Eger - hetilap, 1892
1892-04-12 / 15. szám
115 buldog házassága 40-ik évi-ben. f. évi ápr. hó 5-én Hevesen elhunyt. Temetése ugyanott; Heves váios és környéke nagy közönségének tömeges részvéte mellett, díszes egyházi szertartással ment végbe. A boldogult egyike volt megyénk legtiszteletreméltóbb alakjainak, ki nemcsak nemes jelleme, s szelíd lelkiilete által érdemelte ki magának polgártársai közbecsüiését s szeretet, de mint. szaktudós is tisztelt nevet vívott ki magának. Különösen a régészet s éremtan képezték kedvencz tanulmái ytáigyait, s e tudományszakokban, kivált hazai régészetünk, s numizmatikánk terén sok sükerrel s érdemmel búvárkodott. Halálát, özvegyén, szül. Orosz Zsófia úrnőn, s gyermekein: ifj. Dobóczky Ignáez hevesi nagybirtokoson, valamint or. Kállay Rudolfné szül Dobóczky Malvin úrnőn kivid, nagy számú előkelő rokonság gyászolja. — Eger város legtöbb adót fizetőinek névsora. 1892/3. évre. Hevesmegyei tok. pénztár, dr. Samassa József, Egri lokáptalan, Egri keresk. es iparhitelintézet, Klein és Weinberger, Egri takarék-pénztár, Simonyi Károly, Egri ajtatos alapítvány, Sinkovics Imre, Dálnoky János, Bajzát Sándor, Wolf Károly, Irgalmas szerzet, Babies Béla, ilj. Fekete Károly, Mészáros ístvánné dr. Hubert János, Imre Miklós, Buzáth Lajos, Minoriták zárdája, Gröber Ferencz, Lieb Károly, Tolvay Ágoston, Vavrik Endre, Samassa János, Weisz Izsák, Pánthy Endre, Mednyánszky Sándor, dr. Schönberger Soma, Kolossy Ágoston, dr. Végit Jenő, dr. Fodor László, Steinhaauser Rafael, Vind István, dr. Danilovics Pál, Barna Manó, Babies Aladár, Rttzsin Ignác/, Kisbéri Andrásné, Remenyik Kálmán, Petravich Bertalan, Polonkay Endre, Ruzsin Manó, Káli assy G,yuláné. Premusics Fiilöp. ifj. Gaál Lajos, Glósz Károly, Streimelvőger Rezső, Kánitz Lpót, Polatschik Hermann, Csókás István, Szabó Ignác/, Eperjessy Rudolf, özv. Fiilöp Józsefné, Weisz Fiilöp és Adolf, Hi bay György, Jan cső Gusztáv, Czigler Soma, Eingelhann Imre, Hartl Ede, Ferenczy Imre, id. Mózer Antal, id. Preszler Ferencz, Szász Géza, Martonffy László, Preszler Márton, Répássy László, Nagy Ferencz, Stephanovszky Sándor, dr. Ury József, Kronberger Mihály, Fógel Ágoston, dr. Liptai Gyula, Ois- cercita rendház. Vavrik Béla, Páka István, dr. Schvarcz Dávid, Grünbaum József, Lang Sándor, Borik István, Szávics Katalin, Briinauer Dávidné, Török Tirza, Chalaupek Domonkos, Vass Lajos, dr. Kozma Károly, Szentkirályi Házinénié, Hoffman Sándor, Szerencsi Sámuelné, Lusztig Sándorné, Mélav Dániel. Gebhardt Sándorné, Lipcsey Péter. Ladányi Antal, Göcz Boldizsárné, Sztupka János, Neumann Márton, Práff Nándor, Bucher Ágoston, özv. Gyubek Lajosné. — Póttagok: Spieler Ferencz, Sirk János, Töröcsik József. Steiner Mór, Szele Gábor, ifj. Balka.v asszonyok körén, akik elejénte hallgatagon bámulnak, később azonban suttogó megjegyzéseket tesznek szomszédaiknak mindenre, ami környezetükben szemükbe ötlik. Amint mi beléptünk, élénk mozgalom támadt a jelenvoltak környezetében, mert mi n é- gyen, egyedül valónk az idegen hölgyek közöl e meuyekzőre hivatalosak. Legelőször is az ara édes anyjához fordultunk, aki az