Eger - hetilap, 1892

1892-07-26 / 30. szám

237

visszalépni, a „Népiskolai tanügy“, legutóbbi számában, meleg hangú szavakban búcsúzik el a lap olvasóitól, s egyszersmind jóaka- ratú támogatásukba ajánlja a „Népiskolai tanügy“ új szerkesztőjét, Kelemen Lajos eger-belvárosi tanítót, egykori kedves tanítványát, s a nevezett lap szerkesztésében évek óta buzgó segédét, kinek neve, tartalmas czikkei által, a legszebb oldalról ismeretes a lap t. olvasó közönsége előtt. E szerkesztő-változás épen nem érinti, sőt teljes épségökben fentartja a nevezett szaklap régi kath. szellemét, irányát és elveit. Sőt a visszalépett szerkesztő Ígéri, hogy ezentúl is a legélénkebb szellemi összeköttetésben akar maradni a „Népiskolai tanügy“ olvasóközönségével. Kelemen Lajost, a „Népiskolai tanügy“ uj szerkesztőjét, lapunknak, az „Eger“-nek is egyik kiváló tehetségű, s buzgó munkatársát, részünkről is melegen ajánljuk a népoktatásügy iránt érdeklődő t. olvasóink becses figyelmébe.

— A kereskedelmi és iparkamarai kültagok választása, városunkban folyó év julius hó 22. és 23-ik napjain ment végbe, meglehetős érdeklődés mellett; a kereskedők részéről beadatott 49 szavazat, ebből legtöbb szavazatot nyertek Ringelhann Imre 42-őt, Spieler Ferencz 24-et. Az iparosok részéről beadafott 155 szavazat, ebből legtöbb szavazatot kaptak Glósz Károly 95-öt, és Kánicz Jenő 90-et, kik is kereskedelmi és iparkamarai kültagoknak 1892— 7. évre megválasztattak.

— Az egységes időszámítás augusztus elsején a közigazgatásban is életbe lép. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter, rendeletet intézett a megyékhez, a melyben meghagyja, hogy a közigazgatás valamennyi ágában ez évi julius 31-éről augusztus elsejére átmenő éjszakán az egységes európai időszámításra térjenek. Hogy az egységes időről mindenütt pontos tájékozást szerezhessenek, a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a vasúti állomások, posta- és táviró-hivatalok naponta a budapesti meteorológiai intézettől pontos jelzést kapjanak.

— Műkedvelők előadása. Az egri izr. jótékony nőegyesület, saját pénztára javára, a múlt vasárnap, f. jul. hó 24-én a nyári színkörben hangversenynyel egybekötött műkedvelő szinielőadást rendezett. Előadták a „Bálkirálynő,, és „Kukli-prédikácziók“ ez. eleven vígjátékokat, melyekben valamennyi szereplő, műkedvelőktől alig várható ügyességgel felelt meg feladatának, s mindnyájan kellő otthonossággal mozogtak a színpadon. A két vígjáték közben Elfer k. a-nak kellett volna népdalokat énekelnie, de — közsajnálkozásra — a k. a. rekedtsége miatt az énekszám elmaradt. Helyette Göndör G. főgymn. tanuló játszotta zongorán Chopin „Impromptu“-jét, s a tapsokban nyilatkozó közkívánatra még egy magyar motivumú Salon-darabot, szép technikai ügyességgel, de túlságos tűzzel. Ugyancsak Göndör G. kisérte nagyon ügyesen, s finoman Barna Ö. gordonkáját is, ki Poppertől játszott két kisebb

E kápolnát a palotával együtt a család alapitója, az öreg Palugyay Jakab, néh. Palugyay nyitrai püspök közel rokona építtette, aki az egész Pozsonyban és környékén, mint ritka nemes lelkű, páratlanul jó szivű, s buzgó vallásos férfiú vala ismeretes. Ebben leli magyarázatát ama fönebb említettem körülmény is, hogy az európai liirfi Palugyay-pincze hordói egy-egy védő szent ótalma alatt állanak.

Ez a Palugyay Jakab az, aki mint vendéglős és borkereskedő egyszersmind a „Chateau Palugyay“ messzeterjedő hírnevét is megalapította. Mert a pozsonyi Palugyay, mint traiteur, ép oly európai hírnévvel bir, mint például Véfour, vagy a „Fréres Provenceaux“ Párisban. Köztudomású ugyanis, hogy több fejedelmi s főúri lakomák rendezésére Palugyayt hitták meg. így, a többek közt, ha jól tudjuk, a Milán volt szerb király menyek- zői lakomáját is Palugyay állította ki.

Pozsony legelőkelőbb vendéglője, a „Zöldfához“ czimzett hotel, szintén a Palugyayház tulajdona. A háromemeletes nagy épület a pompás sétatért szegélyző házsorok között áll, s egyike Pozsony legszebb magánházainak. A vendéglőt, mely kifogástalan comforttal van berendezve, Palugyayék közvetlenül magok kezelik. A parterret, elül, a bejárat két oldalán, két tágas helyiség foglalja el; az egyik az étterem, a másik a kávéház. Mindakettő nagy városi elegancziával van fölszerelve, s csinos nyári verandával ellátva.

A vendéglőben, Palugyay Jakab humánus intézkedése folytán, naponta hatvan szegény kathol.

tanuló ifjú kap teljes élelmezést.

