Eger - hetilap, 1892
1892-04-05 / 14. szám
108 A lap élén József főherczeg következő sorai olvashatók: „Bűsul hazánknak vadregényes, havas bérczektől övezett szép vidékének szegény, de szorgalmatos népe, mert eltagadták tóle a zord idő és a föld sanyarú termése, egy évi keserves munkának gyümölcseit és a nyomor legérzékenyebbike: az éhség gyötri felsővidéki atyafiainkat. De ne féljetek, adott az isteni gondviselés kies alföldi rónáinkon annyit, hogy osztozkodhatunk veletek addig is, mig a meleg nap újra megérlelteti völgyeiteknek most árva, hóboritott hantjainak csiráit. Ne sírjatok! élnek még és szeretnek magyar rokonaitok.“ — Baross Gábor ezt irta: „A munka — kenyér.“ — Szögyény László ezt: „Az élet sem szerencsétlenség, sem puszta gyönyörűség; — egy komoly feladat az, melyet becsülettel teljesíteni kell.“ — Gróf Bánífy Dezső ezt: „A felvidéki éhezőknek mindenek felett és előtt kényéire és nem elmés ötletekre van szükségük, azért szabadjon nekem, ki az első szükségleten kívánok segíteni, az ide csatolt 20 írttal kenyérre valót nyújtani.“ — Munkácsy Mihály száz forintos utalványa is be van mutatva másolatban. — Gróf Zichy Géza ezt irta: „A ki felebarátjának halálát kívánja, az lelkében gyilkolt, a ki pedig szűkölködő embertársát nem segíti, az kegyetlen sors bűntársa.“ — Jókai Mór egy 1856-ban irt lapot küldött: „Az éhhalál szárnyatlan, földön csúszó rém. mely lajhár körmeivel belekapaszkodik áldozatába, hurczoltatja magát vele napokig, mig a kinzott lerogyik alatta s elveszi az álmot attól, a ki fetrengve kéri a gyorsan ölő kölyürületes halált“ stb. Guggenberg ezredes és az uj orsz. képviselők közül is sokan küldtek aforizmákat. Nagyobb czikkekkel, noveletekkel, elmefuttatásokkal kép- viselvék: Degré Alajos, Acsády Ignácz, Adorján Sándor, Békefi Antal, Beniczkyné Bajza Lenke, Beöthy Zsolt, Gozsdu Elek, Gonda Dezső, Silberstein (Ötvös) Adolf, Szabolcsai Lajos, Zsi- linszki Mihály, Relle Iván, Szmrecsányi Miklós, Szatmári Mór. Schvarcz Gyula és még számosán, Hevesi József és Karczag Vilmos szerkesztők tartalmas emlék-számot hoztak össze. A technikai beosztás is ügyes: van lap, mely csak emlékmondatokat tartalmaz, mig más verset és prózát vegyesen; egy- egy rajz elfoglal egy egész lapot, mig mások a szövegben tar- kállanak. Szóval, egyszerű lapozgatásnál is annyifélét talál az olvasó, hogy szívesen néz bele újra meg újra. Eredeti ötlet Porzsolt,né Lukács Juliska népszínházi tag e mondata: „Soknak a művészi kenyere olyan, mintha csak — Árvamegyében sütötték volna.“ Verset veterán és fiatal költők nagy számmal küldtek. így: Jakab Ödön, Szabó Sándor, Endrödi Sándor, Erődi Béla, Prém József, Hunyadi Margit, Ábrányi Emil, Komócsy József, Szalay Fruzina, P. Thewrewk Emil. Tóth Lőrincz, Szabolcska Mihály, Dóczi Lajos, Ivánfi Jenő, Vészi József, Bartók Lajos sat. Mutatóul ezt a rövidke árvamegyei tót népdalt Írjuk ki a sok közül, mint népköltészeti terméket az Ínséges földről: „Ablakomon rózsatő . . . Nagyszekeres erre jő. Üti, veti a gebét, Még sem huzza szekerét. A lepkék legszebbjei közé tartozó, Oleander szender (sphinx nevű) Konstantinápoly vidékéről vándorol mihozzánk, sőt hazánk éjszaki határáig Pozsonyig is eljut; de mivel csak alkonyaikor száll, nem könyen vesszük figyelembe jövetelét; hanem itteni tartózkodását árulja ei azáltal, hogy hernyóit az Oleánder bokrokon táplálja, melyekből aztán felneveljük gyönyörű lepkéit. Minthogy az Óleánder nálunk szabadban nem diszlik, a lepke itt nem szaporodik, hanem csak mint vendég látogat el hozzánk, csak hernyóinak megjelenése által árulván el itteni tartózkodását. Egy kedves állatról kell még említést tennem, ez az úgynevezett ősziféreg, helyesebben: a pirregő tücsök. (Oecanthus pel- lucens.) Sokan hallották, de kevesen látták e csinos állatkát. Ö a délkeleti faunának sajátja; Magyarország már szélső határa. Ő hirdeti az őszt nálunk, kedvesebbé tevén egyszersmind kellemes mélabús pirregésével e komor évszakot. Kisebb a házi, és sokkai kisebb a mezei