Eger - hetilap, 1892

1892-04-19 / 16. szám

125 fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkö­vetelik : A) Vasárnapokon és pedig: 1. egész napon át: a) a czukrász és mézeskalácsos iparnál; b) a nyomdaiparnál a ha­lasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, — szinla- pok, műsorok, gyászjelentések előállítása és széthordása; c) hír­lapok elárusitása és széthordása; d) a szódavíz gyártása, eláru- sitása és házhoz szállítása; e) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a ható­ságilag szabályozott költözködési időszakokban, valamint az eze­ket megelőző és követő egy-egy hétben: g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhozszállítása; h) természetes vi­rágok árusítása; i) a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bor­mérő, kávéház és kávémérő iparoknál ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását; li) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló ■egyéb gyülekezeteken az úgynevezett bucsuczikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása; 1) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nem­csak a vásártéren, hanem a vásártartó város, illetve község egész területén; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás; m) a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mu'atóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kiviil sát­rak alatt, vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak; n) élő állatoknak a szállítási esz­közökből való kirakása és hazaszállítása; o) az izraelita húsvéti kenyereknek előállítása és árusítása; 2. délutáni 5 óráig: oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az e rendelet Ií. A) 1. pontjai alatt nem említett minden ipari és kereskedelmi elárusitás; 3. délután 2 óráig: a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásba, színházakba vagy hasonló előadások alkalmából házhoz hiva; 4. déli 12 óráig: a) a gépiparnál a sürgős és ha- laszthatlan javítási munkák; b) a kisiparnál a sürgősen rendelt javitási munkák; c) a pékiparnál az áru elkészítése és szállítása; d) a mészáros, hentes és kolbász iparnál az elkészítés; e) min­den a jelen rendelet II. A) 1. és 2. pontjai alatt meg nem neve­zett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és a házhoz­szállítás ; f) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája; g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása; h) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szük­séges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy tele­pekbe behajtása. A június és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a 20,000-et meghalad­ja, a jelen 4-ik pont a)—f) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók. 5. délelőtti 10 óráig: a) a jégnek szállí­tása és b) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szál­lítás. B) Szent István napján: csakis az A) 1. a)—e) g) — k) m)—n) továbbá a 2., 3. és a 4., b)—d) pontok alatt felsorolt lyenkint alig 2 frt. 50 kr. legkevesebb 800—900 ember expedi- áltatik minden egyes alkalommal. Ugyancsak tavasszal, mihelyt az Árva és Vág jege fölen­ged, megindul e folyókon a tutajok ezre is, gyors egymásután­ban követve, egymást. A 10 — 12 fenyőszálból alkotott tutaj közepén egy □ mé­ternyi területet földdel vastagon beborítanak a tüzelő hely szá­mára. s a fölé egy kis „kalibát“ építenek, hová ruháikat, élelmi szereiket helyezik el, a tutaj többi részét pedig zsindellyel, Kez­ezel vagy deszkákkal rakják meg s azt leviszik Komáromba, Buda­pestre sőt lejebb is a Dunán. Éjjel ritkán szoktak tutajozni, a mely város vagy falu alatt meglepi őket az alkony, ott kikötnek. Keserves módja ez is a kenyérkeresetnek, mert gyakran megesik, hogy a megterhelt tutaj zátonyra jut, s olykor de­rékig érő jeges viziten órahosszig kénytelenek küzködni, mig a tutajt helyéből kimozdítva, újból folytathatják utjokat. S ez az oka a tutajosok nagy halandóságának; ritka ér közülök öreg­kort, a tüdőgyuladás, vagy mellsorvadás életök derekán fosztja meg őket az élettől. Áruikon ha szerencsésen túladtak, haza kerülnek ismét egy újabb szállítmány elindítása végett s ez igy tart késő őszig. Vannak azonban olyanok is, a kik kezükbe véve a vándor­botot, (mint a drótos, ablakos tótok) éveken keresztül oda van­nak, távol otthonuktól, járva-kelve faluról falura, s nem ritkán országról országra. A drótos tót például nem csak fővárosunk­ban, hanem megfordűl Becsben, Prágában, sőt Berlinben is. S ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon az ipari munka megkezdhető: I. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve, a meny­nyiben azt az illető iparág természete indokolja; 2. reggeli 5 órától: a) élelmi szereket és italokat árusító és kimérő üzletek­nél ; b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. III. Mert a közforgalom, vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli. 1. A vasúti és ha­józási üzentek, valamint a posta-távirda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős épit- kozési, felszerelési, vagy .szállítási t'pari munkák; 3. árviz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására, vagy orvoslá­sára elkerülhetetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasz­tást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 6. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczás ipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, vala­mint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoz­nak. V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik vagy a mely ugyan­azon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üz­letkörre nézve ue:y az 1891. XIII. törvényczikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll. Az egyedárusági czikkek el­árusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szivarkapapir, pipa, pipa­szár s közönséges fa- és papirszipkák árusítása is meg van en­gedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műve­letekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, me­lyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végez­hető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalma­zott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munká­sok legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve álta­lam külön engedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. IX. A jelen rendelet 1892. évi márczius hó 20-án lép életbe. Budapest, 1892. márczius hó 5-én. Baross. hogy annyira elárasztják hazánk minden vidékét, az az oka, a mint gyermek koromban nekem is mesélték, hogy mikor a tót gyerek megnő, édes apja nyakába akasztja fiának a tarisznyát, meg egy tekercs drótot, s fölviszi a Kriván tetejére s dél felé mutatva, azt mondja neki: „Vidis Janii Magyar zország?“ s az­zal, a térde kalácsával úgy megböki hátúiról, hogy „egyvésten egybe“ az Alföldre esik. És sajátságos e népnél, hogy az ugyanazon foglalkozásúak rendesen egy vidékre valók. A drótos tótok jobbára Trencsén megyeiek, N. Bittse környékéről; a tutajosok Liptó és Árva me­gyéből valók, a gyolcsosok meg csakis Árvából kerülnek ki. Sőt egy-egy falu lakosságának legnagyobb része ugyanazon iparággal foglalkozik, pl. Liptó megyében a Hutti, Borové falubeliek abla­kosok, a verbiczi, kis-pornbai és liszkó-falvi mind tutajos, a bob- róczi, szt.-péteri, dovalói pedig kőmives. Vonnak továbbá olyanok is, a kik pásztorkodással keresik kenyerüket, egy-egy falu juhait gondozásuk alá vevén, szt.-György napján felhajtják azokat a havasi legelőkre, s csak késő ősszel térnek ismét vissza falvaikba. Ennyiben óhajtottam röviden megismertetni a t. olvasókkal a mi felvidéki tótjaink életét, a kikre a közelmúltban az éhínség az egész ország figyelmét rá irányította, s a kiknek hajlékából a magyar nemzet áldozatkészsége csakhamar elriasztotta azt a szörnyeteg rémet, s oly gondtalan helyzetbe juttatta egy darab időre, hogy bátran elmondhatjuk: a felvidéki tót nép most éli valósággal arany-korát. Felelős szerkesztő : Szabó Ignácz.

Next

/
Thumbnails
Contents