Eger - hetilap, 1892

1892-07-26 / 30. szám

237 visszalépni, a „Népiskolai tanügy“, legutóbbi számában, meleg han­gú szavakban búcsúzik el a lap olvasóitól, s egyszersmind jóaka- ratú támogatásukba ajánlja a „Népiskolai tanügy“ új szerkesz­tőjét, Kelemen Lajos eger-belvárosi tanítót, egykori kedves tanítványát, s a nevezett lap szerkesztésében évek óta buzgó segédét, kinek neve, tartalmas czikkei által, a legszebb oldalról ismeretes a lap t. olvasó közönsége előtt. E szerkesztő-változás épen nem érinti, sőt teljes épségökben fentartja a nevezett szak­lap régi kath. szellemét, irányát és elveit. Sőt a visszalépett szer­kesztő Ígéri, hogy ezentúl is a legélénkebb szellemi összekötte­tésben akar maradni a „Népiskolai tanügy“ olvasóközönségével. Kelemen Lajost, a „Népiskolai tanügy“ uj szerkesztőjét, lapunknak, az „Eger“-nek is egyik kiváló tehetségű, s buzgó munkatársát, részünkről is melegen ajánljuk a népoktatásügy iránt érdeklődő t. olvasóink becses figyelmébe. — A kereskedelmi és iparkamarai kültagok választása, vá­rosunkban folyó év julius hó 22. és 23-ik napjain ment végbe, meglehetős érdeklődés mellett; a kereskedők részéről beadatott 49 szavazat, ebből legtöbb szavazatot nyertek Ringelhann Imre 42-őt, Spieler Ferencz 24-et. Az iparosok részéről beadafott 155 szavazat, ebből legtöbb szavazatot kaptak Glósz Károly 95-öt, és Kánicz Jenő 90-et, kik is kereskedelmi és iparkamarai kültagok­nak 1892— 7. évre megválasztattak. — Az egységes időszámítás augusztus elsején a közigazga­tásban is életbe lép. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, mint bel­ügyminiszter, rendeletet intézett a megyékhez, a melyben meg­hagyja, hogy a közigazgatás valamennyi ágában ez évi julius 31-éről augusztus elsejére átmenő éjszakán az egységes európai időszámításra térjenek. Hogy az egységes időről mindenütt pontos tájékozást szerezhessenek, a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a vasúti állomások, posta- és táviró-hivatalok naponta a budapesti meteorológiai intézettől pontos jelzést kapjanak. — Műkedvelők előadása. Az egri izr. jótékony nőegyesület, saját pénztára javára, a múlt vasárnap, f. jul. hó 24-én a nyári színkörben hangversenynyel egybekötött műkedvelő szinielőadást rendezett. Előadták a „Bálkirálynő,, és „Kukli-prédikácziók“ ez. ele­ven vígjátékokat, melyekben valamennyi szereplő, műkedvelőktől alig várható ügyességgel felelt meg feladatának, s mindnyájan kellő otthonossággal mozogtak a színpadon. A két vígjáték közben Elfer k. a-nak kellett volna népdalokat énekelnie, de — köz­sajnálkozásra — a k. a. rekedtsége miatt az énekszám elmaradt. Helyette Göndör G. főgymn. tanuló játszotta zongorán Chopin „Impromptu“-jét, s a tapsokban nyilatkozó közkívánatra még egy magyar motivumú Salon-darabot, szép technikai ügyességgel, de túlságos tűzzel. Ugyancsak Göndör G. kisérte nagyon ügyesen, s finoman Barna Ö. gordonkáját is, ki Poppertől játszott két kisebb E kápolnát a palotával együtt a család alapitója, az öreg Palugyay Jakab, néh. Palugyay nyitrai püspök közel rokona építtette, aki az egész Pozsonyban és környékén, mint ritka ne­mes lelkű, páratlanul jó szivű, s buzgó vallásos férfiú vala is­meretes. Ebben leli magyarázatát ama fönebb említettem körül­mény is, hogy az európai liirfi Palugyay-pincze hordói egy-egy védő szent ótalma alatt állanak. Ez a Palugyay Jakab az, aki mint vendéglős és borkeres­kedő egyszersmind a „Chateau Palugyay“ messzeterjedő hírne­vét is megalapította. Mert a pozsonyi Palugyay, mint traiteur, ép oly európai hírnévvel bir, mint például Véfour, vagy a „Fréres Provenceaux“ Párisban. Köztudomású ugyanis, hogy több fejedelmi s főúri lakomák rendezésére Palugyayt hitták meg. így, a többek közt, ha jól tudjuk, a Milán volt szerb király menyek- zői lakomáját is Palugyay állította ki. Pozsony legelőkelőbb vendéglője, a „Zöldfához“ czimzett hotel, szintén a Palugyayház tulajdona. A háromemeletes nagy épület a pompás sétatért szegélyző házsorok között áll, s egyike Pozsony legszebb magánházainak. A vendéglőt, mely kifogásta­lan comforttal van berendezve, Palugyayék közvetlenül magok kezelik. A parterret, elül, a bejárat két oldalán, két tágas he­lyiség foglalja el; az egyik az étterem, a másik a kávéház. Mindakettő nagy városi elegancziával van fölszerelve, s csinos nyári verandával ellátva. A vendéglőben, Palugyay Jakab humánus in­tézkedése folytán, naponta hatvan szegény kathol. tanuló ifjú kap teljes élelmezést. * Rendkívül feltűnt nekem, hogy a Palugyay-kávéházban, hol pedig többször megfordultam, soha egyetlen egy izraelita vendé­get sem láttam, daczára annak, hogy a hires egykori