*

Rendkívül feltűnt nekem, hogy a Palugyay-kávéházban, hol pedig többször megfordultam, soha egyetlen egy izraelita vendéget sem láttam, daczára annak, hogy a hires egykori koronázó

piécét, melyet aztán, a közönség élénk ováczióira még egy darabbal toldott meg. Finom érzelmes játéka s technikai ügyesség- mint egyébkor úgy a jelen alkalommal is kedves benyomást tett a nagy számú közönségre, mely a tágas színkört zsúfolásig megtöltötte. Miután a közönség, csekély kivétellel, izraelita polgárságunk köréből került ki, azon meggyőződésre jutottunk, miszerint izr. polgárságunk Egerben oly tekintélyes számú értelmiséggel bir, hogy egymagában is képes a színkört megtölteni — ha akarja. Ezt a kedvező körülményt pedig szívesen veszszük tudomásul — a jövőre nézve.

— Elhalasztott közgyűlés. A Magyarországi Kárpátegyesület egri Bükk-osztálya, f. jul. hó 30-ára Felső-Tárkány kies vdékére tervezett, s kirándulással egybekötött közgyűlésének megtartását f. évi szept. hó 4-ére halasztotta el. Ez elhalasztást az okozta, hogy a Kárpátegyesület gyöngyösi Mátra-osztálya Gyöngyösről a Kékesen át Párádra tervezett érdekes kirándulásét ugyancsak f. évi jul. hó utolsó napjaira tűzte ki; e kirándulásra pedig nemcsak a budapesti turisták közöl jőnek le számosabban, hanem úgy vagyunk értesülve, hogy abban az egri Bükkosztály tagjai közöl is többen óhajtanak részt venni.

— Az országgyűlés, miután a nagy fontosságú valuta-törvényjavaslatot végleg letárgyalta, s elfogadta, királyi leirattal f. évi szept. hó 26-áig elnapoltatok.

— Városi ügyek. A folyó év julius 22-én tartott képviselő- testületi ülés tárgyai közül, amennyiben a közlegelők értékesítésének kérdésénél hosszabb és behatóbb vitatkozás fejlődött ki, mindössze csak nehány tárgy intéztetett el, a többiek tárgyalására pedig folyó év julius 25-ik napjának délutáni 3 órája tűzetett ki. Elnöklő polgármester mindenekelőt bejelenti, hogy Érsek ur ő nagyméltóságát abból az alkalomból, hogy ő kegyelmessége a legfelsőbb helyről a Szent-István-Rend nagykeresztjével ékesittetett fel, Egerváros nevében egy nagyobb számú küldöttség élén üdvözölte; továbbá: hogy Hevesmegye szeretett alispánja néhai Ka- szap Bertalan temetésén Pásztón, a város képviseletében részt vett, s ravatalára ugyancsak Egerváros nevében koszorút helyezett el. Mindkét elnöki előterjesztés, illetve eljárás általános helyeslés közt tudomásul vétetett. A lakbérleti szabályrendeletre vonatkozó belügyminiszteri leirat folytán, melyben a miniszter kijelenti, hogy a szabályrendeletet csak az esetben hajlandó jóváhagyni, ha a szabályrendelet 4-ik §-a oda módosittatik, hogy a bérnegyedek február, május, augusztus és november 1-én veszik kezdetüket; a képviselőtestület a belügyminiszterhez feliratot intézett, melyben kijelenti, hogy miután a testület biztos tudomása és meggyőződése szerint a január, április, junius és októberi negyedek szerinti felosztás felel meg a naptári év, negyedéves beosztásának, s ez felel meg továbbá az emlékezet határát megvárosban aránylag ép oly fölös számmal el vannak terjedve Mózes hitű hazánkfiai, mint például nálunk, Egerben. Ennek oka után kérdezősködve, egészen szavahihető férfiaktól a következő magyarázatot kaptam, melynek hitelességéért mindamellett sem vállalok szavatosságot.

Az öreg Palugyay, amily hitbuzgó katholikus volt, ép oly kevéssé vala philosémita. Más szóval: nem igen szívelhette zsidó polgártársainkat. Ezért minden áron meg akarta akadályozni, hogy a kávéházába járjanak. Ez elhatározására egyébkint, mint mondják, az is indíthatta az öreget, mert zsidó vendégeinek megszokott üzelmei némileg ártani kezdtek az elegáns, úri kávéház re- nomméjának. Ott intézték el gabona-börze-gescheftjeiket, tele szórva a pompás, drága billard-asztalokat rozs-, árpa- és zabmustrákkal. Azonkívül a kétesebb existentiájú üzérek már koradélután beültek, s kapadohányt füstölve, egész lámpa-oltásig ott ütötték a — klábriászt. (Épen, mint nálunk a „Nemzetibben.) Egyenesen nem tilthatta ki őket onnan, mert nyilvános helyek látogatásától eltiltani senkit sem lehet. É helyett egy sajátságos fogáshoz, mondhatnók: elmés ötlethez folyamodott, melynél izraelita polgártársaink financziális, tehát legsebezhetőbb oldalának érzékeny megtámadása által remélte czélja elérését. Elrendelte ugyanis, hogy az izraelita vendégnek minden kávéházi czikk kétszeres árban számittassék. Mikor tehát, például, a fekete kávéért más jámbor halandó 16 krt fizetett, az izraelita vendégtől 32 krt. követeltek. A zsidók elejénte felförmedtek, s botránynyal fenyegetőztek. De a fizető pinezér udvariasan hallgatott, s kérlelhetetlenül beszedte a 32 krt a fekete kávéért.

Az eljárás kissé drasztikus volt ugyan; de Palugyay czélt ért. Most egyetlen zsidó vendég se jár a kávéházába.