Eger - hetilap, 1892
1892-06-14 / 24. szám
187 fontosságát, ipari fejlődésünkre szolgáló horderejét alig szükséges említenünk. Már magában azon czélban, a melyet az iparosiskolákat szervező miniszteri szabályzatok és intézkedések e tekintetben kijelölnek, kifejezést nyer ezen kiállításoknak jelentősége. A törvényes intézkedések czélja ugyanis ezen dologra nézve nem más, mint az, hogy a midőn egyfelől a tanulók iskolai képzettségének, előhaladásának, szorgalmának megfigyelésére a tanévet bezáró vizsgálatokon mód és alkalom nyittatik az iparosiskolát fentartó városi közönségnek, addig más felől a gyakorlati szakképzésben, a műhelyi munkálkodásban tett előhaladásról is tudomást vehessenek az igy, a tanév vége felé rendezett kiállításból az iparos pályára készülő gyermekek szülői, maguk az iparosok különösen és kölcsönösen, nemkülönben az ellenőrzésre hivatott hatóságok is. Ez a kiállítás tulajdonképen szintén vizsgálat. Még pedig olyan vizsgálat, amelyből nemcsak a mühelyi oktatás, hanem az iparos-iskolának belélete is előtükröződik. Mert eltekintve attól, hogy e kiállításon egyik főszerep a rajzkiálli- tásnak jut, s amelynek eredménye teljesen az iskolai képzésben bírja alapját, a kiállítás összes tárgyain, úgyszólván mindig felismerhetjük az értelmi képzésnek, tehát az iskolának hatását. A jó Ízlés, a tárgy előállításához megkivántató értelmi alap, az okszerűség, a helyes Ítélet, a méretek, a részarányok, a rend és tisztaság-érzet, a munka kiállítása körül mutatkozó kitartás, türelem, többé-kevésbbé mind visszavihetők az oktatás egyes ágaira, és a tanítás szellemére. S nagyon valószínű, hogy a kiállításban való részvétel nagysága, azaz, hogy kik vesznek részt a tanulók közül a kiállításban s kik nem, az jó részben szintén az iskolától függ. Ha az iskola nem keltené fel e tekintetben a szükséges becsvágyat, ha jótékony fegyelmet nem gyakorolna a különben könnyelmű ifjakra, ha atyai jó szándékkal nem biztatná a gyöngéket, bátortalanabbakat, úgy igen-igen leszállana a kiállított tárgyak — száma. Midőn az iparos-tanulóknak iskolai képzését méltatjuk, természetesen elismeréssel tartozunk azon jóindulatú iparos-mestereknek is, kiknek a tanúlók szakképezése körüli buzgó- sága feltétlenül hozzájárúlt az eredményhez, mert ha a műhelyben a mester teret, anyagot, utasítást, biztatást, lelkesítést nem adna tanulójának, pusztában kiáltó szava lenne az iskolában a tanító minden beszéde. Örömmel Írjuk ide ismételve, hogy az idei kiállítás méltán sorakozik az előző évek hasonló kiállításaihoz, sőt — amint értesítettünk — a kiállítók és a kiállított tárgyak számára nézve egyik-másik előző évit felül is haladja. Csak előre! E lapok múlt számában Ígéretet tettünk, hogy közölni fogjuk azon tanulók neveit, kik kiválóbb munkákat állítottak ki. Mi előtt ezt tennők, egy kis statisztikát állítunk össze az eredményről. Az idei kiállításban 144 iparos-tanuló vett részt 178 drb. ipari készitménynyel. Ezek között volt: 1 órás 1 drb. munkával, 5 géplakatos 5 drb. m., 1 reszelővágó 3 drb. m., 5 lakatos 5 drb. m., 6 kovács 7 drb. m., 1 puskamüves 1 drb. m., 1 rézöntő 2 drb. m., 5 bádogos 6 drb. m., 