszem, ezzel is tökéletesen beigazoltam Brankovics úr irodalmi hirne- vességét és szükségtelen azt még bővebbi adatokkal támogatnom. — Megvagyok róla győződve, hogy ezek után pillanatig sem fog késni a t. Szerkesztőség becses lapja az „Eger“ mai számában előfordult tévedést helyrehozni. Eger, aug. 19. 1892. Tisztelettel: Dely Lajos, s. k. Jelen soroknak, melyekben Dely Lajos úr bőségesen iga­zolni kívánta, miért nevezte előfizetési felhívásában Brankovics György bpesti ismert nevű irót és lapszerkesztőt „hírneves Írónkénak, — szívesen adtunk helyet. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tu­dósitónktól.) Hetivásárainkra a hehozatal a folyton tartó aratási munkálatok miatt még mindig igen gyönge; de a közelebbi va-

Next

/
Thumbnails
Contents