Eger - hetilap, 1892

1892-03-29 / 13. szám

101 rek csak örülni tudnak testvérük előmenetelén, mert a testvér emelkedése, dicsősége visszasugárzik a többi test­vérekre is. És vájjon csupán csak a véletlennek kell-e ezt tulajdonitanunk, vagy az isteni gondviselésnek betudnunk, mely talán vigasztalásunkra adta meg azt, hogy midőn mi a szepesi egyházmegyének püspököt adunk, ugyanakkor gyászoljuk egyházmegyénk egy régi tagját, a nagynevű nyitrai püspököt, a széles tudományit, ritka erényü s vég- hetlen jóságu főpásztort. Mi tehát Méltóságodat a sze­retet szavával s érzelmével üdvözöljük s kifejezést adunk tiszteletünknek és őszinte hódolatunknak. Azonban itt is, mint mindenütt, a dolognak árnyoldala is van. A mi örö­münkre is bánat következik : a mai napot követi a megvá­lás. Méltóságod felvétetvén a püspöki kar sorába, indul ren­deltetése útjára. Csaknem remegve bocsátanók el, ha nem ismernők fényes tehetségeit, egyházi jellemét, szellemét, min­den ügyben routinirtságát, s ha föltétien bizalommal nem hinnénk a malasztokban és kegyelmekben, melye­ket ma a felszentelésben nyert. Mi, volt társai, testvérei áldással, szeretettel, imával kisérjük főpásztori székébe. Termékenyítse az Ur áldásával főpásztori működését s ha­zánk és egyházunk javára az emberi kor legvégső határáig ■éltesse az Isten Méltóságodat! Pánt h y nagyprépost úr beszédje után megköszönte Szmrecsányi püspök úr két segédpüspökének szives közreműködésöket. Beszédjét a következőkben közöljük, a mint feljegyezhettük: Ma, életem nagy napján, midőn Kegyelmes Főpászto­rom kezéből az apostoli kenet szentségét vevém fel, a templomban két püspöktársam állt oldalamnál jobbról és balról, mint őrangyalaim. Egyik Gábor arkangyal véden- cze, képviselője volt a mennyei haza iránti odaadó áhitat­nak ; a másik a magyar Szent Imre védencze, képviselője a földi haza 'iránti odaadó hűségnek, lelkesedésnek. Midőn testvéri szeretetök e nagy jóságáért köszönetét mondok, azt kívánom, hogy amily szeretettel és gonddal őrködtek ők ma oldalamnál, úgy őrködjék az Ur kegyelme ő fölöttük; s amint én ma a templomban a hívek tömött sorfala közt kíséretükben végig haladva áldást osztottam: engedje Isten, hogy ők is, angyalaik vezetése mellett, jó szivöknek, áldo- zatkészségöknek megfelelőleg sok áldást oszszanak még so­káig az életben. Ezután felszólalt Ben de Imre beszterczebányai püs­pök úr, előbb Érsek urunk ő Nagyméltóságára, majd az új püspök úrra emelve poharát. A valóján nagy férfiak életének fényét — úgymond — ama nimbus tünteti ki, melylvel lelkök erényei tiindök- lenek; és dicsőségöket azon szakadatlan munkásságuk, melylyel Isten dicsőségére és az emberiség üdvére munkál­kodnak. Ez az ő hátrahagyott emlékök, mely éltöket a jól betöltött magas hivatás alapján örökké emlékezetessé teszi; ez az a dicskoszoru, melyet Isten malasztjával foly­ton munkás nagy tehetségeik fontak nevök és életpályájok körül ! A nagy, az Isten dicsőségére munkás, a valódi keresz­tény élet nem az életévek nagyon is relativ száma szerint számlálandó, hanem az évülhetlen erények súlya szerint mérlegelendő. Már Seneca mondja arany szavakkal: „Mor- talia sunt omnia mortalium bona, ad quod concurritur; illud tarnen verum bonnm non moritur, semper recens, et certum est, sempiternumque sapientia et virtus.