Eger - hetilap, 1891
1891-03-03 / 9. szám
71 — Színészet. Veszprémy Jenő színigazgató, jól szervezett operetté, dráma és népszínmű-társulatával a múlt kedden, február hó 21-én érkezett városunkba s előadásait febr. 26-án csütörtökön kezdette meg, az ó-kaszinó nagytermében, mint előre is hirdetve volt, Szirmay I. a „Fenegyerekek“ (Grigerlik“) ez. mulatságos bohózatával, mely alkalommal a közönség zsúfolásig töltötte meg a termet. A bohózat maga elég bohó, mert meséje nincs és eupletei iunen-onnau összeszedett elcsépelt dolgok, de ügyesen beszőve, úgy szintén az egymást követő komikus helyzetek és számos jó ötlet, ez, mi az érdekességet fenntartja. A darab nevét a benne szereplő hat gigerlitől veszi, kik köz it a főgigerli szerepét Krém er (Romváry Fridolin) igen ügyesen töltötte be; hasonlóképen a többi öt, névszeriut Vesz prémy (Pogányfalvy Niki), Relay (Hosszú Toni, V i o 1 a (Kárdiás Muki) L o r á n d i Bukkaucs Jani) és Tisztái (Sleziu- ger), ki ez estén úgy alakításával, mint sikerüli coupleejá- val nem közönséges tehetségnek mulatta be magát, s mint ilyen, feltűnő jelensége tképezett társai között. Nagyobb szerep és épen ezért kiemelendő volt az Iványié (Róka M. kalapos), ki szintén megmutatta, miszerint egyike a társulat leghasznavehetőbb tagjainak. Jóízű humorával és sok helyt kaczagtató alakításával, melyben sokszor a legmulatságosabb helyzetekbe sodortatik — neiu egy ízben idézett elő derültséget a nagyszámú közönség körében. A nőszerepek közül Perczel Mari (a kalaposné) és Szájasné személyesitője érdemelnek emlitést, kik közül az utóbbi már első jelenésében oly pat hosszal deklamált, hogy kezdtük félteni, miszerint elveszíti hangját. Ami magát az előadást illeti, ügyes rendezés, a szerepek jó betanulása mellett, kerekde- deu s összevágóau folyt le s mint bemutató teljesen kielégített bennünket. — Szombat febr. 28. Rakodczay Pál felléptével a „Vei enczei kalmár“ Shakespeare színmüve. Rakodczay Shylock zsidójában •— tekintve, hogy shakespearei alakot nem igen lehet vidéki színésznek nem hogy sikeresen, de egyáltalán betanulni, mert hiányzik ahhoz sok egyebeken kívül a szakszerű működés, tanulmányozási nyugalom és megfelelő környezet — sikerült alakítást láttunk. S ha mindezekhez hozzávesszük, hogy Rakodczay úr — csak ex professo — színész, — csak gratu lálhatunk a kivívott sikerhez, melylyel különösen a II. felvonás Tuballali jelenetében egészen magával ragadta a szépszámú közönséget. Nagyobb szerepeik voltak Veszprémyinének (Portia), és Krémernek (Antonio), kik mindketten szép sikerrel töltötték be helyeiket, bár egy kissé több pathos és természetesség nem ártott volna. Szépen játszottak még Nagy Kati (Jessika), Veszprémy (Bassanio), Rélay (Gratiano), Viola (Lorenzo), Tisztái (Lancelot,). Iványi (Gobbo) stb. Vasárnap márcz. I. „Könyves Kálmán.“ Jókai Mór történeti szinmüve. Ezúttal a czim- és fő-szerepet ismét Rakodczay (Kálmán kir.) vette kezébe és dicséretre méltóan töltötte be. Számos szép tanulmányra valló jelenései voltak; nem különben Veszprémynek (Almos) és Veszprémynének (Jngoli), kiknek úgy látszik force-szerepeik az eféle szerepek. Van is hozzá mindkettőnek szép alakja, kár hogy Veszprémynek hangja kissé, fátyolozott. Mint jelentékeny szereplők kitűntek Lux Matild (Perzila), Rélay (Nádor), Iványi (Both), Tisztái, Krémer Viola stb. Az előadás semmi tekintetben kívánni valót nem hagyott maga után; a jelmezek kiváló szépek voltak, s a társulat nagy és értékes garde-robejáról tettek tanúságot. A társulat által eddig előadott három előadás tehát már meggyőzött bennünket arról, hogy Veszprémy Jenő társulata, habár kevés tagból áll is, jó drámai társulat és e tekintetben meg tud felelni közönségünk igényeinek. Hogy hogyan lesz azonban az operettével — melylyel, mint az előre jelzett sorozatból látszik, nagyon esinyján bánik — nem tudjuk. Közönségünknek pedig ez az érzékeny oldala. Azaz hogy igaz, van még egy másik érzékeny oldala is közönségünknek, s ez az: hogy a hideget nem szereti. Általános ugyanis a panasz, hogy a színházban oly hideg van, hogy a közönség nem bírja ki, különösen a hölgyek, kik kénytelenek az egész előadás alatt a teremben maradni. Komolyan figyelmeztetjük Veszprémy színigazgató urat, hogy saját érdekében intézkedjék, hogy a terem fütve legyen; ez nem kerülne 60—80 kínál többe naponkint, s igy a hideg miatt elveszít 20—25 frtot, mert senkinek sincs kedve jó erős náthát kapni, s meg fogja érni. hogy egészen elmarad a publikum a színházból. A másik pedig, mire ugyanez alkalomból figyelmeztetjük, hogy előadás közben, úgy a nagyterem bejáró ajtajait, mint az öltözde felöli ajtót lehetőleg zárassa be, mert az sem kellemes mulatság, mikor az erős légvonat süvít el füleink mellett. Felelős szerkesztő: Szabó Ignäcz. ! 18^7 Pályázat. Egerváros képviselőtestületének 1378/91. számú határozatához képest Eger városánál megüresedett föszámvevöi állásra, mely 1000 frt évi lizetés és 200 frt lakbérrel van egybekötve, ezennel pályázat nyittatik. Miről pályázni kívánók azzal értesítettnek, hogy pályázóktól az 1883. évi I. t. ez. 17. §-ában előirt minősítés kívántatik meg, és hogy kérvényüket f. év márczius hó 20-áig a polgármesternél benyújthatják. Eger 1891. febr. 28. (4i) í* Grónay Sándor, polgármester AZ EGRI TAKAREKPENZTAR MINT RESZVENYTARSASAG 1891. márcziushó 22-én délelőtt 10 órakor Egerben saját helyiségében RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉST TART, melyre a részvényesek tisztelettel meghivatnak. T á r g y a k: 1. Igazgatóság jelentése, 2. a felügyelő bizottság jelentése, 3. a feimentvények kiadása, és 4. a nyereség felosztása feletti határozathozatal. 5. Egy elnök, tizenkét igazgatósági- és egy felügyelő bizottsági tag megválasztása. 6. A közgyűlés előtt az igazgatóságnál bejelentett indítványok tárgyalása. Kelt Egerben, az igazgatóságnak 1891. február 25-én tartott üléséből. SIMONYI KÁROLY, elnök. Miután a közgyűlés választással van egybekötve, a részvények leteendők. A nyereségfelosztási tervezet, a felügyelő bizottság jelentésével a közgyűlést megelőző 8 napon át az intézet helyiségében megtekinthető. (42)