arától jobbra ült, néma meghajlással üdvözöltük őt, aztán néhány török szót mormogtunk, — épen úgy, mint ez nálunk történik, midőn kölcsönös bemutatások alkalmával a neveket elnye- legetjük. Különb-ti a törököknél taglejtéssel még többet ki lehet fejezni, mint, szóval, s egy török menyasszonynyal szemben a tapsolás a legillendöbb kifejezése bámulatunknak. Az anya szembetűnő megelégedéssel fogadja csodálatunk jelképes nyilvánulásait. A menyasszonytól balra a vőlegény édes anyja s nővére ülnek. s gőgös tekintettel néznek a többieken' végig. Öltönyeik pompára nézve a többiekét fölülmúlják, s kétségkívül Becsből vagy Párisiiéi voltak megrendelve: nehéz sötétkék selyem szövetből készültek gazdag aranyhimzéssel; az uszály gondosan szét van terítve a padozaton, s viselője nagy figyelmei, fordít rá, nehogy összekuszálódjék. A fiatalabb rózsaszínű selyemöltönyt visel, gazdagon díszítve gyöngyökkel; haja művészileg van fésülve, s úgy fürtjeit, valamint füleit és nyakát bámulatos mennyiségű biilliántok s egyéb, drága kövek ékesitik. Még glacékeztyuje fölött is fénylik egy nagy gyémánt, mely vakító sugarakat lövel szét, midőn a hölgy kezecskéje legyezőjével ügyesen játszik. A hölgyek előtt, szokás szerint egy kis asztal á'l czigarettákkal, s tüzszerszámmál. A menyasszony anyja szintén selyembe van öltözve. de már sokkal egyszerűbben. Sima ruháját, mellét és karját aranyhímzésű kalászok díszítik. Szó sincs róla, hogy ezek az öltönyök testhez simulnának, mint nálunk, sőt inkább nagyon is pongyolán hullanak alá termeteikről. Az összes öltönyökön' meglátszik, hogy nem mérték után készültök, hanem csakúgy gondo- lomra lettek meghozatva, mi egyébiránt nem ócsárolható, hogy a József, Köllner Lőiinczué, Barta György, Sajósy Alajos, Horánszky István, Nemes Venczel, Özei tier Rudolfné, Tavassy Antal , Feny- vesy Sándor, dr. Briinauer Ambró, Begovcsevics Róbert, Ötömösy Jánosné, Pieisich József, Schmied Lajos, Nánásy Mihályné. — Gyászhir. Ti pold Ö’zséb Károly, zircz-czist. r. áldozópap, hei czegfalvai plébános, élete, 52-ik, áldozó papsága 30-ik évi ben, f. apr. hó 3-án Herczegfalván elhunyt. A boldogult fiatalabb éveiben a cist. rend egri főgymnásiumánál is tanárkodott, s mint ilyen, nemcsak a szülék osztatlan tiszteletét, hanem tanit ványainak szeretetét s ragaszkodását is bírta. Mint rendtag pedig szelíd, nemes lelkiilete-, s derült kedélyéért nemcsak rendtartásai, de müveit közönségünk körében is közbecsitlés- és szeretetheti részesült. Az elhunytban a zírc-cist. rend egy derék, munkás tagot, vesztett. — Kinevezés. U ry Lajos, egri kir. törvényszéki joggyakornokot az igazságügyminister a temesvári kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — A lövész király Egerben. Tamássy Bajosról, a pannonhalmi apátság kismegyeri uradalmi kaszinójáról szól az éuek, ki manapság a ház ii, sőt az osztrák első rangú lövésztársulatok összhangzó elismerése szerint is, egyike az osztrák-magyar monarchia legkitűnőbb lövészeinek, s méltán megérdemli, a több lövésztársulat által kitüntetéskép reáruházott „lövészkirály“ disznevet. Mert e czimre Tamássy Lajos ugyancsak