“ — Ezen igazságok benyomása alatt állok, midőn pohara­mat emelem Excellentiádra, Eger nagynevű érsekére, kinek élete szintén fényeskedik az erények gazdagságával, a böl- cseség, az irgalmas szeretet, és a türelem azon erényeivel, mely tűrve és munkálva nyilvánítja a kereszt nagy mys- teriumát, mely szentté teszi az életet, és szenteket nevel. De minek dicsőítsem Excellentiádat, kit gyenge szavaim­nál sokkal ékesszólóbban dicsőítenek saját apostoli élete, egyházi és hazafias erényei. Miért is kívánom, érezze teljes erejében a nagy lel­kek egyedüli ambícióját: lássa teljesülni nagy lelkének re­ményeit, lássa küzdelmeiben a diadalmas, békéjében az egy, a szent, az apostoli egyházat. Lássa békében nagynak, és ha kell, harczaiban dia­dalmasnak, fiai erényeiben hatalmasnak, erkölcseiben erős­nek, minden izében magyarnak, e hazát! Ezt lássa soká, ennek^ örüljön még igen soká Excellentiád. Éljen. Érsek ur ő Excellenciája e szavakra válaszolva, ki­emelte, hogy a magasztaláshoz érdem kell. Az érdem pe­dig ott kezdődik, hol a kötelesség végződik. De hol vég­ződik ez ? S ezért ő a maga részéről úgy a múltban, mint a jelenben magasztalásra igényt nem tartva, csak a kö- telességteljesités becsületes igyekezetét vallotta magáénak, élte azon perczétől, melyben megismerte a kötelességet, el­határozva magát, hogy szelleme és akarata egész erejével az egyházé és a hazáé leend. Ez elhatározásában nem bá- tortalanitá, nem csiiggeszté el a csalárd gonoszság hosz- szantartó sikere sem; hisz mit is árt, ha az ember élete talán sikeretlen küzdelmekben vész is el, csak megőriz­hessük az autarcheiat, az önmagunkkal való méltó meg­elégedést. A kötelességteljesités ily férfiénak ismeri ő Excellja a püspök urat, s azért örült, midőn fokonként emelkedni látta. Tisztelte, becsülte benne e tulajdont min­dig ; nem titkolva, mit sokan vétkéül rónak fel, hogy szive nem olvadozik mások iránt, s az emberek valódi értékét veti föl és a szerint becsüli meg őket. A püspök úr iránti nagyrabecsülésének kifejezést adva, kívánja, hogy mennél többen hozzá hasonlók legyenek a püspöki kar­ban, s akkor az egyház napjai, ha küzdelmesek is, de győzedelmesek, — s a hazának ügyei, ha viszontagságosak is, de dicsőségesek lesznek. Zalár megyei főjegyző beszédje zárta be a nagyszerű ünnepélyt. A búcsúszóban megyénkről is tétetett említés ; e szót válasz nélkül hagyni nem lehet, A magyar állam és az egyház közti viszony az 1848-iki átalakulás s utána következett szervezkedés és rendezkedés daczára lényegileg a légi. A magyar püspökség ma is nem csak egyházi dig- gnitás, de országos méltóság is. E viszony bolygatására ma sem gondol senki. A magyar nemzeti állam teljes ki­építése munkájában a püspöki karnak nagy szerepe van. Óhajtom, hogy a szepesi püspök, a kibe belelehelte az egri érsek ő Exja lelkét, 0 Nagyméltósága szellemében vegye ki részét a magyar nemzeti állam kiépítése nagy munká­jában. Éljen sokáig. Az ünnepi lakoma folyamán a helyben állomásozó cs. és kir. 60 sz. b. Appelgyalogsorezred zenekara játszott választékos darabokat, Különfélék. Az „Eger“ kiadóhivatala a nagyérdemű közönség ké­nyelme tekintetéből, az „Eger“ lap részére Bauer H. egri kereskedő üzletében (Széchenyi-utcza városház-épület) előfizetés és hirdetés-föl­vételi irodát nyitott. A nevezett czég f. 1892 ik évi márczius hó l-sö napjától fogva fel van hatalmazva az „Eger“ lap részére elő­fizetések és mindennemű hirdetések fölvételére. Ugyanott egyszers­mind különféle nyomtatványokra megrendelések is elfogadtatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents