Eger - hetilap, 1891

1891-10-13 / 41. szám

335

neje, élete 32-ik, boldog házassága 12. évében f. okt. hó 7-én elhunyt. A bo dugult mint nő, hitves és anya egyike volt müveit társas köreink legkedveltebb, s szeretetne s tiszteletre legméltóbb alakjainak. Váratlan halála, mely egyelőre kevésbbé aggasztónak lát<zó bajból keletkezett, s melytől a főváros legelső orvostudorai sem bírták megmenteni, — mélyen sújtotta férjét s árváit. Temetése, díszes egyházi szertartás, s városunk müveit közönségének tömeges részvéte mellett, f. okt. hó 8-án ment végbe.

— Hálanyilatkozat Azon legmélyebb fájdalmat, melyet szeretett nőm halála rám és gyermekeimre mért, nagyban enyhítette a mély részvét, melyet igen számosán tanúsítani kegyesek valónak. Fogadják hálás köszöneteineí, mindazok, kik szeretett nőm temetésén megjelenni s ez által részvétüknek kifejezést adni kegyeskedtek. Eger, 1891. okt. 12. Eeitmann Viktor.

— A hevesi izr. hitközség f. hó 6-án tartotta tisztújító

közgyűlését, mely alkalommal megválasztattak elnökké: dr. Blau Henrik; alelnökké: Meiszter Ede; gondnokká: id. Veisz József és n-vai Mór; választmányi tagokká: dr. Füzessy József, Spitzer Ignác/, id. Braun Gábor, Spitzer Mór, Veiszman Ignácz ügyvéd, Adler M ksa, B illái Sándor, Veisz Jónás, Panéth Mór, Braun Bernát. Ungár Ignácz, ifj. Braun Gábor, Buchhalter Bernét, Vicz Dávid, Veiszman Mór és Strausz Ignácz; pénztárnokká: ifj. Braun Jakab. Az iskolaszék tagjai lettek: dr.

Blau Henrik, dr. Füzessy József, Spitzer Ignácz, Kolin Gábor, Veiszman Ignácz ügyvéd, Strausz Ede és Meiszter Ede.

— A tiszai hid, Poroszló és Tiszafüred közt vámmentes. A remek hid, mely, tudvalevőleg a füzesabony-debreczeni vasút számára készült, kocsi és gyalogközlekedésre is be van rendezve, s igy egyúttal országos utat is képez. E czélból a magyar állam jelentékeny összeggel járult a hid építéséhez, egyebek közt azon kikötéssel is, hogy ezentúl a révjövedelem, s a vám- szedési jog az állam tulajdonába megyen át. E tárgyban Baross kereskedelemügyi minister a múlt hóról a következő leiratot intézte Hevesmegye közönségéhez: „Miután a Tiszafüred és Poroszló közt levő Tisza-hid a feljárókkal együtt teljesen elkészült, s igy a hid a közúti forgalomnak nemsokára át lesz adható: értesítem a vármegye közönségét, hogy azon napon, amelyen a szóban forgó hid a közforgalomnak át fog adatni, az állam tulajdonába átengedett tiszafüred-poroszlói réven gyakorolt vámszedés be lesz szüntetendő. Úgy a közforgalom és közlekedés megkönnyítése, mint a közterhek enyhítése szempontjából a szóban forgó hídon vámszedést életbeléptetni nem kívánok, hanem azon a szabad közlekedést és forgalmat biztosítom.

mint egy imperátori diadalszekéren, vonszolnak végig Páris bou- levardjain, s a londoni streeteken, — minden lépten-nyomon találkozol a kisebb-nagyobb alakú plakátokkal. Minden boltban, hol vásárolsz, minden kávéházban, vendéglőben, ahol megfordulsz, a fizető pinczér számlája hátán ott találod a — reklámot: hol szerezheted be a legfinomabb „parizer vurst“-ot, vagy a legpraktikusabb — „hozentrágert!“ — Ha az utczán bandukolsz, száz meg száz ember rakja százával a kezedbe s dugja a zsebeidbe a czifrábbnál czifrább reklám-hirdetéseket. Hát aztán nem gyö- nyörködöl-é a nagyszerű képes reklámhirdetésekkel teleragga- tott hirdetési táblák tarkabarkaságán, vagy éjjel a transparent- birdetésektől ragyogó körforgó tornyocskák, az úgynevezett „Ciclon“-ok szebbnél szebb ködfátyolképein, melyeket fhogy láss, álltó helyedből meg se kell mozdulnod, mert minden fényesen átvitágitott pompás reklám-hirdetmény, mint a kaleidos- kop, sorba feléd fordul, s nagy élvezettel szemlélheted, mint kínálja az egyiken egy igéző bajadére a legfinomabb —■ suvikszot, — mig a másikon egy tarka öltözékű, csörgő-sapkáju polichinell adja tudtodra, hol — borotválnak meg leggyorsabban s legolcsóbban.

De hat ezek, minden leleményességük mellett is, már elcsépelt, elkoptatott dolgok. Ügyes, élelmes emberek e téren is azon törik már a fejőket, hogy valami egészen újat, meglepőt produkáljanak, melylyel a közönséget ámulatba ejtsék, s kíváncsiságát a lehető legmagasabb fokra csigázzák.

