Eger - hetilap, 1891

1891-10-13 / 41. szám

335 neje, élete 32-ik, boldog házassága 12. évében f. okt. hó 7-én elhunyt. A bo dugult mint nő, hitves és anya egyike volt müveit társas köreink legkedveltebb, s szeretetne s tiszteletre legméltóbb alakjainak. Váratlan halála, mely egyelőre kevésbbé aggasztónak lát<zó bajból keletkezett, s melytől a főváros legelső orvostudorai sem bírták megmenteni, — mélyen sújtotta férjét s árváit. Te­metése, díszes egyházi szertartás, s városunk müveit közönségé­nek tömeges részvéte mellett, f. okt. hó 8-án ment végbe. — Hálanyilatkozat Azon legmélyebb fájdalmat, melyet sze­retett nőm halála rám és gyermekeimre mért, nagyban enyhítette a mély részvét, melyet igen számosán tanúsítani kegyesek való­nak. Fogadják hálás köszöneteineí, mindazok, kik szeretett nőm temetésén megjelenni s ez által részvétüknek kifejezést adni ke­gyeskedtek. Eger, 1891. okt. 12. Eeitmann Viktor. — A hevesi izr. hitközség f. hó 6-án tartotta tisztújító közgyűlését, mely alkalommal megválasztattak elnökké: dr. Blau Henrik; alelnökké: Meiszter Ede; gondnokká: id. Veisz József és n-vai Mór; választmányi tagokká: dr. Füzessy József, Spit­zer Ignác/, id. Braun Gábor, Spitzer Mór, Veiszman Ignácz ügy­véd, Adler M ksa, B illái Sándor, Veisz Jónás, Panéth Mór, Braun Bernát. Ungár Ignácz, ifj. Braun Gábor, Buchhalter Ber­nét, Vicz Dávid, Veiszman Mór és Strausz Ignácz; pénztár­nokká: ifj. Braun Jakab. Az iskolaszék tagjai lettek: dr. Blau Henrik, dr. Füzessy József, Spitzer Ignácz, Kolin Gábor, Veiszman Ignácz ügyvéd, Strausz Ede és Meiszter Ede. — A tiszai hid, Poroszló és Tiszafüred közt vámmentes. A re­mek hid, mely, tudvalevőleg a füzesabony-debreczeni vasút szá­mára készült, kocsi és gyalogközlekedésre is be van rendezve, s igy egyúttal országos utat is képez. E czélból a magyar állam jelentékeny összeggel járult a hid építéséhez, egyebek közt azon kikötéssel is, hogy ezentúl a révjövedelem, s a vám- szedési jog az állam tulajdonába megyen át. E tárgyban Ba­ross kereskedelemügyi minister a múlt hóról a következő leiratot intézte Hevesmegye közönségéhez: „Miután a Tisza­füred és Poroszló közt levő Tisza-hid a feljárókkal együtt tel­jesen elkészült, s igy a hid a közúti forgalomnak nemsokára át lesz adható: értesítem a vármegye közönségét, hogy azon napon, amelyen a szóban forgó hid a közforgalomnak át fog adatni, az állam tulajdonába átengedett tiszafüred-poroszlói ré­ven gyakorolt vámszedés be lesz szüntetendő. Úgy a közforgalom és közlekedés megkönnyítése, mint a közterhek enyhítése szempontjából a szóban forgó hídon vám­szedést életbeléptetni nem kívánok, hanem azon a szabad közlekedést és forgalmat biz­tosítom. mint egy imperátori diadalszekéren, vonszolnak végig Páris bou- levardjain, s a londoni streeteken, — minden lépten-nyomon talál­kozol a kisebb-nagyobb alakú plakátokkal. Minden boltban, hol vásárolsz, minden kávéházban, vendéglőben, ahol megfordulsz, a fizető pinczér számlája hátán ott találod a — reklámot: hol szerezheted be a legfinomabb „parizer vurst“-ot, vagy a legprak­tikusabb — „hozentrágert!“ — Ha az utczán bandukolsz, száz meg száz ember rakja százával a kezedbe s dugja a zsebeidbe a czifrábbnál czifrább reklám-hirdetéseket. Hát aztán nem gyö- nyörködöl-é a nagyszerű képes reklámhirdetésekkel teleragga- tott hirdetési táblák tarkabarkaságán, vagy éjjel a transparent- birdetésektől ragyogó körforgó tornyocskák, az úgynevezett „Ciclon“-ok szebbnél szebb ködfátyolképein, melyeket fhogy láss, álltó helyedből meg se kell mozdulnod, mert minden fényesen átvitágitott pompás reklám-hirdetmény, mint a kaleidos- kop, sorba feléd fordul, s nagy élvezettel szemlélheted, mint kí­nálja az egyiken egy igéző bajadére a legfinomabb —■ suvikszot, — mig a másikon egy tarka öltözékű, csörgő-sapkáju polichinell adja tudtodra, hol — borotválnak meg leggyorsabban s legolcsóbban. De hat ezek, minden leleményességük mellett is, már elcsé­pelt, elkoptatott dolgok. Ügyes, élelmes emberek e téren is azon törik már a fejőket, hogy valami egészen újat, meglepőt produ­káljanak, melylyel a közönséget ámulatba ejtsék, s kíváncsiságát a lehető legmagasabb fokra csigázzák. Nem volt ügyetlen gondolat például egy reklámot egy óriási üres plakáttal kezdeni meg, melynek kellős közepében nagy betűkkel csak ennyi volt olvasható: „Ő jön!'1 — Minden ember kíváncsian kérdezte: „Ki jön?“ — A második monstre-plakát már azt hirdette, hogy „Már itt van!