19 asztalos 23 drb. m., 1 esztergályos 1 drb. m., 3 kocsigyártó 8 drb. m., 2 nyerges 2 drb. m., 1 szíjgyártó 1 drb. m., 21 szabó 23 drb. m., 27 czipész 30 drb. m., 11 csizmadia 11 drb. m., 13 betűszedő 16 drb. m., 2 könyvkötő 5 drb. m., 4 kárpitos 5 drb. m., 4 borbély-fodrász 4 drb. m., 1 kefekötő 3 drb. m., 2 kötélverő 4 drb. m., 4 üveges 4 drb. m., 3 kalapos 3 drb. m., 1 fazekas 4 drb. m., 1 kályhás 1 drb. munkával. Ha tekintetbe veszszük, hogy az ipar-iskola növendékeinek száma megközelíti a 400-at, a kiállításban részvevők száma : a 144 bizony kevésnek tűnik fel. Ezen körülmény azonban igen számos és sokféle okban találja magyarázatát. A különbözetet kiegyenlítő szám egy részét p. az egészen kezdő iparos tanulók teszik, kik szak- képzettségük hiánya miatt még nem vehetnek részt a kiállításban ; ámbár van rá példa, hogy ezek is versenyeznek egyes esetekben ; egy bizonyos mennyiséget lehet ismét hanyagokra számításba venni, de — azt hisszük — a legnagyobb összeget képviseli mégis a közöny. Igen a közöny, az a rossz szellem, a mely minden jóra való törekvést árnyék gyanánt követ, s sok nemes törekvést meghiúsít. — Azonban lehetne ezen a bajon segíteni. Részünkről például kimondanék, hogy az első párhuzamos két osztály tanulóit kivéve, a többi tanulók mind kötelesek legalább egy darabbal évenkint résztvenni a kiállításban. A legelső évfolyam szabad vállalkozás szerint, de a két utolsó évfolyam köte- lezőleg venne részt. Évenkint egyszer s legalább egyetlenegy munkadarabbal minden tanuló bemutathatná a műhelyben tett élő- haladását. Hiszen nem kívántatik ide remekelés, hanem egyszerű használható, jó munka. Ezt a körülményt bátrak vagyunk az illetékes körök szives figyelmébe ajánlani. A mai kor iparosainak okvetetlen szükségök van a verseny-érzékre, ebbe pedig bele kell nevelni az ifjabb iparos nemzedéket. A kiállításon leendő részvételre való kötelezés még nem zárja ki a versenyt. Azzal, hogy a tanulókat kötelezzük, még fentartjuk számukra a teret, alkalmat, hogy jó, jobb, vagy legjobb munkával iparkodjanak társaik között kitűnni. Hogy mily jótékony kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra a tanulók itt, a kiállításon, arra nézve elég példa az, hogy — amint a helyettes igazgatótól hallottam — olyan tanuló is akadt, aki a kiállítás másodnapján hozta kiállításra munkáját, neki bátorodván társainak látott példáin. Késedelmét lehetne ugyan hanyagságnak is minősíteni, de még ezen szempont is a kiállítás jelentősége mellett bizonyít; mert az ott látott dolgok őt, a hanyagot is a jótettre bírták. A kiállított tárgyak szakmunkák szerint külön-külön vétettek bírálat alá. A bíráló bizottság tagjai voltak: Balkay István, Gallasy József, Vincze István, Dallos Mihály, Lang Sándor, Ru- zsin Bertalan egri polgárok. Az ő szakvéleményük alapján közöljük az alábbi névjegyzéket. Különösen kitűntek a fémiparban: Király Gyula, 1 db. Wertheim-zárral; Tihanyi János, 3 db. reszelővei; Walther Viktor, 1 db. egycsövű pisztolylyal; Rudi Kálmán, 1 db. pincze- zárral; Benkovics József, 1 db. tintatartóval; Komáromy Sándor 1 db. szőlőojtó-géppel; Farsang Mihály, 1 db. nagy