Eger - hetilap, 1892
1892-07-05 / 27. szám
213 nek oktatást, de az intézetből évközben bármikor kiléphetnek. Ezek kavonkint 3 frt tandijat fizetnek. A csoportos szabás-tanítási díj 2 frt, a gépek használatáért kavonkint 1 frt fizetendő. A jövő tanévre szakszerűen vezetett női tornázással fog a résztvevő leányoknak a munkában veszített testi ereje pótoltatni. — A beíratások folyó évi szeptember 1—5 napjain fognak megtartatni a „Gólya“ épületben. Ismételve a legmelegebben ajánljuk ezen intézményt úgy a a szülők, valamint az illetékes hatóságok jóakaratú pártfogásába. ____ Szőke Sándor. A datok a bor történelméből. A bor a természet egyik nagyon becses ajándéka, melyet az a különféle országokban, különféle éghajlatok alatt az embernek nyújt. A szőlőfürt a legbecsesb gyümölcs, melynek terméke, a nemes bor, az embernek legkedveltebb itala. A szőlőművelés és a bortermelésnek megvan a maga történelme, mely úgy látszik az emberek folyton haladó művelődésével összefüggésben áll. Ott, a hol a művelődés emelkedett, a szőlőmivelés is tért hódított, a hol pedig egyes nemzetek hanyatlásnak indultak, a szőlőmivelés is elparlagosodott. A szőlőmivelés és bortelmelés ismerete még az Írásbeli hagyományok sötét korszaka előtti időből származik. A bor már az ősidőkben is mindig nagyrabecsült ital volt. Ezt bizonyítják a legrégibb ó-korból származó, egyiptomi kata- komkákban felfedezett képletek, melyek a szőlőművelés egész folyamát, az ültetéstől kezdve a szüretig, ábrázolják. Az is be vau bizonyítva, hogy az ó-korban azok, kik az embereket a szőlőművelés és bortermelés mesterségére tanították, isteni megtiszteltetésben részesülnek mint például Bacchus, Saturnus és Osiris is. Sőt a biblia is megemlékezik a borról és felemlíti, hogy a vízözön után Noé apánk szőlőt ültetett a fürtök nedvét kisajtolta s az igy nyert nedvből annyit iddogált, hogy — elnézőbb kifejezést használva — berúgott. Ábrahám vándoréletmódja alatt, Melchisedek salemi király által kenyérrel és borral lett megvendégelve. Az egyptomi király Pharaó pohárnoka pedig álmában egy három vesszővel biró szőlőtőről tett említést, melynek fürtjeit egy pohárba kinyomta és a nyert italt a királynak nyújtotta. Palesztina pedig egyáltalában azon országok egyike volt, melyben a szőlőtő különösen jó tenyészetnek örvendett s a hol még manapság is a legnagyobb szőlőfürtök teremnek, Forster feljegyzései szerint a Hebron völgyben oly nagy fürtök teremnek, hogy azoknak ép állapotban való tovahordásához 2 egyén szükséges. Ez beigazolja azon bibliai mondát is, mely szerint a Mózes által kiküldött tudakozódok, a Hebron völgyben az Eskol patak mentében olyan nagy szőlőfürtre akadtak, hogy azt kettőjüknek kellett Mózes elé vinni, hogy ezen ország termékenységét előtte bebizonyíthassák. Ezen nagy termőképesség bírta Mózest is azon elhatározásra, hogy az izraeliták állandó tartózkodási helyéül ezen országot jelölte ki. Columella és Pliuius szerint a keresztény időszámítás kezdetén a mai Francziaország és Spanyolország legnagyobb része ; a negyedik század vége felé pedig már a Nekár és Mosel folyam partjai, valamint Magyarország napkörnyezte hegyvidékei is, már szőlővel voltak beültetve. Későbben a nyolczadik században Nagy- Károly alatt, a Kajna folyam melléke és Frankhon lettek a szőlőmivelés alá vonva és szőlőmivelők a vidéken a legmesszebb menő előnyökben részesítve. A nevezett uralkodó a szőlőmivelés- hez értő embereket Olasz- és Spanyolországból, Burgundia- és Lotharingiából is hozatott, oly czélból, hogy azok ezen gazdasági ágat e vidékeken is meghonosítsák. A szőlőmivelés érdekében kiadott utasításokat külön e czélra alkalmazott gondnokok által hajtatta végre és a szőlőnek lábbal való kitaposása helyett annak sajtókkal való kiszűrését kezdte meg. Ugyancsak az ő uralkodása alatt keletkeztek az első vendéglők, melyekben bor lett kimérve. Különösen nagy fontossággal birt a szőlőmivelésre nézve a zárdák keletkezése. A szerzeteseknek — kik a nemes bor élvezetét nagyrabecsülték — tulajdonítható a szőlőmivelésnek nagy mértékben való elterjedése, valamint továbbá a nemesi családoknak és lovagrendnek is. A szt-galleni gazdag szerzet már a tizedik század egyik bőtermő esztendejében annyi bort szűrt, hogy a pinczék nem voltak eléggé tágasak annak befogadására, minek folytán az uj borral telt hordókat a szabad ég alatt kellett elhelyezni és e czélra külön felfogadott őrök által őriztetni. A hohenstaufi házból származó uralkodók alatt a szőlőművelés egészen Szászország felső vidékére is elterjedt. Thüringben a szőlőművelés