“ s még jobban felsrófolta a publikum kíváncsiságát, mig végre a harmadik plakát kisütötte, — „Kossuth Lajos kéme“ ez. alatt Szathmáry Jenő tollából, egy terjedelmesebb regény füzetes kiadását indította meg e na­pokban Székely Aladár könyvkiadó vállalata Budapesten. A re­gényből eddigelé 4 füzet jelent meg, képekkel illustrálva. E fü­zetek tartalma után ítélve, a regény érdekesnek Ígérkezik. Sok érdekes epizódot ismertet a magyar szabadságharcz történetéből. A mű — mint a kiadó állítja, — egy a szabadságharezban fon­tos kém-szerepet játszó nő naplója után k é- szült, mely az illető nőtől hagyatékképen jutott a regény szerző­jének birtokába. A regény irálya is eléggé csinos és folyékony. Ajánljuk a szenzációs regények kedvelőinek figyelmébe, — olcsó­ságánál fogva is, amennyiben egy-egy — kétíves — illustrált füzet ára csak t, i z k raj ez ár. Megrendelhető minden könyv­árus utján. — Naptárak. A Pallas részv.-társaság díszes naptáraiból megkaptuk a következőket: 1. A magyar ember naptára 1892. évre. A naptárrészen kiviil elbeszélésekkel s költeményekkel Ja­kab Ödön, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Karczag Vilmos­tól, az év történetével ezen közkedveltségü naptár rendes kró­nikásától, továbbá gazdasági tudnivalókkal, adomákkal és számos illustratióval. Ára 30 kr. — 2. Az obsitos. Jó kedvű kalendáriom az 1892. esztendőre. A magyar nép mulatságára glédába állította Vitéz Hári János. Az egész naptár csupa jóizü adomákból ál), temérdek képpel diszitve s ára ennek is csak 30 kr. — 3. Tár- cza-naptár. X. évfolyam. Mint mindig, úgy ez évben is rend­kívül díszes kiállításban, aranyozott szegéiylyel jelent meg s ára 24 kr. — 4. Pallas képes családi naptára. Elbeszélésekkel, köz­hasznú tudnivalóval és czimtárral ellátta Darvas Gábor. Tartal­mából különösen kiemeljük a következőket: Isten választottjai, svájezi történet. A szomszédék Imréje. Az év története. Köz­hasznú tudnivalók a házi gazdaság köréből, postai-szabályok, idő­mutató, sorsjegyek húzásai, névnapok betűrendben, kamattáblák, mértékek és súlyok, menetárak Budapestről a magyar vasútak összes állomásaira. Ez utóbbi rovattal, mely eddig egy magyar naptárban se fordult elő, igen jó szolgálatot tett a naptár szer­kesztősége a magyar közönségnek s ha még megemlítjük, hogy ez a naptár is tele van képekkel, akkor a 40 krra szabott ár való­ban csekélynek mondható. A naptárak kaphatók minden könyv­árusnál és könyvkötőnél. — A helyhez kötött, stabil, gőzgépek kezelőinek tanfolyama a budapesti állami ipariskolában (Budapest, VIII. kér. Népszin- ház-uteza 8. sz.) f. évi október 15-dik napján nyílik mag s de- czember hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18. évöket be­töltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik a gőzkazánfűtők valamint a 1 o k o mo­bil,- és cséplőgép kezelők tanfolyamát már elvég ez­hogy itt van — Hermann, a hires büvészmester, s holnap tart­ja első előadását. Bécs városa egy szép reggelen csak arra ébredt, hogy a belváros minden utcza-szogletén óriási fekete betűkkel fel van a házakra pingálva, hogy „A hires Ronac her féle etablis- s ement ma nyit tátik meg!“ Az igaz, hogy Ronacher ura­mat e kihágásért a rendőrség 50 frt pénzbírsággal büntette, de az eredeti reklám, melyen a bécsiek oly jól mulattak, s mely a Ronacher-etablissement-t egyszerre híressé tette, — 5000 írt­nál is többet ért. De mindez csak kis Miska ama meseszerű találékonysághoz, s romínhoz képest, melyet az angolok, de legfőképen az ameri­kaiak a reklámok dolgában kifejtenek. New-York egyik sétányán történetesen társalgásba bocsát­kozol egy kifogástalan eleganeziával öltözködött gentlemannel, aki­nek mindene, ruházata, kalapja, fehérnémüje, nyakkendője, czipője, óraláncza, keztyüje, szóval: mindene, amit rajta látsz, a legfino­mabb gavallért árulja el, s oly bámulatba ejt, hogy önkéntelenül is kiszalad ajkadon a kérdés: hol szerzi be mindezen szép dol­gokat? S ime, a következő perezben már kezedbe nyom egy csinos kis könyvecskét, melyben mindeme látott dolgoknak szép sorjában megtalálod az — adressét. — London egyik utczáján hirtelen telfordul egy görhes — kum- fortáblis ló. Egyszerre tömérdek ember fogja körül, — s belete­lik egy óra, mig a sintér megérkezik, aki a dögöt onnét elszállít­ja. Ez alatt mindegyre növekszik a bámész csoport. Ezt. a kedvező körülményt pedig arra használja egy ügyes üzér, hogy hirtelen egy nagy plakátot ragaszt az eltestált ló tomporára, melyen mindenki kíváncsian olvassa, hol lehet „a legfinomabb, elnyühetetlen harisnyákat“ legolcsóbban kapni.

Next

/
Thumbnails
Contents