Nem volt ügyetlen gondolat például egy reklámot egy óriási üres plakáttal kezdeni meg, melynek kellős közepében nagy betűkkel csak ennyi volt olvasható: „Ő jön!'1 — Minden ember kíváncsian kérdezte: „Ki jön?“ — A második monstre-plakát már azt hirdette, hogy „Már itt van!“ s még jobban felsrófolta a publikum kíváncsiságát, mig végre a harmadik plakát kisütötte,

— „Kossuth Lajos kéme“ ez. alatt Szathmáry Jenő tollából, egy terjedelmesebb regény füzetes kiadását indította meg e napokban Székely Aladár könyvkiadó vállalata Budapesten. A regényből eddigelé 4 füzet jelent meg, képekkel illustrálva. E füzetek tartalma után ítélve, a regény érdekesnek Ígérkezik. Sok érdekes epizódot ismertet a magyar szabadságharcz történetéből. A mű — mint a kiadó állítja, — egy a szabadságharezban fontos kém-szerepet játszó nő naplója után k é- szült, mely az illető nőtől hagyatékképen jutott a regény szerzőjének birtokába. A regény irálya is eléggé csinos és folyékony. Ajánljuk a szenzációs regények kedvelőinek figyelmébe, — olcsóságánál fogva is, amennyiben egy-egy — kétíves — illustrált füzet ára csak t, i z k raj ez ár. Megrendelhető minden könyvárus utján.

— Naptárak. A Pallas részv.-társaság díszes naptáraiból megkaptuk a következőket: 1. A magyar ember naptára 1892. évre. A naptárrészen kiviil elbeszélésekkel s költeményekkel Jakab Ödön, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Karczag Vilmostól, az év történetével ezen közkedveltségü naptár rendes krónikásától, továbbá gazdasági tudnivalókkal, adomákkal és számos illustratióval. Ára 30 kr. — 2. Az obsitos. Jó kedvű kalendáriom az 1892. esztendőre. A magyar nép mulatságára glédába állította Vitéz Hári János. Az egész naptár csupa jóizü adomákból ál), temérdek képpel diszitve s ára ennek is csak 30 kr. — 3. Tár- cza-naptár. X. évfolyam. Mint mindig, úgy ez évben is rendkívül díszes kiállításban, aranyozott szegéiylyel jelent meg s ára 24 kr. — 4. Pallas képes családi naptára. Elbeszélésekkel, közhasznú tudnivalóval és czimtárral ellátta Darvas Gábor. Tartalmából különösen kiemeljük a következőket: Isten választottjai, svájezi történet. A szomszédék Imréje. Az év története. Közhasznú tudnivalók a házi gazdaság köréből, postai-szabályok, időmutató, sorsjegyek húzásai, névnapok betűrendben, kamattáblák, mértékek és súlyok, menetárak Budapestről a magyar vasútak összes állomásaira. Ez utóbbi rovattal, mely eddig egy magyar naptárban se fordult elő, igen jó szolgálatot tett a naptár szerkesztősége a magyar közönségnek s ha még megemlítjük, hogy ez a naptár is tele van képekkel, akkor a 40 krra szabott ár valóban csekélynek mondható. A naptárak kaphatók minden könyvárusnál és könyvkötőnél.

— A helyhez kötött, stabil, gőzgépek kezelőinek tanfolyama

a budapesti állami ipariskolában (Budapest, VIII. kér. Népszin- ház-uteza 8. sz.) f. évi október 15-dik napján nyílik mag s de- czember hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18. évöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik a gőzkazánfűtők valamint a 1 o k o mobil,- és cséplőgép kezelők tanfolyamát már elvég ezhogy itt van — Hermann, a hires büvészmester, s holnap tartja első előadását.

Bécs városa egy szép reggelen csak arra ébredt, hogy a belváros minden utcza-szogletén óriási fekete betűkkel fel van a házakra pingálva, hogy „A hires Ronac her féle etablis- s ement ma nyit tátik meg!“ Az igaz, hogy Ronacher uramat e kihágásért a rendőrség 50 frt pénzbírsággal büntette, de az eredeti reklám, melyen a bécsiek oly jól mulattak, s mely a Ronacher-etablissement-t egyszerre híressé tette, — 5000 írtnál is többet ért.

De mindez csak kis Miska ama meseszerű találékonysághoz, s romínhoz képest, melyet az angolok, de legfőképen az amerikaiak a reklámok dolgában kifejtenek.

New-York egyik sétányán történetesen társalgásba bocsátkozol egy kifogástalan eleganeziával öltözködött gentlemannel, akinek mindene, ruházata, kalapja, fehérnémüje, nyakkendője, czipője, óraláncza, keztyüje, szóval: mindene, amit rajta látsz, a legfinomabb gavallért árulja el, s oly bámulatba ejt, hogy önkéntelenül is kiszalad ajkadon a kérdés: hol szerzi be mindezen szép dolgokat? S ime, a következő perezben már kezedbe nyom egy csinos kis könyvecskét, melyben mindeme látott dolgoknak szép sorjában megtalálod az — adressét. —

London egyik utczáján hirtelen telfordul egy görhes — kum- fortáblis ló. Egyszerre tömérdek ember fogja körül, — s beletelik egy óra, mig a sintér megérkezik, aki a dögöt onnét elszállítja. Ez alatt mindegyre növekszik a bámész csoport. Ezt. a kedvező körülményt pedig arra használja egy ügyes üzér, hogy hirtelen egy nagy plakátot ragaszt az eltestált ló tomporára, melyen mindenki kíváncsian olvassa, hol lehet „a legfinomabb, elnyühetetlen harisnyákat“ legolcsóbban kapni.