Eger - hetilap, 1892
1892-04-12 / 15. szám
15-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. április 12-ón. Előfizetési riij: Egész évre . 5 írt — .kr. Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1- „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstő. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 ki', fizetendő. Po/itiKai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger, előfizetési x hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület); Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri küzlésdija, 1 frt 30 kr. Városunk szerencsétlensége. Szőlőink elpusztulása szegényekké tett bennünket. Jó, hogy még régi szerzeményünk maradékán rágódhatunk; mert különben nem volna mit ennünk. Más városban már régen mozgalmat indítottak volna a fenyegető veszély elhárítása, vagy legalább csökkentése czéljából. Nálunk minden csendes. Pedig városunk, mely hazánkkal egyidős, és amely annyi pénz- s véráldozatot hozott már az ország feli- állásáért. és jólétének biztosításáért, jogosan kívánhatná az állam segítségét, és u társadalom érdeklődését is megérdemelné. A kormány nem gondol velünk. Pártjának érdekét íölibe szokta helyezni az állam érdekének. Hogy bennünk az ország leghívebb magyarjainak ezreit érte a csapás; hogy önhibánkon kiviil sújtott a sors; hogy városunkban körülbelül 100,000 frtnyi állami adónak az alapja van megtámadva: ez mind kevés arra, hogy egy ellenzéki város baját kellő figyelemre méltassa. Nekünk, akik 75%-s községi pótadóból tartjuk azt a tömérdek városi tisztviselőt az állami adók kezelése, behajtása s a katonai ügyek ellátása, tehát kizárólag állami érdekek szol- gálása czéljából: nagyon nteg kellett köszönnünk azt is, hogy az italmérési jog szabad gyakorlása helyett az államtól 125,000 irtot, az általunk fizetett évi haszonbérnek alig négyszeresét, kaptuk; és még inkább meg kellett köszönnünk, hogy a városunkban szükségesnek bizonyult reáliskolát felállították, jóllehet közönségünk ennek fejében, pót adóból, körülbelül 4000—5000 irtot kénytelen fizetni évenként. A mostani kormányra tehát, — úgy látszik, — nem számíthatunk. Azonban, — fájdalom! — helyi hatóságunkra s e m! , Mintha mindén rendén lenne: úgy járnak el. Megfelelő érdeklődést, kellő előrelátást, gondoskodásra való törekvést seítol- sem tapasztalunk. Nincs, aki népünket vezesse; nincs, aki nekik példát mutat, s őket biztatja; nincs, aki közönségünket öszszetartásra, égye.-ü- lésre bírná a közös baj ellen; nincs, aki eszmét ad a baj orvoslására s még kevésbbé Van. aki egyik-másik helyes eszmét felkarolná és kivitelére minden lehetőt elkövetne. Két irányban kellene különösen közreműködni. Először meg: kellene határoznunk, hogy ujjáiiltessük-e szőlőinket, vágy ínás termelési ágat honosítsunk megy és szövetkezés útján előlegeket kellene szereznünk; azután meg ipartelepeket kellene felállittatnunk. Milyen szép hivatást teljesíthetne polgármesterünk, ha ebbeli föladatát többre becsülné az akták aláírásánál! Eger városának most teremt ő-e tőre, gondoskodó atyára van szüksége. Bűnt követünk el, ha összetett kézzel várjuk az éhínség bekövetkezését. Szó volt már dohánygyárról, trágya gyárról, székgyárról, gázgyárról s arról is, hogy a pénzintézelek is állítanak fel valami gyárat. Ezenfelül szépészeti szempontból, meg azért, hogy a város törzsvagyonát jobban gyümölcsöziethesse és a népnek, — habár csak ideiglenesen is, — munkát adhasson, építkezni is akaruuk. De semmiből semmisein lesz! Hat hónapban egyszer tartunk értekezletet és a második esztendőben elposványosodik minden eszme és megszűnik minden érdeklődés. Nem igy szoktak teremteni. Valamely terv keresztülvitelének mindig a legnagyobb ellensége volt az elhanyagolás, a közönyösség. Azután pl. az építkezés késleltetése nemcsak azért kárhoztatandó, mert már e tárgyban — legalább részben,— a képviselő- testület is határozott, hanem azért is, mert a várost megkárosítja. Városunknak u. i. mintegy 160.000 frtnyi olyan törzsvagyona van, mely 3—-4J/2 % jövedelmet hajt. Ha figyelembe veszszük, hogy e pénz a város közházába és a generális-kaszárnyába beépítve, — főleg a 8—10 évi adómentességre való tekintettel, — sokkal több jövedelmet hozna; ha figyelembe veszszük, hogy e helyeken a telkek oly drágák, hogy a beépítendő összeg magát a befektetendő tökét is tetemesen növelné; ha figyelembe veszszük, hogy ez építkezés a városnak is díszére válnék, meg a munkasoknak is sok kenyeret adna: akkor nem lehet eléggé megütköznünk azon eljáráson, mely még ezen eszme inegtestesitése elé is akadályokat gördít. Arra kérjük polgármesterünket: méltassa nagyobb figyelemre városunk veszedelmét; mert nem szeretnék, ha Eger városa, hazánk ezeréves fennállásának jubileumát az árvamegyei Ínségesekéhez hasonló felhívások kibocsájtásával ülné meg! Dr. Alföldi Dávid. A Magyar Egyesület felhívása a vidék közönségéhez! A „Magyar Egyesület.“ első sorban Budapest megmagyaro- sitását. tűzte ki czéljául. Fővárosunk gyönyörűen fejlődik, de sem belső élete, sent külszíne..nem igazolja, hogy a magyarság fő- és székvárosa. Ősi polgársága nagyrészt nemet ajkú. Még nem régen titkos és nyílt szövetkezetek léteztek itt. melyek tervszerűen működtek nemzeti törekvéseink ellensúlyozására. A kereskedők zöme csak nehezen szokik le hagyományos németségéről. Az alsóbb néposztályokban csaknem teljésen megakad a magyarosodás. A helyi német sajtó pedig, mely évenkint. tizenhét millió példányban árasztja el az országot, egyre szaporodik és még jobban elszigeteli ezeket a köröket. A gazdasági verseny folytán mindenfelől -özönlenek be idegenek, kik közül sokan, ha köztünk megtollasodtak, nem hogy nemzetünkbe olvadnának, de tüntetnek külföldiségükkel, és saját otthonunkban úgy viselkednek, mintha ők 'tennének itt a gazdák s mi az idegenek. S a főváros vezérlő társadalma, mely szívben lélekben magyar, általános hibánkban szenved: közönyös. Innen van, hogy fővárosunkban sehol sem szembeötlő a nemzeti jelleg. Sőt ellenkezőleg: utczaszerte néniét társalgás .hallható. Lépten-nyomon német czégtáblák, német feliratok, német