állítólag 1073-ban Meiszen Benno püspök által lett meghonosítva; 1150-ben pedig az Albrecht őrgróf által az országba hitt rajnavidéki szőlőmivesek által, az úgynevezett Altmarkra is kiterjesztve. Az 1180-ik évben Ottó babemergi püspök egy szőlővenyigékkel telt hordót hozott magával Pomeraniába és azokat elültetés végett a nép között osztotta szét. A kiéli vasútvonalak építésekor Elmshorn közelében 1843-ban nagymennyiségű, még egész határozottsággal felismerhető szőlőtőkék találtattak, mi azt bizonyítja, hogy egykoron a szőlőmivelésnek Holsteinban is elterjedve kellett lenni. A német lovagrend pedig Poroszországnak meghódítása után a Bajnavidékről telepitvényeseket hozott az országba, kik közül sokan már a szőlőmiveléshez is értettek és ezek azután ezen művelési ágat uj hazájukban is folytatták. Uj országok felfedezése által a szőlőtő mindig nagyobb távolságokra lett terjesztve; igy az az 1424-ik évben a kanári szigetekre is elterjedt már, hova Enriquez portugali infans Görögországból és Creta szigetéről hozatott szőlőtöveket ültetés végett, melyek különösen Madeira szigetén — hová későbben a Bajna vidékéről is lettek szőlők küldve — rendkívül jól tenyésztek. Amerikában, ennek az 1500-ik év körül történt felfedezésekor, már annyi vadszőlő találtatott, hogy az „Vinland„-nak lett elnevezve. Az ott talált szőlőtövek sok helyen 50 lábnyi magasságban is felkusztak a fára, de a mi szőlőfajainktól egészen elütők- nek, bogyóik pedig igen apróknak és fanyaroknak találtattak. A spanyolok Délamerika különböző pontjain szintén találtak már szőlőtőveket, még pedig vagy a benszülöttek lakhelyei- vagy pedig a fák tetejére felkuszva, de ezeknek már ízletes fürtjeik voltak. Mexikóba és Kaliforniába a szőlőnövény hittérítők által lett behozatva s itt a szőlőtermelés még ma is virágzik, vagy pedig újból lesz felelevenítve. A tizenötödik században, a midőn a szőlőmivelés Olaszországban hanyatlani kezdett, Francziaország lett a legelső bortermő ország és a római pápák borszükségletüket szintén innen hozatták, leginkább a zárdákat terhelék meg ebbeli szükségletük kielégítésével. Petrarcha feljegyzéseiben azt állítja, hogy a bibornokok csakis a jó bor miatt óhajtották a pápai udvarnak Francziaországban való maradását. Childerich fran- czia király az ország bortermelésének nyolczadrészét a saját czél- jaira rendelte beszállítani. Y. Károly pedig az első volt, ki a borra rendes adót vetett ki. A burgundi herezegek a XIV. század vége felé kiadványaikban önmagukat „Seigneurs immégiats des meilleur vins de la Chretienneté“-nek nevezték el, mig ellenben az európai fejedelmek nagy része őket a „Prince de bons vin“-nek nevezte. A XVI. században a német fejedelmek már olyan nagy súlyt fektettek a szőlőművelésre, hogy a szőlő helyes mivelése czéljából külön „szőlőhegyi“ és „hegymesteri“ utasításokat bocsátottak ki és az e tekintetben végrehajtásával és ellenőrzésével ez utóbbiakat bízták meg. Minthogy régente a nemesek, szerzetesek foglalkoztak leginkább a szőlőmiveléssel, jobb minőségű szőlőterületek és szőlőfajok még most is ezek birtokában vannak. A szőlőtőnek jelenlegi földrajzi kiterjedése leginkább az északi félgömb 16 és 61 szélességi foka között terül el és magában foglalja Németországot, Ausztria-Magyarországot,, Francziaorszá- got, Spanyolországot és Portugáliát, valamint Ázsiának északi részeit is. Az északamerikai uj szőlőtelepítések a 24 — 40-ik szélességi fok között, leginkább Pennsylvania, New-Orleans, Texas és Kaliforniában vannak. A bor különféle alkatrészei, a termelési helyek éghajlati ős talajviszonyaihoz képest, különbözők. Minél déliebbre esik hazája, annál több czukrot, de annál kevesebb erjesztő anyagot tartalmaz. Az északra eső vidékek borai pedig kevesebb czukor mellett több erjesztő anyagot foglalnak magukban. Ily módon a borok között olyan különféleségek fordulnak elő, hogy azok az északi határ czukorszegény, savanyu boraitól kezdve, egészen a déli napsugarak által megsiirüsitett dús czukortartalmu borokig terjed, mely utóbbiaknak már amúgy is nagyon csekély hatású erjesztő anyaguk majdnem teljesen hatástalan és azt igen gyakran mesterséges utón kell előidézni. (A ,,B“-ból) V. L. Különfélék. — Jótékony adományozás. Szerelem Alfréd úr a Hevesmegyei takarékpénztári igazgató-tagság utáni osztalékát, 146 frtot, a múlt évekhez képest ez évben is jótékony czélra, nevezetesen: felét az egri irgalmas-rend kórháza, másik felét pedig az irgal- mas-nénék javára adományozta, mely összeg az 1649/92. számú tanácsi végzéssel rendeltetése helyére fordittatott.