Wertheim- zárral; Blumberg Ferencz, kúthoz 2 db. szerkezettel; Pataky István, 1 db. rudvégre való vasalással és 1 db. lópatkóval ; Király János, 1 db. lópatkóval; Szakács Gyula 1 db. kapuzárral; Mezey Gyula, 1 db. vésett zárral; Nagy Ignácz, 1 db. vasalt tojással; Ónody Géza, 1 db. rudvégre való vasalással. A faiparban: Elek Kálmán, 1 db. szobaajtóval; Feren- czy Ferencz 1 db. fényezett mosdcszekrénynyel; Misitz Dezső, 1 db. kottatartóval; Dubniczky Lajos, 1 db. tütartóval; Mezey János, 1 db. befelé nyíló ablakkal; Bunday Lajos, 2 db. éjjeli szekrénynyel, Drotár Sándor, 4 db. kerékkel; Vidinszky András, 1 darab salon-asztallal; Benvenutti Béla, 1 darab ezüsttartó szekrénynyel. A bőriparban: Holló János, 1 db. kocsi-üléssel; Hilkó József, 1 pár kantárral, Lebovics Sámuel, 1 darab magyar kocsival. A ruházati iparban: Lukács Gyula, 1 pár férficzipő- vel; Gacsal Lajos, 1 pár férficzipővel; Lőrincz József 1 pár férficzi- pővel; Kontár Flórián, 1 pár férficzipővel; Csepcsányi András, 1 pár leányczipővel; Kiss Mihály, 1 pár leányczipővel; Kovács István, 1 pár félczipővel; Pál Gyula, 1 pár férficzipővel ; Lant- her János, 1 pár férficzipővel; Lőcsös János, 1 pár férficzipővel; Lepres Ferencz, 1 pár leányczipővel; Veres Mihály, 1 pár leányczipővel; Perge Antal, 1 pár gyermekczipővel; Rabecz Gyula, 1 pár férficsizmával; Varga István, 1 pár férficsizmával, Csutor Lajos, 1 pár női csizmával; Bartha Lajos, 4 pár kiszabbott czi- pővel; Kállay János 1 pár legénycsizmával; Kalapács Gáspár, 1 db. magyar mellénynyel; Sas Pál 1 db. magyar kalappal; Szabó Ödön, 1 nadrággal és mellénynyel; Csáprády Kálmán, 1 db. férfifelöltővel ; Strázsi János, 1 magyar nadrággal és mellénynyel. A vegyes-iparban: Szerencsy Gusztáv, női hajjal; Bet- her Sándor, 1 db. rudaló- és 1 pányvakötéllel; Tóth Pál, 1 db. cserépkályhával; Márton László, 2 db. hajképpel; Vitéz Bertalan, 1 db. nyomtatványnyal; Misitz Elemér, 1 db. nyomtatványnyal; Balogh Sándor, 1 db. nyomtatványnyal; Csutor Alajos, 2 db. kötéllel; Vincze Nándor, 1 db. nyomtatványnyal; Károly Gyula, 3 db. könyvvel és 1 lámpaernyővel; Rolla István 1 db. nyomtatványnyal; Weisz Mór, 1 db. nyomtatványnyal; Farkas József, 3 db. különféle kefével; Frisch Móricz, 1 db. képrámával; Dlu- hopolszky Lajos, 1 db. fiókos ottománynyal; Deutsch Kálmán, 1 db. párna-fautenillel; Barna Ödön, 1 db. nyomtatványnyal; Reich József, 2 db. párna-fautenillel. A rajzolásban kitűntek: Holló Jenő, Rolla István, Hamza Gyula, Misitz Elemér, Vidinszky András, Bánszky Mihály, Vécsy Lajos, Bóta János, Szombathelyi József, Vargóczky Dezső, Valkó József, Delley József, Kindornay Gusztáv, Királyi József, Szakácsi Gyula, Bódi János, Pál Gyula, Arlett József, Papácsek Lajos, Fehér György, Kotracsek Albert, Vincze Nándor, Tamasy József, Puchner László, Czimer János, Misicz Dezső, Barna Ödön, Gacsal Lajos, Szloboda József, Benvenutti Béla, Csábrády Kálmán, Biró Lajos, Tihanyi János, Takács Gábor, Urbán István, Schlagetter János, Erdélyi Lajos, Kovács István, Bohati Gyula, Visnyovszky József, Czifári Mihály, Májer Gyula, Koncz László, Szeman József. Isten áldja a tisztes ipart! Szőke Sándor. *
