Eger - hetilap, 1892

1892-04-19 / 16. szám

125

fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik : A) Vasárnapokon és pedig: 1. egész napon át: a)

a czukrász és mézeskalácsos iparnál; b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, — szinla- pok, műsorok, gyászjelentések előállítása és széthordása; c) hírlapok elárusitása és széthordása; d) a szódavíz gyártása, eláru- sitása és házhoz szállítása; e) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a hatóságilag szabályozott költözködési időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy-egy hétben: g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhozszállítása; h) természetes virágok árusítása; i) a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását; li) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló ■egyéb gyülekezeteken az úgynevezett bucsuczikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása; 1) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vásártéren, hanem a vásártartó város, illetve község egész területén; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás; m) a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mu'atóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kiviil sátrak alatt, vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak; n) élő állatoknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállítása; o) az izraelita húsvéti kenyereknek előállítása és árusítása; 2. délutáni 5 óráig: oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az e rendelet Ií. A) 1. pontjai alatt nem említett minden ipari és kereskedelmi elárusitás; 3. délután 2 óráig: a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásba, színházakba vagy hasonló előadások alkalmából házhoz hiva; 4. déli 12 óráig: a) a gépiparnál a sürgős és ha- laszthatlan javítási munkák; b) a kisiparnál a sürgősen rendelt javitási munkák; c) a pékiparnál az áru elkészítése és szállítása; d) a mészáros, hentes és kolbász iparnál az elkészítés; e) minden a jelen rendelet II. A) 1. és 2. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és a házhozszállítás ; f) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája; g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása; h) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása. A június és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a 20,000-et meghaladja, a jelen 4-ik pont a)—f) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók. 5. délelőtti 10 óráig: a) a jégnek szállítása és b) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás. B) Szent István napján: csakis az A) 1. a)—e) g) — k) m)—n) továbbá a 2., 3. és a 4., b)—d) pontok alatt felsorolt

lyenkint alig 2 frt. 50 kr. legkevesebb 800—900 ember expedi- áltatik minden egyes alkalommal.

Ugyancsak tavasszal, mihelyt az Árva és Vág jege fölenged, megindul e folyókon a tutajok ezre is, gyors egymásutánban követve, egymást.

A 10 — 12 fenyőszálból alkotott tutaj közepén egy □ méternyi területet földdel vastagon beborítanak a tüzelő hely számára. s a fölé egy kis „kalibát“ építenek, hová ruháikat, élelmi szereiket helyezik el, a tutaj többi részét pedig zsindellyel, Kezezel vagy deszkákkal rakják meg s azt leviszik Komáromba, Budapestre sőt lejebb is a Dunán.

Éjjel ritkán szoktak tutajozni, a mely város vagy falu alatt meglepi őket az alkony, ott kikötnek.

Keserves módja ez is a kenyérkeresetnek, mert gyakran megesik, hogy a megterhelt tutaj zátonyra jut, s olykor derékig érő jeges viziten órahosszig kénytelenek küzködni, mig a tutajt helyéből kimozdítva, újból folytathatják utjokat. S ez az oka a tutajosok nagy halandóságának; ritka ér közülök öregkort, a tüdőgyuladás, vagy mellsorvadás életök derekán fosztja meg őket az élettől.

Áruikon ha szerencsésen túladtak, haza kerülnek ismét egy újabb szállítmány elindítása végett s ez igy tart késő őszig.

Vannak azonban olyanok is, a kik kezükbe véve a vándorbotot, (mint a drótos, ablakos tótok) éveken keresztül oda vannak, távol otthonuktól, járva-kelve faluról falura, s nem ritkán országról országra. A drótos tót például nem csak fővárosunkban, hanem megfordűl Becsben, Prágában, sőt Berlinben is. S

ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon az ipari munka megkezdhető: I. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve, a menynyiben azt az illető iparág természete indokolja; 2. reggeli 5 órától: a) élelmi szereket és italokat árusító és kimérő üzleteknél ; b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. III. Mert a közforgalom, vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli. 1. A vasúti és hajózási üzentek, valamint a posta-távirda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős épit- kozési, felszerelési, vagy .szállítási t'pari munkák; 3. árviz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására, vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 6. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczás ipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ue:y az 1891. XIII. törvényczikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll. Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szivarkapapir, pipa, pipaszár s közönséges fa- és papirszipkák árusítása is meg van engedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve általam külön engedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. IX. A jelen rendelet 1892. évi márczius hó 20-án lép életbe. Budapest, 1892. márczius hó 5-én.

Baross.

hogy annyira elárasztják hazánk minden vidékét, az az oka, a mint gyermek koromban nekem is mesélték, hogy mikor a tót gyerek megnő, édes apja nyakába akasztja fiának a tarisznyát, meg egy tekercs drótot, s fölviszi a Kriván tetejére s dél felé mutatva, azt mondja neki: „Vidis Janii Magyar zország?“ s azzal, a térde kalácsával úgy megböki hátúiról, hogy „egyvésten egybe“ az Alföldre esik.

És sajátságos e népnél, hogy az ugyanazon foglalkozásúak rendesen egy vidékre valók. A drótos tótok jobbára Trencsén megyeiek, N. Bittse környékéről; a tutajosok Liptó és Árva megyéből valók, a gyolcsosok meg csakis Árvából kerülnek ki. Sőt egy-egy falu lakosságának legnagyobb része ugyanazon iparággal foglalkozik, pl. Liptó megyében a Hutti, Borové falubeliek ablakosok, a verbiczi, kis-pornbai és liszkó-falvi mind tutajos, a bob- róczi, szt.-péteri, dovalói pedig kőmives.

Vonnak továbbá olyanok is, a kik pásztorkodással keresik kenyerüket, egy-egy falu juhait gondozásuk alá vevén, szt.-György napján felhajtják azokat a havasi legelőkre, s csak késő ősszel térnek ismét vissza falvaikba.

Ennyiben óhajtottam röviden megismertetni a t. olvasókkal a mi felvidéki tótjaink életét, a kikre a közelmúltban az éhínség az egész ország figyelmét rá irányította, s a kiknek hajlékából a magyar nemzet áldozatkészsége csakhamar elriasztotta azt a szörnyeteg rémet, s oly gondtalan helyzetbe juttatta egy darab időre, hogy bátran elmondhatjuk: a felvidéki tót nép most éli valósággal arany-korát.

Felelős szerkesztő : Szabó Ignácz.