rászolgált. Mint a budapesti, bécsi, budai, győri s több más lövésztársulatok tagja, e társulatoknak az utóbbi években tartott ünnepi diszversenylövésein csaknem mindig Tamássy Lajos vitte el a legelső dijat, néhutt több dijat is egy füst alatt, úgy, hogy a bécsi, budapesti, budai, győri s több más verseny- lövéseken már eddigelé mintegy it első dijat nyert. A legutóbbit Budapesten, a múlt 1891-ik évi jun. 28—30-án tartott király- versenylövésen nyerte < 1, mely alkalommal egyszersmind megnyerte ama remek vadászfegyvert is, melyet F eh érvár y Géza báró masry. kir. honvédelmi minister e versenyen a legkitűnőbb lövő számára versenydijul kitűzött,. Ez alkalommal nyerte egyszersmind a budapesti hires lövésztársulattól is a „lövészkirály“ nevet. — Tamássy Lajos egyébiránt nemcsak vadászfegyverrel, de katonai fegyverrel, sőt pisztoly]val tartott, versenylövéseken is a legjelesebb lövőnek, valódi „lüvészkirály- nak“ bizonyult. Tamássy Lajos, mintegy két évtized előtt, mint fiatal ember, az egri érsekuradalomnál kezdette meg gaz- dászati pályáját, s az akkori időkből, mint, közkedvelt ifjú. még számos egrieknek él élénk emlékezetében. A kedves emlékek, „növésre“ van számítva, miután a török nő, idősebb korában, nagy hajlammal bir az elhízásra. A menyasszonyt a bámulat hosszas nyilatkozataival üdvözöltük. melyeknek úgy örült, mint egy gyermek. Mosolygott, meghajtotta ingát, de esküvője napján egy szót, sem szabad szólania. C>iuos leányka, nagy, sötét szemekkel, s 15 éves kora daczára teljes virágjában ki van fejlődve. Menyasszonyi öltönye nehéz szürke selyemből készültezüst-liimzéssel. Yállairól övéig ezüst zsinórszalagok függenek alá, melyek nehéz ezüst bojtokban végződnek. Felbontott fürtjeit gazdag hímzésű, s egész a földig érő fátyol borítja. Fejét, nagy értékű drágakövekből kés,ült diádéin ékesíti, mely oly nehéz, hogy a fej bőrét, szinte véresre nyomja. Nyakát csodás nagyságú brilliántokból készült, művészi láncz fogja körül, s keztvűje fölött nála is féuyeskedik egy hatalmas solitaire. A csinos kedves arcz láttára önként felmerül elménkben a kérdés: minő gondolatok űzhetik játékaikat a pillanatban e kertes fi agyában? A mi európai műveltségű hölgyeink tudomással bírnak a házasság fontosságáról, s nincs szükségük se oktatásra se biztatásra. De egy keleti leányka minő érzelmekkel gondolhat arra a férfiúra, kinek jó kegyelemre korlátlan hatalmába kerül? A nők egyenjogosultsága, mely még a müveit európai nemzeteknél is alig tett néhány lépést előre, — Törökországban teljesen ismeretlen. A menyasszony időről időre az ajtó felé pillant. Végre föláll, s anyja intésére, ennek vezetése mellett, elhagyja a termet. A vőlegény érkezik, hogy menyasszonyát, fátyol nélkül először pillanthassa még. A fiatal leányok összedugják fejecskéiket, az éltesebbek pedig még sűrűbbre vonják össze fátyolaikat. Az ajtó ismét megnyílik, belép a vőlegény, egy csinos fiatal ember, hosz- szú, fekete kaftánban; fején a fez vastag:' feliér turbánnal van körülövezve. Menyasszonyát, aki újból sűrűn le van fátyolozva, egy szomszédszobába vezeti, s maga után bezárja az ajtót.
