Eger - hetilap, 1891
1891-03-17 / 11. szám
11-ik szám. 30 ■ik év-folyam 1891. márezius 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre. 1 „ 30 Egy hónapra — „ 45 Egyes szám — „ 12 Hirdetésekért: minden 3 hasáb'zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kiv. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Márezius 15. Köszöntlek ünnep! Ébredő tavasznak legszebb ünnepe; Ébredő tavasznak, virradásnak, Alvó évszázadoknak reggele! A mely előtt im megliatottan állnak Az újabb dicstelen kor gyermeki. Magyar szívből felszálló szent imának, Magyar vérrel megszentelt áldozásnak Emlékdalát, ódáját zengeni. Köszöntlek ünnep! Magyar szabadság dicső hajnala! A melynek első lángoló nyilától Romokba dőlt az éjek halmaza; És a kelő nap fényes csarnokából Egy istenarczu ifjú lépe ki; — „Szabadság!“ — köszönték nagy múlással Éöldet renditő zengő kiáltással A rab-nemzetnek fölkelt ezrei. Köszöntlek ünnep! A melyen legnagyobb volt nemzetem. Mert századoknak romhalmára lépve Büszkén tekintett át az egeken. S mig homlokán az Isten csókja érte, Szivében Árpád vére lángra kel; Bilincseit kezéről mind letép*e, Kardot ragadva esküdött az égre, Hogy a hazáért küzd és hal, ha kell. Köszöntlek ünnep! Te szent óriásoknak fényszaka, Minőket egyszer szült csak ez a föld, Mint üstököst a sötét éjszaka. Az egyik harczi lanttal üdvözölt S meg is halt érted ifjan a csatán. A másik égő lelkét hintve szét, Honát bejárva buzditón beszélt, — , Hazátlan ez most, kiviil a honán. Köszöntlek ünnep! Köszönt a késő, meddő kor fia ! És oltárodnál könynyel áldozik, Mert fáj kialvó lángod látnia! Mi voltál akkor dicső nemzetem, S mi vagy most? árva népe ten hazádnak. Atgyul-e vájjon fásult sziveden Mégegyszer úgy a hazaszerelem? Lesz-e még ünnepe a magyar szabadságnak ? Gárdonyi Géza. Márezius 15-ikét, e nagy jelentőségű nemzeti ünnepünket a múlt vasárnap, mint e nevezetes nap 43-ik évfordulóján, kiváló diszszel ünnepelte meg városunk hazafias közönsége, melyet az ez alkalomból a helybeli törzskaszinó által rendezett ünnepéiben való részvételre, hatalmas plakátokban, lelkes szózat hivott fel. A szép ünnepnek, mely esti 6 órakor vette kezdetét, a legszebb enyhe s derült idő kedvezett. Mozsárdurrogások jelezték az ünnepség kezdetét, mire mint- egy 5'/2 őrá tájban, a lakosság minden osztályából tekintélyes csoportok kezdtek gyülekezni az Eszter ház y-térre, úgy, hogy az ünnepségen résztvevők száma körülbelül meghaladta a kétezret. Pont hat órakor kivonult az egri koszorús dalkör, s a „Marseillaise“ magyar szövegű, szabatos, lelkes elzengésével kezdette meg a szép ünnepséget, mely után, zászlók elővitele, a hevestnegyei 1848/9-iki honvédegylet, s az egri lelkes jogakadémiai polgárság testületi vezetése mellett, czigány-zenekar lelkesítő hazafias nótáival, melyet éljenző néptömegek énekszóval kisértek, hullámzó áradatként indult meg az impozáns tömeg, s a Káptalan- és Ujvilágutczákon áthaladva ért a városháztérre, holott a városháza előtt, az 1848/9-iki szabadságharezban elhunyt hős honvédek emléktáblájával szemben folyt le a szép nemzeti ünnep legjelentékenyebb mozzanata. Itt sorakozott az ünnepélyen részt vett nagy közönség, a legpéldásabb rendben, s csendben, — miközben csakhamar fölzendült az egri tanitóképzö-intézeii ifjak ajkain, Kölcsey hymnusza: „Isten áldd meg a magyart.“ Alig hangzott el a megható nemzeti ima szépen előadott dallama, — a lépcsőzet magaslatára állott Danilovics Gyula, egri jogakade- rniai polgár, s lelkes hangon szavalta el Petőfi Sándor „Szabadság“ ez. hazafias költeményét. Utána Sándor Szilárd, egri jog- akademiai polgár lépett elő, s lelkesítő, érczes hangon tartott egy hazafias érzelmektől áthatott beszédet. Végezetül Szapáry J. jog- akademiai polgár szavalta el szépen „Márezius 15-ike“ czimű, saját szerzeményű, talpra esett költeményét. Mondanunk sem kell, íiogy a derék ifjak szavalatát gyakorta felharsanó lelkes éljenek kisérték s követték. Szavalatok közben ismét a tanító képzőintézeti ifjak zengtek hazafias dalokat. Ezek végeztével az egész néptömeg a Szent-.)ános-utezán keresztül a törzskaszinó-épület elé vonult, melynek erkélyéről Csiky Sándor, veterán polgártársunk, mint a hevesmegyei 1848/9-iki honvédek egyesületének elnöke tartott az egybegyült népsokaságnak egy hazafias lelkesedéstől lángoló beszédet, melynek bevégeztével a közönség, egyes csoportokban, czigányzene, s énekszó mellett a legszebb rendben oszlott szét. Az ünnepély lefolyása után esti V28 órakor társas vacsorára gyűlt egybe az ó-kaszinó nagy-termében az intelligentia s a polgárság tekintélyesebb tagjainak szine-java, s foglalt helyet a mintegy 160 terítékből álló háromsor asztalnál, mig a koszorús dalkör, — tekintve, hogy a Veszprémyék színpadát elbontani nem lehetett — a színpadon terített asztaloknál foglalta el helyét. A vacsora kezdetén uralkodó kedélyes hangulatot s a kaszinó fiatal vendéglősének Messzner Károlynak becsületére váló — bár az obiigát borjú-pörkölt, meg túrós csusza, kappan, malacz- és felsárból álló, de kitünően elkészített — menü pompás fogásait a Balogh Gáborok jeles nótái fűszerezték; de csak közbe-közbe, mert a fogások alatt és után a t osztok hosszú sora s az egri koszorús dalkör tőle megszokott szabatossággal előadott szebbnél szebb hazafias dalai töltötték el a vacsorázok lelkét. Dalkörünk, mely utóbbi időben neki ifjodva s újra szervezkedve, számos kitűnő erőkből áll, uj karmestere, Rudassy János vezetése alatt — mint ez estén tapasztaltuk — egy egészen uj aerának áll a küszöbén, — nyitotta meg a vacsorát a „Szózat“ gyönyörű előadásával. A második fogás után legelsőnek Gáspárdy Géza, az ünneprendező bizottság elnöke állott föl s az 1848. előtti s mai Magyarország között