tücsöknél. Kizárólag fákon vagy bokrokon lakik; teste vékony, szilié halványsárga. csak a him pirreg, s a pirregést az üvegszerü táblákban összeállított, szárnyfödeleinek összedől zsölése által eszközli. Ha lopódzva közeledünk hozzá, úgy tűnik fel, mintha hangja majd az egyik, majd a másik oldalról ütné meg fülünket. Pl tünemény okát abban keresem, hogy az állat ä nőstény előtt bó- kolván. úgy mint a him-galamb különböző irányban fordul, s igy mi a hangot majd az egyik majd a másik oldalról jövőnek véljük. Házunk előtt nagy a sár, Nagyszekeres erre jár. Erre, erre szekeres, Engem és mást ne szeress. Kicsiny ablakom alatt, A szekeres elakadt; Ha elakad, itt marad. Megesküszünk Három rövid nap alatt.“ írók, vers- és prózainak 137-en adtak közleményt az emlékszámba (Márki Sándor egy Liszt-reliquiát is). Rajzot 19 művészünktől találunk a füzetben. Nagyobb rajzot Baditz Ottótól, Benczúr Gyulától, Kacziány Ödöntől, Mesterházy Kálmántól, Peske Gézától, Tahy Antaltól, Tölgyessy Artúrtól, Roskovics Ignácztól. A füzethez külön mellékletként van csatolva Mária Dorottya főherczegnő, József főherczeg leányának igen szép rajza. A rajz a fiumei főherczegi kert egy részletét, ábrázolja, kilátással az öbölbe, s mint József főherczeg maga írja, következő növények láthatók rajta: Cosos datil, Chamecrops excelsa (gyümölcscsel). Caual maltompo, Scoglio San Marco stb. stb. A rajz különben is igen gazdag tartalmú s a fényes kiállítású emléklap egyik dísze. Az emléklap ma már minden könyvkereskedésben kapható. * * * A fenti sorokhoz a magunk részéről még csak azt jegyezzük meg. hogy a „Magyar Géniusz“, mely már múlt számában megkezdte közleni a hírneves Írónőnek, Beniczkyné Bajza Lenkének „Öt, órakor“ czimű nagyhatású regényét, a regény elejét minden újonnan belépőnek megküldi. A „Magyar Géniusz“, mely a húsvéti ünnepre közleményeit színes illusztratiókkal fogja díszíteni, — előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr. Az előfizetési pénzek a „Magyar Géniusz“ kiadóliivaralába, Budapest, kerepesi-út 14. sz. küldendők. Különfélék. Az „Eger“ kiadóhivatala a nagyérdemű közönség kényelme tekintetéből, az „Eger“ lap részére Bauer II. egri kereskedő üzletében (Széclienyi-utcza városház-épület) előfizetés és hirdetés-fölvételi irodát nyitott. A nevezett czég f. 1892-ik évi márczius hó l-sö napjától fogva fel van hatalmazva az „Eger“ lap részére előfizetések és mindennemű hirdetések fölvételére. Ugyanott egyszersmind különféle nyomtatványokra megrendelések is elfogadtatnak. — Kegyeletes kötelességet teljesítünk, midőn hazaszerte tisztelt érsek-fopásztornnk kegyes emlékű elődjéről, néli. hold. eml. Bartakovics Béla-, volt egri érsekről, úgyis, mint a magyar journalistikai irodalmat immár 31-ik évfolyamon át szolgáló Kétséget sem szenved, hogy ezen mélabús dal, melyet mint mondottuk, csak a him hallat, a szerelem hangja, melylyel kedvessé akarja tenni magát a várt boldogság előérzetében, néma ábrándozással a közel bokorban csendesen megülő nőstény előtt. Hasonló tüneményt látunk majdnem minden madárnál, hol csak a him énekel, s ez által ad kifejezést a kis keblében honoló szerelem hevének. Látjuk ezt a csalogánynál, mely csak a párzás idején hallatja szerelmi vágyódását oly értelmesen oly sziv- rehatóan nyilvánuló dalát. S hát az embernél is nem ugyan ez-e az, a mi dalnok, költővé teszi őt? Énekel ő is, mint, a csalogány, turbékol, mint a gerle, s a kit megénekel, talán boldog élezéssel tárja ki karjait, hogy a dicsőítő dalért viszonszeretettel jutalmazza meg dalnokát. Ha az őszi féreg pirregni megszűnt, akkor többnyire nyugszanak a többi rovarok is; tehát mi is vegyünk már most búcsút ez érdekes állatkáktól. Ha sikerült volna, csak töredékekben előadott jelen felolvasásommal a tisztelt hallgatók figyelmét lebilincselni s bennük azon vágyat, felkölteni, hogy e tündérvilágba önmaguk is betekintsenek : akkor az a tudat boldogitandna engem, hogy én is letettem szeretett hazánk közmivelődési épületéhez néhány homokszemet.
