Eger - hetilap, 1892

1892-07-12 / 28. szám

223 — Nyári táncz-mulatság. A gyöngyösi önkéntes tüzoltó-tes- tület f. évi julius hó 16-án Gyöngyösön a „Csathó-kertben“ saját pénztára javára tánczestélyt rendez. Beléptidij személyenkint 50 kr. Feliilfizetések köszönettel fogadtatnak a hirlapilag nyug­táztatnak. — Pályázat. Eger rendezett tanácsú városban az 1891. évi XV. t. ez. értelmében újonnan szervezett három kisdedóvó inté­zethez rendszeresitett egy-egy kisdedóvónői és egy-egy állandó dajkai állomásra pályázat nyittatik. Ezen kisdedovodák teljesen ingyenesek s a város viszonyaihoz képest kora reggeltől estig nyilvántartatnak; — szervezetükre nézve a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadandó miniszteri utasítások irányadók; az intézetek f. év szeptember hó 1-én nyittatnak meg. Az óvónői állomásokkal egyenkint évi 400 frt készpénz fizetés, természetben lakás, vagy ennek hiányában évi 100 frt lakpénz és két öl tűzifa; — az állandó dajka állomások­kal, pedig évi egyszázötven frt és a kisdedovodában lakás van egybekapcsolva. A kisdedovónői állomásokra az 1891. évi XV. t. ez. 11. §-ban foglalt rendelkezéshez képest csakis hazai kis- dedovónő képzőintézetben képesítést nyert okleveles kisdedovó- nők pályázhatnak; — az állandó dajka állomásokra oly tisztes­séges előéletű, 40-ik életévnél fiatalabb nők pályázhatnak, kik kötelezik magukat arra, hogy az állandó gyermekmenedékházak vezetésére képesítő dajka- vizsgálatot egy év alatt sikerrel te­szik ; végleges alkalmazásra csak azután tarthatnak számot. Felhivatnak tehát a pályázók, hogy keresztlevelük, képesített­ségük, eddigi működésükről szóló, és a dajkai állomásért pá­lyázók részéről még testi épségüket igazoló orvosi bizonylattal felszerelt kérvényüket az ovoda felügyelő bizottsághoz czimezve f. évi augusztus 1-ig alulírotthoz juttassák. Egerben, 1892. év jú­nius hó 15-én. Grónay Sándor, s. k. polgármester, mint a fel­ügyelő bizottság elnöke. — Kisiklott vonat. Kevés híján nagy vasúti szerencsétlenség történhetett volna a múlt szombaton éjjel a Budapest felé jövő 405. számú személyvonattal. Ezer szerencse, hogy a katasztrófa aránylag kevés áldozatot követelt, s hogy a személyvonat utasai valameny- nyien oda nem vesztek. A magyar királyi államvasutak budapest- miskolczi vonalain történt a katasztrófa, a hatvani állomás közelében Vámos-Györk felé. Lehet, hogy az előző napok esőzései rongálták meg a pályát, de az is lehet, hogy vétkes gondatlanság volt oko­zója a szerencsétlenségnek. A továbbiakat a megindított vizsgá­lat fogja kideríteni. Hajnalban, fél négy felé ért a 405. számú személyvonat a hatvani állomás közelébe s a személyvonat a nyilt pályán kisiklott. Az utasok óriási lökést éreztek s mikor a nagy ijedtségtől magukhoz tértek, vették csak észre, hogy milyen nagy veszedelemben forogtak. A Laborcz-patak mentén vezet a töltés s a mozdony itt kisiklott, magával rántva az első- és a másodosztályú kocsikat. A harmadosztályú kocsik, a melyekben több utas volt, szerencsére nem siklottak ki. Nagy ijedelem fogta el az utasokat a komoly veszedelem láttára. Nagyrészt aludtak s az álmukból zavarta fel őket a nagy zökkenés. Pár pillanatra csend állott be; majd keserves jajkiáltások hangzottak s az épen maradt kocsikban lévő utasok hanyathomlok ugráltak ki, hogy segítségére legyenek a sebesülteknek. Ilyen azonban, daczára annak, hogy kilencz személykocsi, a mozdony- és szeneskocsi ki­siklott, kevés akadt. A kilencz kocsi összetört s a mozdony is nagyon megsérült, a mozdonyvezető súlyosan megsebesült és a fütő maga a mozdony alá kerülvén, meghalt. Az utasok eleinte azt hitték, hogy a szerencsétlenség nagyobb a valónál, és sokan közü­lök kétségbeesett jajgatásban törtek ki a vonat romjai láttára. Nemsokára arra jött egy tehervonat, a mely az utasokat vissza­vitte Kaál-Kápolnára, a honnan a kassai vonattal jöttek a fővá­rosba. A m. kir. államvasutak igazgatósága a szerencsétlenségről a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magy. kir. állam­vasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a f. hó 6-káról 7-ikére menő éjjelen Lowocznéról Budapestre közlekedett 405 sz. személyvonat mozdonya, továbbá a podgyász-, posta- és 3 sze­mélykocsija a miskolez-budapesti vonalrész Kaál-Kápolna és Ludas állomásai között az úgynevezett Sárrét mentében fekvő töltéscsu- szamlása miatt éjjeli 9 órakor kisiklottak és többé-kevésbbé meg­rongáltalak. A mozdony fűtője a mozdony alá kerülvén, agyon nyomatott, mig a mozdonyvezető