koronázó piécét, melyet aztán, a közönség élénk ováczióira még egy da­rabbal toldott meg. Finom érzelmes játéka s technikai ügyesség- mint egyébkor úgy a jelen alkalommal is kedves benyomást tett a nagy számú közönségre, mely a tágas színkört zsúfolásig megtöltötte. Miután a közönség, csekély kivétellel, izraelita pol­gárságunk köréből került ki, azon meggyőződésre jutottunk, mi­szerint izr. polgárságunk Egerben oly tekintélyes számú értel­miséggel bir, hogy egymagában is képes a színkört megtölteni — ha akarja. Ezt a kedvező körülményt pedig szívesen veszszük tudomásul — a jövőre nézve. — Elhalasztott közgyűlés. A Magyarországi Kárpátegyesület egri Bükk-osztálya, f. jul. hó 30-ára Felső-Tárkány kies vdékére tervezett, s kirándulással egybekötött közgyűlésének megtartá­sát f. évi szept. hó 4-ére halasztotta el. Ez elhalasztást az okozta, hogy a Kárpátegyesület gyöngyösi Mátra-osztálya Gyöngyösről a Kékesen át Párádra tervezett érdekes kirándulásét ugyancsak f. évi jul. hó utolsó napjaira tűzte ki; e kirándulásra pedig nem­csak a budapesti turisták közöl jőnek le számosabban, hanem úgy vagyunk értesülve, hogy abban az egri Bükkosztály tagjai közöl is többen óhajtanak részt venni. — Az országgyűlés, miután a nagy fontosságú valuta-tör­vényjavaslatot végleg letárgyalta, s elfogadta, királyi leirattal f. évi szept. hó 26-áig elnapoltatok. — Városi ügyek. A folyó év julius 22-én tartott képviselő- testületi ülés tárgyai közül, amennyiben a közlegelők értékesíté­sének kérdésénél hosszabb és behatóbb vitatkozás fejlődött ki, mindössze csak nehány tárgy intéztetett el, a többiek tárgyalá­sára pedig folyó év julius 25-ik napjának délutáni 3 órája tűze­tett ki. Elnöklő polgármester mindenekelőt bejelenti, hogy Érsek ur ő nagyméltóságát abból az alkalomból, hogy ő kegyelmessége a legfelsőbb helyről a Szent-István-Rend nagykeresztjével ékesittetett fel, Egerváros nevében egy nagyobb számú küldöttség élén üdvö­zölte; továbbá: hogy Hevesmegye szeretett alispánja néhai Ka- szap Bertalan temetésén Pásztón, a város képviseletében részt vett, s ravatalára ugyancsak Egerváros nevében koszorút helye­zett el. Mindkét elnöki előterjesztés, illetve eljárás általános helyeslés közt tudomásul vétetett. A lakbérleti szabályrendeletre vonatkozó belügyminiszteri leirat folytán, melyben a miniszter kijelenti, hogy a szabályrendeletet csak az esetben hajlandó jó­váhagyni, ha a szabályrendelet 4-ik §-a oda módosittatik, hogy a bérnegyedek február, május, augusztus és november 1-én veszik kezdetüket; a képviselőtestület a belügyminiszterhez feliratot in­tézett, melyben kijelenti, hogy miután a testület biztos tudomása és meggyőződése szerint a január, április, junius és októberi negyedek szerinti felosztás felel meg a naptári év, negyedéves beosztásának, s ez felel meg továbbá az emlékezet határát meg­városban aránylag ép oly fölös számmal el vannak terjedve Mó­zes hitű hazánkfiai, mint például nálunk, Egerben. Ennek oka után kérdezősködve, egészen szavahihető férfiaktól a következő magyarázatot kaptam, melynek hitelességéért mindamellett sem vállalok szavatosságot. Az öreg Palugyay, amily hitbuzgó katholikus volt, ép oly kevéssé vala philosémita. Más szóval: nem igen szívelhette zsidó polgártársainkat. Ezért minden áron meg akarta akadályozni, hogy a kávéházába járjanak. Ez elhatározására egyébkint, mint mondják, az is indíthatta az öreget, mert zsidó vendégeinek meg­szokott üzelmei némileg ártani kezdtek az elegáns, úri kávéház re- nomméjának. Ott intézték el gabona-börze-gescheftjeiket, tele szórva a pompás, drága billard-asztalokat rozs-, árpa- és zab­mustrákkal. Azonkívül a kétesebb existentiájú üzérek már kora­délután beültek, s kapadohányt füstölve, egész lámpa-oltásig ott ütötték a — klábriászt. (Épen, mint nálunk a „Nemzetibben.) Egyenesen nem tilthatta ki őket onnan, mert nyilvános helyek látogatásától eltiltani senkit sem lehet. É helyett egy sajátságos fogáshoz, mondhatnók: elmés ötlethez folyamodott, melynél iz­raelita polgártársaink financziális, tehát legsebezhetőbb olda­lának érzékeny megtámadása által remélte czélja elérését. El­rendelte ugyanis, hogy az izraelita vendégnek minden kávéházi czikk kétszeres árban számittassék. Mikor tehát, például, a fekete kávéért más jámbor halandó 16 krt fizetett, az izraelita vendégtől 32 krt. követeltek. A zsidók elejénte felförmedtek, s botránynyal fenyegetőztek. De a fizető pinezér udvariasan hallgatott, s kérlelhetetlenül beszedte a 32 krt a fekete kávéért. Az eljárás kissé drasztikus volt ugyan; de Palugyay czélt ért. Most egyetlen zsidó vendég se jár a kávéházába.

Next

/
Thumbnails
Contents