nagyobb sérülést szenvedett. Az utasok közül azonban senki sem sérült meg. A vonatok for­galma a második vágányon akadálytalanul fentartatik. A vizsgá­lat folyamatban van. — „Magyar Dekameron“. Száz magyar iró engedte át leg­jobb elbeszélését a „Magyar Dekameron“ részére, melynek első füzetét már megkaptuk. A Magyar Dekameron tehát összes élő íróinkat mutatja be s bizonyára a legnagyobb elbeszélő munka, amely valaha magyar nyelven megjelent és az egyetlen első könyv, mely egész élő elbeszélő irodalmunkat visszatükrözteti. Száz magyar iró! Bizonyára már maga e szám is imponál, de igazi becset és értéket e gyűjteménynek az ád, hogy minden egyes elbeszélés irodalmi színvonalon áll s hogy minden iró a nézete szerint legjobb, legkarakterisztikusabb elbeszélését adta a Magyar Dekameronnak. E művet megszerezve az olvasó-közön­ség megismerkedik az összes élő magyar elbeszélőkkel. És hogy azt a nagybecsű munkát mindenki könnyen megszerezhesse, a kiadó-ezég (Singer és Wolfner könyvkereskedése) a nagyterje­delmű müvet füzetekben bocsátja közre, melyeknek ára igen ol­csóra van szabva. A Magyar Dekameron, összesen mintegy 25— 28 füzetre vagyis öt kötetre fog terjedni. Minden héten egy fü­zet jelenik meg. Egy-egy füzet ára 25 kr. A vállalatra előfizetni is lehet. Előfizetési ár postai bérmentes küldéssel 20 füzetre 5 frt, 10 füzetre 2 frt 50 kr. A teljes munka — öt kötet — elő­fizetési ára 5 frt. A Magyar Dekameron, melyet Hevesi József ismert írónk szerkeszt — minden hazai könyvkereskedésből meg­szerezhető. — „Balbi Adrián egyetemes földrajza.“ (Adrian Balbi’s All­gemeine Érdbeschreibung). A földirati tudományok kézi könyve a művelt közönség számára. Nyolczadik kiadás, 600 ábrával, 41 térképmelléklettel, három kötetben, kiadja Hartleben A. Bécsben. Megjelenik 50 füzetben. Egyes füzet ára 40 kr. o. é. E rendkí­vül érdekes, nagy becsű földrajzi munkából, mely a geográfia leg­újabb vívmányai s fölfedezései alapján az összes földirati isme­reteket felöleli, s könnyen érthető, népszerű, s e mellett igen vonzó modorban van írva, legközelébb a 2—4 füzetek jelentek meg, melyekben a csillagászati, mennyiségtani, s ethnografiai földrajz van tüzetesen tárgyalva, a szövegbe nyomott, nagy szá­mú pompás illustrácziókkal, gyönyörű kivitelű táj- és térképek­kel. A művet a legmelegebben ajánljuk az e tudományágat ked­velő minden müveit olvasóinknak. Megrendelhető minden könyvke­reskedés utján. — Az eger-füzesanonyi szárnyvasút menetrendje az utóbbi napokban két újabb csatlakozási vonattal gyarapodott. E szerint az eddigi vonatokon kivül a nevezett vonalon még két újabb éj­jeli vonat fog közlekedni, nevezetesen: a 6414 sz. személyvonat, közvetlen a Budapestről esti 7 óra 45 pkor induló 1506 sz. sze­mélyvonathoz csatlakozva, mely éjjeli 12 ó. 34 p.-kor ér Füzes- Abonyba, innét éjjeli 12 ó. 59 pkor indul Egerbe, hovvá éjjeli 1 ó. 59 pkor érkezik meg. — Viszont Egerből a 6413. sz. máso­dik személyvonat éjjeli 2 ó. 26 pkor indul Füzes-Abonyba, hová éjjeli 3 óra 31 perczkor érkezik meg, s közvetlenül csatlakozik a miskolez-budapesti 1505. sz. személyvonathoz, mely Füzes- Abonytól éjjeli 3 ó. 37 pkor iDdul s regg. 8 órakor érkezik meg Budapestre. E két újabb éjjeli vonat nagy előnyére szol­gál a fővárossal való összeköttetésünknek, amennyiben ^gy a Budapestről Egerbe, s viszont Egerből Budapestre éjjel utazó közönségnek nem kell ezentúl a fúzes-abonyi kényelmetlen állo­máson órák hosszáig várakozniok. Felelős szerkesztő: SzaTbó Igrnáczi. 305. szám. , ....... —1892— Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az egri kir. törvény­szék 363/90. számú végzése által néhai Holczer Károly csődtömege javára Nékám Endre ügyvéd egri lakos ellen 4000 frt tőke, követelés erejéig elrendelt biztosítási végre­hajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1122 írtra becsült házibutorok, kádak, hordók s egyéb szüretelő edények (lefoglalva 1890. január 21.) álló ingóságok nyilvános árve­rés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5580./1892. sz. kikül­dést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Egerben alperes lakásában leendő eszközlésére 1892-ik év julius hó 19-ik nap­jának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg; hogy az érin­tett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapí­tott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Egerben, 1892-ik évi julius hó 5. napján. Rajcsányi Ferencz, (128) l* kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents